A GKI és a varázsgömb

Pénteken kiderült, hogy a magyar gazdaság növekedése tavaly 4,9 százalék volt. Tehát az ország teljesítménye továbbra is az uniós tagállamok élmezőnyében van.

Fotó: Bach Máté

2018 decemberét írtunk, amikor a GKI Gazdaságkutató Zrt. megjelentette az újabb előrejelzését. Ez állt benne: a GKI szerint 2019-ben 3,2 százalékra lassul a magyar gazdaság növekedése. Ennek oka, hogy az uniós pénzek dinamizáló hatása csökken, a világgazdasági konjunktúra bizonytalanabb és érdemben továbbra sem várható a versenyképesség javulása.

A következő jövőbe látó dokumentum 2019 márciusában érkezett meg. Abban az szerepelt, hogy a romló világgazdasági kilátások ellenére a GKI 3,5 százalékra emelte 2019. évi GDP-előrejelzését. Hozzátéve, hogy a növekedést immár harmadik éve a belföldi felhasználás bővülése gerjeszti, ugyanakkor az uniós támogatások gyorsító hatása már jelentősen csökken.

A családvédelmi akciótervről pedig megjegyezték, hogy költségvetési szempontból ugyan fogyasztásélénkítő csomagnak számít, de rontja a belső és a külső egyensúlyt. Így jött el a múlt esztendő júniusa, amikor a GKI szakértői felismerték, hogy a magyar gazdaság 2019 első negyedévében a várakozásoktól eltérően nem kezdett el lassulni, sőt rekordsebességűre gyorsult.

Ezért a márciusi előrejelzéshez képest 3,5 százalékról négy százalékra módosították az előrejelzésüket. Mivel azonban a saját valóságuktól nehezen szabadulnak meg, azt is papírra vetették, hogy a második negyedévtől már szinte biztosan elkezdődik a lassulás. És akkor megint a mantra: kifullad az uniós pénzek hatása, a látványosan gyors bérkiáramlás versenyképességi akadályokat teremt, továbbá számolni kell a kivitel bővítésének keresleti és kínálati akadályaival is.

A következő kutatás 2019 szeptemberében örvendeztette meg a nyilvánosságot. Azt írták a GKI tudósai, hogy a magyar gazdaság a második negyedévben 4,9 százalékkal, a vártnál is sebesebben, az unióban a leggyorsabb ütemben bővült.

A lassulás azonban, ha csak nagyon kis mértékben is, de elkezdődött – biggyesztették hozzá, hiszen az előző negyedévben 5,3 százalék volt a növekedés. A GKI gazdaságkutatói ismételten belenéztek a varázsgömbbe, ami azt mutatta nekik, hogy mindenki nyugodjon meg, mert a második félévben markáns lesz a növekedési ütem csökkenése.

Múlt év decemberében ismét eljött az igazság pillanata. Így szólt akkor a közlemény: „A magyar GDP dinamikája 2018–19-ben 5 százalék körülire, az Európai Unióban az egyik leggyorsabbra emelkedett. Ezzel a magyar növekedés meghaladta bárki – ezen belül különösen az EU és a GKI – prognózisát.” Mert meglódult az uniós támogatások kifizetése (nahát!), kedvező volt a világgazdasági konjunktúra, majd amikor már kedvezőtlenné vált, akkor magára talált a hazai ipar, miközben kiválóan teljesítettek a szolgáltatások.

Köszönhetően a keresletélénkítő intézkedéseknek, azon belül pedig az adócsökkentéssel kísért bérmegállapodásnak. De mivel a GKI elemzőit nem akármilyen anyagból faragták, újra leírták: „2020-tól azonban most már egyértelmű lassulás várható, mely feltehetőleg 2022-ig folytatódni fog.” A GKI-nál legalábbis egészen biztos.

Tegnap kiderült, hogy a magyar gazdaság növekedése tavaly 4,9 százalék volt. Tehát az ország teljesítménye továbbra is az uniós tagállamok élmezőnyében van. Az évek óta tartó lendület nem a véletlen műve. A kormány nem hagyta magára a gazdaságot, hanem újabb és újabb élénkítőprogramokkal segítette a piaci szereplőket és a lakosságot. Ez az egyik fele a történetnek.

A másik meg az, hogy vonzó a hazai üzleti környezet. Ennek köszönhető, hogy a romló külső környezet hatásait tompítani lehet. A miniszterelnök vasárnap ismerteti a gazdaságvédelmi akcióterv következő lépéseit, és hamarosan a GKI is előrukkol a látomásaival. A sci-fi-rajongóknak az utóbbi ajánlott!