De ezt a megállapodást sem a Nyugat, sem Ukrajna nem akarta végrehajtani. Végső soron ez vezetett a háborúhoz, amiben százezrek veszítették életüket mindkét oldalon. Mára ezt a háborút a Vatikán és Magyarország mellett záros határidőn belül be akarja fejezni a Trump elnök vezette USA és Oroszország is. Itt az idő és a lehetőség, hogy a Nyugat európai része is csatlakozzon a béketáborhoz. Annál is inkább, mert teljesen világos, hogy az európai emberek nem akarnak háborút, így vezetőik tulajdonképpen ellenük politizálnak, amikor tovább erőltetik a fegyverek szállítását és az öldöklés finanszírozását.

Elemzők szerint Zelenszkijre nem nagyon lehet számítani. Világosan érzi, hogy a béke időszaka egyben az ő politikai bukását is elhozza. Támogatottsága elpárolgott, így akkor sem lehetne esélye a folytatásra, ha végre kiírná a régóta esedékes, de a háborús helyzetre hivatkozással elhalasztott választásokat. Legutóbb azt nyilatkozta erről, hogy akinek ez nem tetszik, választhat más állampolgárságot. Ahogy fogalmazott, kész beszélni a választásokról, de „az ukránok egyáltalán nem akarnak beszélni, mert attól félnek, hogy különben megszűnik a hadiállapot, a kato­náink hazajönnek, és Putyin megszállja az egész területünket”.

Sőt az NBC Newsnak adott interjúban ­odáig merészkedett, hogy kijelentette, szerinte Oroszország meg fogja támadni Európát. A müncheni biztonságpolitikai konferencián elmondott beszédében pedig úgy részletezte vélt félelmeit, hogy Putyin Lengyelországgal és a balti államokkal kezdi majd. Mindezt abból vonta le, hogy az oroszok jelentős erőket csoportosítottak át Fehéroroszországba, ami látszólag Ukrajna ellen irányul. De a sorozatszínészből lett hadvezér szerint az említett országok ellen is bevethetők. 

Közben Donald Trump arról beszélt, hogy szerinte Oroszországnak ismét csatlakoznia kellene a G7-csoporthoz, mert szerinte az oroszok 2014-es kizárása hiba volt, ami hozzájárult az ukrajnai problémák elmérgesedéséhez. Trump úgy fogalmazott, ez nem Oroszország szeretetének vagy nem szeretetének kérdése. És bár Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter úgy fogalmazott az amerikai elnök felvetéséről, hogy a G7-csoportban a világ legnagyobb és legfejlettebb demokráciái tömörülnek, Oroszország pedig egyre kevésbé viselkedik demokráciaként, mégsem zárta ki visszafogadásukat a G7 soraiba, amennyiben Ukrajnában sikerülne igazságos és tartós békét elérni. Kiolvasható mindebből, hogy a francia külügyminiszter kezdi kapizsgálni, mi a különbség eddigi ideológiák vezérelte romantikus politizálásuk és a Trump-féle pragmatikus politika között. Ez pedig reményt ad a párizsi találkozó idején egy békepárti testtartás felvételére Európa vezetőinél.

Ezt emelte ki Szijjártó Péter is lapunknak adott interjújában. Megfogalmazása szerint lett egy olyan vezetője a nyugati világnak, aki leszámol a nemzetközi liberális mainstream globális diktatúrájával. Van egy vezető, aki nyíltan és őszintén beszél a keresztény értékek és közösségek fontosságáról, arról, hogy a béke sokkal jobb, mint a háború. Ha valaki korábban így beszélt ezekről a kérdésekről, azt azonnal megpróbálták elhitelteleníteni, stigmatizálni és kizárni a nemzetközi politikai diskurzusból. Orbán Viktor ezt úgy fogalmazta meg a Patrióták madridi találkozóján, hogy a progresszív világelit egysze­rűen elrabolta Európát az emberektől. Tegnap még mi voltunk az eretnekek, ma mi vagyunk a mainstrem. Tegnap azt mondták, mi vagyunk a múlt, ma mindenki láthatja, mi vagyunk a jövő.

Gondoljunk csak bele, ha véget érhetne az ellenségeskedés korszaka a Nyugat és az oroszok között, egy csapásra megváltozna a gazdaság, az energiabiztonság, a kereskedelem területén is minden. Ha sikerülne ideológiamentesen megszervezni Európa országainak energiaellátását, visszatérni a legolcsóbb, legegyszerűbben szállítható orosz forrásokhoz is, akkor visszanyerhetné az euró­pai gazdaság elveszett versenyképességét.

Természetesen nem a függőségre gondolok valamelyik szállítótól, hanem okosan, észszerűen diverzifikált beszerzésre, amiből nincs senki kizárva azért, mert másképp gondolkodik hazája belpolitikájáról, mint mi. Egy erősödő gazdaság pedig megteremtené mindenhol a társadalmakat feszítő egyéb problémák megoldásának forrásait. Vagyis bátran kimondható, hogy a háború befejezése, az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások megkezdése minden európai ember közös érdeke, amit ráadásul mára százmilliók ismertek fel, és egyre bátrabban és hangosabban hirdetnek is. Ha ezt nem veszik figyelembe Párizsban, akkor Európának befellegzett.

Borítókép: Donald Trump és Vlagyimir Putyin kézfogása (Fotó: AFP/ Brendan Smialowski)