Salamoni döntés

George Clooney szerint Magyarország egykor a Szovjetunió része volt (valljuk be, bizonyos szempontból ez nem is áll olyan messze a valóságtól).

Los Angeles, 2019. május 8. George Clooney amerikai színész a Catch 22 (A 22-es csapdája) címû televíziós minisorozat bemutatóján a Los Angeles-i Hollywood TCL Chinese Szinházában 2019. május 7-én. MTI/EPA/Nina Prommer Fotó: Nina Prommer

Az, hogy George Clooney szerint Magyarország egykor a Szovjetunió része volt (valljuk be, bizonyos szempontból ez nem is áll olyan messze a valóságtól), valamint a magát évtizedekig makacsul tartó Budapest–Bukarest keverés még istenes ahhoz képest, hogy a világ más tájain mennyire nem tudunk szinte semmit a Salamon-szigetekről. Még annyit sem nagyon, hogy nem csupán egy geológiai-geográfiai képződmény, hanem elsősorban egy ország, 1978 óta független állam.

Fiatal tehát, ahogyan az egy felszabadult gyarmathoz illik. A lakossága szintén, méghozzá döbbenetesen. Mintegy hatszázezer fős népességének hetven százaléka harminc éven aluli. A hivatalos nyelv az angol, beszéli is vagy egy-két százaléka a lakosságnak, a többiek a malenéz pidzsint használják a mindennapokban. Szóval érdekes egy hely, különösen ha még azt is hozzátesszük, hogy majd ezer vulkanikus eredetű szigetből áll, és például Bougainville és Buka földrajzi értelemben ugyan a Salamon-szigetekhez tartozik, politikai­lag azonban Pápua Új-Guineához, bármit is jelentsen ez, az uralkodót II. Erzsébetnek hívják, és ott él a legszínesebb patkány- és denevérpopuláció is ezen a Földön.

Egészen a XVI. század közepéig jól elvoltak magukban, ám ekkor megjelentek az európaiak, jelesül a spanyolok. Szokás szerint mást találtak, mint amit eredetileg kerestek, viszont a legendák övezte déli kontinens helyett megörültek az aranynak is, amit az egyik szigeten leltek, olyannyira, hogy lelkesedésükben azt gondolták, hogy végre előkerült Salamon zsidó király kincse, és ezzel a névadási procedúra is rendben lezajlott. Ezután újabb százötven év nyugi következett, majd a fehérek visszatértek, és tették, amit szoktak. Beköszöntött a rabszolgaság és a betegségek kora, de az őslakosok nem adták olcsón a bőrüket, és olyan mészárlásba fogtak, hogy még a legelszántabb misszionáriusok is kétszer meggondolták, hogy jobb belátásra térítsék őket.

A XIX. századi gyarmatosítók már profibban álltak hozzá a kizsákmányoláshoz, a németek és az angolok egyszerűen elfelezték a területet, az északi rész német, a déli brit protektorátussá vált, majd mint valami társasjátékban, a németek a „saját” részüket elcserélték az angolokkal Nyugat-Szamoára.

1942-ben aztán megjöttek a japánok. Újabb megszállás, véres csaták, majd bekövetkezett a második világháború egyik jelentős fordulópontja és megérkeztek az ameri­kaiak. És bár ők rokonszenvnek örvendtek a helyiek köré­ben, a brit uralom maradt. A légkör viszont egyre szabadabb lett, majd egy ponton ugyanez történt magával az országgal is. A gyarmati sors alóli felszabadulás viszont, ahogyan ez már szintén lenni szokott, felszította a belső ellentéteket, és a Salamon-szigetek lassan, de biztosan az anarchia szélére sodródott. A rettenetes állapotoknak az ausztrál–új-zélandi–pápua-új guineai–Fidzsi-szigeteki haderő vetett véget, a rend helyreállt, miközben a világban a gyarmatosítás új formái jelentek meg. A kifinomultabb stratégiákra azonban szofisztikusabb válaszok is érkeznek, legalábbis a Salamon-szigeteken.

A napokban robbant a bomba: a kormány bejelentette, hogy egész egyszerűen betiltja a Facebookot. Kész, vége, jó estét kívánok, lehet hazamenni. Miközben az egész világ előtte és a többi „szilícium-völgyi” óriás manipulátor előtt hajlong, a helyi kommunikációs szakik már az internetszolgáltatókkal bogarásszák a technikai részleteket. Mannaseh Soga­vare miniszterelnök szerint a döntés segít fenntartani a nemzeti egységet, és hozzátette, hogy az online zaklatás és a cyberbullying olyan méreteket öltött a Facebookon, hogy lépniük kellett a folyamatos becsmérlések ellen. A tiltásról természetesen megoszlanak a vélemények, mert a vélemények már csak ilyenek.

Az ellenzék szerint azért került rá sor, mert a Facebookon megjelentek olyan dokumentumok, amelyek azt igazolják, hogy a koronavírus elleni küzdelemre szánt pénzeket eltüntették, mások viszont már-már egy szabadságharc kezdetét vélik felfedezni a fejlemények körül. Mert hogy annyit adták-vették őket történelmük során és annyi megaláztatásban volt részük, hogy most új fejezetet nyitottak a függetlenségi háborúban.

Mindenesetre kíváncsian várom, hogy George Clooney megnyilatkozzon arról, hogy most akkor diktatúra van-e a Salamon-szigeteken vagy nincsen.