Olyannyira, hogy Heisler András, a Mazsihisz elnöke tekintélyén sem esett csorba azáltal, hogy maga is részt vett a versenyeken, sőt a masters kategóriában meg is nyerte az ezerötszáz méteres gyorsúszást. Az ő példája egy a sok közül: a kellemetlen, de elkerülhetetlen forgalmi korlátozásokat leszámítva a Maccabi Játékok küzdelmei minden helyszínen kiváló hangulatban zajlottak.
S van itt még egy járulékos haszon, amit fölösleges lenne elhallgatni. Magyarország, szűkebben Budapest ismét bizonyította nemcsak a zsidó közösségnek, hanem a nagyvilágnak, hogy még egy háromezer zsidó résztvevőt érintő eseményt is képes biztonságban, terrorfenyegetettség nélkül, a résztvevőket a szabadság érzetétől mégsem megfosztva, precízen megrendezni. Ennek a sikernek mint politikai tőkének persze ára is van. Egész pontosan meg is tudjuk határozni, hogy mennyi. Ötmilliárd forint. Durván ennyi a budapesti Maccabi Játékok büdzséje. Magyar kormánygarancia nélkül az esemény rendezési jogát aligha nyerte volna el Budapest. Egész pontosan úgy is fogalmazhatunk, a játékok költségét szinte kizárólag a magyar állam finanszírozta.
A Maccabi Játékok irigylésre méltó sportesemény. Bárcsak követni tudnánk a példáját a Magyar Játékok megrendezésével, szerte a világon negyven magyar közösség bevonásával, megszólításával. Még ha arról álmodozni is fölösleges, hogy ha az esemény egyszer megvalósul, akkor mondjuk a Kolozsvárott sorra kerülő sokadik Magyar Játékok költségeit szinte kizárólag a román állam állja. De a jó példa adott. Az erősekre nem irigykedni kell, hanem követni őket a siker felé vezető úton.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!