A járványban rendkívüli szerepe volt és van annak, hogyan élünk, miként viszonyulunk a világhoz. A nyugati világ értékválságban szenved, Európa számos nemzete elveszítette identitását, nem törődik saját kultúrájával, hagyományaival, ugyanakkor hazánkban a hit nem rendült meg, és ragaszkodunk saját kultúránkhoz, nemzeti hagyományainkhoz, így megerősödve tekinthetünk a jövőbe. Ezt hangsúlyozta Kásler Miklós az És fölzeng a világ címmel, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódó szakrális művészeti kiállítás tegnapi megnyitóján.
Hogy mi köze a művészetnek a valláshoz, egy egyházi eseményhez? Erdő Péter bíboros arra mutatott rá: ahhoz, hogy a lelkünk visszatérjen a normalitáshoz, helyre kell állnia a bizalomnak, amelynek végső alakja a teremtő és megváltó Isten, s ezt a bizalmat fejezi ki a szent művészet, az ars sacra is. A kortárs művészeti alkotások tulajdonképpen kiáltást jelentenek az örökkévalóság felé. A kiállítást pontosan két hónappal a Hősök terén tartandó ünnepi zárómise előtt nyitotta meg az emberi erőforrások minisztere és az esztergom–budapesti érsek.
Ez is jelzi, hogy már nagyon közeledik az idei év legfontosabb hazai világeseménye, amelyre több mint egymilliárd katolikus hívő figyel majd a világ minden részén, de amelyet az egész magyar nemzet a magáénak érezhet. És talán nem alaptalanul várjuk azt, hogy éppúgy a nagyvilág érdeklődésének középpontjába kerülünk, mint az előző, 1938. évi budapesti kongresszus idején. Akkor a Vatikánt Pacelli bíboros, a későbbi XII. Piusz képviselte, aki megemlítette, hogy milyen felemelő, szívet melengető, hitet erősítő élményeket adott neki a budapesti ünneplés.
A 83 évvel ezelőtti eucharisztikus kongresszus legtöbb honfitársunk számára már történelem, ezzel szemben még sokan emlékeznek Szent II. János Pál pápa harminc évvel ezelőtti első magyarországi látogatására, amikor a katolikus egyházfő magyarul tartott beszédet a Népstadionban. Arra buzdította a magyar fiatalokat, kövessék a nagy magyar történelmi személyiségek – Szent Imre, Szent Margit, Szent Erzsébet – példáját, akik „életükkel a múlt sötét korszakaiban is evangéliumi fényt sugároztak őseitek útjára”. Akkor, 1991 augusztusában arra intette a zsarnokságtól nemrég megszabadult magyarokat, ne hallgassanak azokra a hangokra, amelyek olyan életstílust reklámoznak, amely nem törődik Istennel, elhanyagolja a nemzeti öntudatot és veszni hagyja azoknak az értékeknek csodálatos örökségét, amelyeknek világában egyet jelent magyarság és kereszténység s a keresztény Európához való tartozás.
