Rondabugyrod

Ami nem Kínában készült, az biztos hamisítvány – mondja némi iróniával fűszerezve a XXI. századi közkeletű szólás.

A kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcinája a Hungaropharma budapesti logisztikai központjában 2021. március 8-án. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Ami nem Kínában készült, az biztos hamisítvány – mondja némi iróniával fűszerezve a XXI. századi közkeletű szólás.

A kínai Sinopharm koronavírus elleni védőoltásával kapcsolatban is megáll a fenti magyar bölcsesség, amit, úgy látszik, a genfi székhelyű Egészségügyi Világszervezet, a WHO tisztviselői ismeretlenül is elfogadnak. A WHO a nyugati gyártók termékeit követően ötödikként ad engedélyt a kínai szer vészhelyzeti felhasználására világszinten.

Úgy látszik, a magyar baloldal nagyon távol van a néptől, a népi szólás-mondásoktól, pedig azok nagyon komoly igazságmagvat rejtenek. Ugyanis aki politikai haszonszerzésből kételyt ébreszt a világ egyik legnagyobb és sok szempontból kimagaslóan fejlett gazdaságának gyógyszeripari terméke iránt, az vajon számot vet azzal, hogy mi lenne, ha mindent, ami kínai, száműzne a háztartásából, mert szerinte az – politikai-ideológiai meggondolás alapján – nem megbízható?

Többek között más gyógyszereket sem szedhetne, mivel az ázsiai nagyhatalom a legnagyobb alapanyag- és késztermékexportőrök egyike. Nem internetezhetne, nem telefonálhatna, nem ülhetne buszra, autóba, sőt repülőgépre sem, mert ezen eszközök vezérléstechnikájában is számtalan, nélkülözhetetlen percíz kis kínai szerkezet van. Valószínűleg javarészt pucér is lenne, hiszen a műszálas anyagok, textilipari termékek, cipők vagy azok alkotórészei is a modern selyemúton érkeznek nyugatra.

Vajon Kökény Mihály, a volt szocialista egészségügyi miniszter is szívesen visszatérne a XIX. századba, ha szerinte megbízhatatlan és mindössze ötvenszázalékos hatásfokú a kínaiak által gyártott Sinopharm-vakcina? Mert ebben az esetben Kökény Mihály jobb, ha távol tartja magát mindentől ami kínai, mert a logikájából – ami a nemzetközi és hazai klinikai vizsgálatok objektív eredményeit teljes mértékben nélkülözi – az következik, hogy ötvenszázalékos esélye van végzetesen meghibásodnia egy motorvezérlésnek vagy közlekedési irányítórendszernek, netán a saját okostelefonjának is.

Valószínűleg vannak kínai alkatrészek abban az európai Airbus által gyártott, magyar felségjelzésű teherszállító repülőgépben is, amely már eddig is több millió vakcinát, most legutóbb hatszázezer Sinopharm-oltóanyagot juttatott el a légi hídon keresztül Ferihegyre.

Még szerencse, hogy nem Kökény Mihályok ülnek a pandémia idején a döntéshozók székében, és hogy vannak szakemberek, akik a baloldalnak nem sok jó hírrel szolgálhatnak, mivel vizsgálataik szerint a Sinopharm-vakcina hatékonysági mutatói rávernek az amerikai Pfizeréra. A magyar oltottak között ugyanis a megbetegedettek százezer főre vetített száma a kínai vakcina esetében 356, míg a Pfizer oltóanyaga esetében 555. Az is sokatmondó, hogy a kínaival beoltottak közül 16-an, míg az amerikai vakcinával beoltottak közül 32-en hunytak el azok, akik az oltás ellenére elkapták a fertőzést.

A baloldal végre felhagyhatna azzal a szellemi ámokfutással, amelyet a kormány járványügyi intézkedései ellen folytat oly kitartóan, hol beismerve, hol letagadva azt. Kedves baloldali politikusok, szavazók, balliberális összeesküvés-elméletekre vevő honfitársaim! Kérem, mindenki nyugodjon meg, azok a vakcinák, amelyek nekünk jelenleg elérhetők, a lehető legnagyobb klinikai biztonság mellett a lehető legjobb védelmet nyújtják a koronavírussal szemben. Senki sem akarja, hogy a magyar emberek – vagy ahogy a baloldalon látják: szavazók – nagy számban betegedjenek, netán haljanak meg. Azt is érdemes lenne Kökény Mihálynak és elvbarátainak figyelembe venniük, hogy a globális rémálom elleni harcban kételyt ébresztők, a tömegeknek rossz tanácsot adók Dante poklának nyolcadik körére, a Rondabugyrodra méltók.

Borítókép: A kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcinája a Hungaropharma budapesti logisztikai központjában; Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt