Háború folyik a határainkon, s Európa egy része hallgat, befogja a szemét, a fülét, nem látja, nem akarja látni és érteni, mire megy ki a játék. Lelkük rajta. Nekünk a magyar hazát kell megvédenünk, s ezen keresztül a mások Európáját is.

Még akkor is, ha a határainkon belül is vannak, akiknek még mindig álprobléma a bevándorlás, akik szerint nincs szükség a határt védő kerítésre, akik szerint egyetlen migráns sem bántott még senkit. Persze valahogy ezektől is meg kellene védeni a hazát, reméljük, áprilisban szellemi határvédelmi kerítést húznak a normális Magyarország köré a bölcs választópolgárok.

Mindenesetre úgy tűnik, a valódi, fizikai határaink jó kezekben vannak. Rendőreink, katonáink hatékonyan és szakszerűen végzik a dolgukat. S nem árt minden embercsempész, minden illegális migráns eszébe vésni azt a mondást, hogy kard által vész, ki karddal él. Ha fegyverrel támadnak határőreinkre, ha az életükre törnek, az ő kezükben is ott a fegyver, amit készek és képesek is használni. Adja a Jóisten, hogy soha többé ne legyen rá szükség, hogy a magyar határt védőknek ezt be is kelljen bizonyítaniuk. De azért tartsuk szárazon a puskaport, mert sajnos a vágyak és a valóság nem mindig találkozik.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)