Újra népszerű a házasság

A koronavírus-járvány se vette el a magyarok kedvét a házasodástól, az elmúlt tíz év növekvő tendenciája töretlenül tart.

Balassagyarmat, 2020. augusztus 7. Barna Krisztina és Racs Gábor rimóci népviseletben az esküvõjük elõtt a balassagyarmati Palóc Múzeumban 2020. augusztus 7-én. MTI/Komka Péter Fotó: Komka Péter

A koronavírus-járvány se vette el a magyarok kedvét a házasodástól, az elmúlt tíz év növekvő tendenciája töretlenül tart. 2010 óta Európában nálunk emelkedett legjobban a házasságkötések száma, 2020-ra majdnem megduplázódott, és tavaly a járványügyi korlátozások ellenére 3,1 százalékkal több pár kötött házasságot, mint 2019-ben.

A kormány számos, az elmúlt évtizedben bevezetett intézkedéssel ösztönzi a házasságkötéseket, ezzel is visszaadva a házasság társadalmi megbecsülését. Egyebek közt bevezették az első házasok adókedvezményét, a családi otthonteremtési kedvezményt előre vállalt gyermekre is felvehetik a házaspárok, a babaváró támogatást azok vehetik igénybe, akik házasságban élnek, és legalább az egyik fél számára ez az első házasság. A lakhatás, az anyagi segítség döntő fontosságú a családtervezésnél, a családpolitikai intézkedések pedig mind-mind segítenek abban, hogy az emberek házasságot kössenek és a vágyott gyermekek megszülethessenek.

Legutóbb 1986-ban volt a mostaninál magasabb a házasságkötések száma, azaz a 2010-es mélypontot követően az elmúlt évek családpolitikai intézkedéseinek köszönhetően újra elértük a rendszerváltás előtti szintet. Ráadásul ez úgy sikerült, hogy közben 2010-hez képest 18 százalékkal csökkent a 20–39 éves korcsoportba tartozó nők száma. Tehát míg a z 1960-as évek felívelő házasságkötési trendje egy virágzó demográfiai időszak velejárója volt, addig a 2010-es családbarát fordulat az érintett női népesség számának meredek zuhanása közepette állította meg a házasságkötések 1970 óta tartó folyamatos csökkenését, és indította ismét növekedésnek azt.

További fontos demográfiai változás, hogy az összes életkori korcsoportban növekedett a házasságkötések száma, leginkább a harmincas korcsoport körében, de a házasságkötési életkor növekedése megállni látszik, az első házasságkötések aránya pedig nőtt az újraházasodókéhoz képest. Vagyis azoknak a házasságoknak emelkedett a száma, ahol mindkét fél nőtlen/hajadon volt, azaz az első házasság volt számukra. A fiatalok újra mernek elköteleződni, újra szívesen kötnek házasságot Magyarországon.

„A jó házasság nemcsak a boldogság forrása, hanem a túlélés záloga is.” Kopp Máriánál találóbban talán nem lehetne megfogalmazni ilyen tömören a házasság lényegét, amely a kutatók szerint egészségügyi szempontból is fontos védőfaktor. A házasságban élők ugyanis bizonyítottan egészségesebb életmódot élnek, mint a nem házasok. Vagyis aligha van komolyabb népegészségügyi tényező, mint egy jó házasság, amelyben kevesebb a stressz, a depresszió és a szorongás, kisebb a krónikus betegségek előfordulása. A házasságban élők tehát boldogabbak, egészségesebbek és elégedettebbek, mint nem házas társaik.

A házasság azonban nemcsak az egyén szintjén jelenti a túlélés zálogát, de a nemzet szintjén is. A gyermekvállalás szorosan összefügg azzal, hogy a fiatalok mennyire számíthatnak házastársukra jóban, rosszban. Mivel a bizalom a felelős gyermekvállalás alapvető feltétele, a házasság mint párkapcsolati forma elsősorban a gyermekes, illetve gyermeket váró párokat jellemzi, a gyermekvállalás szándéka az egyik legfőbb házasságkötési tényező. A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) 2019-es intergenerációs kutatása szerint míg a házasságot nem tervező fiatalok esetében csak 35,8 százalék gondolkodik a gyermekvállaláson, addig a házasságot tervezők körében ez az arány 97,1 százalék. A gyermekek megszületését támogatja a házasság, és ezt a magyar családpolitika is szem előtt tartja, amelynek eredményeként a házasságban született gyermekek száma nőtt.

A házasság intézménye a negatív európai trendek hatására szinte mindenhol veszített népszerűségéből: lazultak a hagyományos családi kötelékek, kitolódott a családalapítási életkor, visszaesett a gyerekvállalási kedv, gyakoribb lett a válás. Ezt a trendet sikerült Magyarországon megfordítani, felismerve, hogy ugyan a párkapcsolatok törékenyebbé váltak, de az emberek továbbra is stabilitásra és családra vágynak. A családok életképessége pedig a legszemélyesebb közügy, hiszen meghatározza az egész nemzet fennmaradását.

A szerző a KINCS elemzési vezetője