Igazából itt be is fejezhetnénk. Ebből a háromból kirajzolódik mindaz, amit erről az emberről tudni kell. De ha már a „nyolcvanas évek hangulata” tör felszínre, magam is emlékeznék egy kicsit. Arra, hogy miután 37-en megalapítottuk a Fideszt, elterjedt a hír, hogy harminchetünket ki fognak rúgni az egyetemünkről, főiskolánkról. (Apropó! Gyurcsány nem egyetemista volt, hanem főiskolás, csakúgy, mint én, vagyis már ebben is hazudik.) Szóval elterjedt a hír, és valahogy, rejtélyes módon spontán megszerveződött egy akció Debrecentől Pécsig, miszerint az egyetemisták és főiskolások leülnek saját intézményük campusain a földre, és ülősztrájkot folytatnak mindaddig, ameddig a kirúgás fenyegetését egyértelműen vissza nem vonják.
Milyen jó lenne tudni, mit csinált vajon akkor Gyurcsány Fletó, a „lázadozó egyetemista”? Vajon kinek és mit jelentett erről? Vajon mit szervezett ellenakcióként? És milyen megbeszéléseket folytathatott a pártfőnökökkel?
Sohasem fogjuk megtudni. Ahogy azt sem, miképpen írta meg szakdolgozatát. Csak egyet tudhatunk biztosan: Gyurcsány Fletó nem „lázadozó egyetemista” volt, hanem egy ócska, gyáva, sunyi, társait eláruló, komcsi vizesnyolcas. Aki most három halott emlékén pipiskedve próbálja bejátszani magát a nyolcvanas évek lázadói közé. Visszataszító és szánalmas. Mint ő maga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!