A kerítés megépítése előtt, az első migrációs hullámmal ugyanis szinte akadálytalanul juthattak be olyan személyek százezrei az unió területére, akik szabadon kószálhattak a nyugati tagállamokban anélkül, hogy bárki is tudta volna, honnan érkeztek, milyen a hátterük, mik a valódi szándékaik. Ennek meg is lett a következménye: a dzsihadista szervezetek a helyzetet kihasználva, bejuttatva a katonáikat, radikalizálva a bevándorló fiatalok egy részét sorra adták ki a parancsot a terrormerényletekre. Londonban, Manchesterben, Brüsszelben, Stockholmban, Berlinben, Nizzában, Párizsban lettek áldozatává ennek ártatlan emberek. Az Europol-jelentések szerint az úgynevezett befogadó uniós országokban ez a folyamat a mai napig nem állt meg. Csak 2020-ban összesen 57 terrortámadási kísérletet regisztráltak, ezek közül a gyilkossággal és sebesüléssel végződött merényletek szinte mind dzsihadista támadások voltak Ausztriában, Franciaországban és Németországban.

Nyugaton először Nagy-Britannia lépett, és elkezdik Ruandába toloncolni a bizonytalan hátterű migránsokat. Az illegális bevándorlás viszont óriási üzletté is vált, a fegyver- és a kábítószer-kereskedelem mellé felnőtt a legnagyobb jövedelmet hozó szervezett bűnözői üzletek közé az embercsempészet is, miközben Soros György támogatásával hatalmas összegeket zsebelnek be a migrációt segítő szervezetek.

A migráció ugyanakkor megállíthatatlannak tűnik, a szubszaharai térségből a törzsi háborúk mellett a klímaváltozás hatásai, Közép-Ázsiából pedig a szegénység és a fegyveres konfliktusok miatt indulnak el embermilliók. Európának tehát védekeznie kell. Az egyre nagyobb európai ellenállás miatt azonban egyre agresszívebb a nyomás is, a magyar–szerb határon bűnbandák garázdálkodnak, rálőnek katonákra, rendőrökre is, ha kell, miközben fegyvereket halmoznak fel az illegális határátlépések elősegítéséhez. Naponta ötszáz, olykor ezer embert kísérelnek meg átcsempészni ilyen csoportok.

Az „álprobléma” tehát így áll ma nálunk és Európában. A határt védő magyar rendőrök és katonák egyre nehezebb helyzetbe kerültek, főként az utóbbiak, hiszen nekik elsősorban nem erre kellene koncentrálniuk. A keleti szomszédunkban ugyanis véres háború dúl, az országot a honvédeknek ettől kell megvédeni. Megengedhetetlen, hogy a déli és a keleti védelem bástyái megosszák azokat az erőket, amelyeknek egy háborús krízis elhárításában, megelőzésében vannak feladatai. És abban, hogy az ukrajnai menekülteknek segítsenek, akik nálunk, illetve Kelet-Közép-Európában találhatják meg az első biztonságos országokat, akiknek valóban mi vagyunk az igazi menedék. Ezért döntött a kormány egy új szervezet létrehozásáról, amely kifejezetten a déli határvédelemmel, az illegális migráció megfékezésével foglalkozik, és tehermentesítheti a katonáinkat, a rendőreinket ettől a szolgálattól. Ezt persze nehéz lenne megmagyarázni Gyurcsányéknak, akik még a legutóbbi választási kampányban is arról szónokoltak, hogy az illegális bevándorlás csak egy gumicsont, összemosva az ide érkező külhoni magyarokat a migránsokkal. De mit is várhatnánk tőlük? Ha rajtuk múlt volna, ma még egy katonai helikopterünk sem szállhatott volna a határok fölébe, mert az lett volna az oldalára írva: „Olcsón eladó”.

Borítókép: Magyar rendőrök figyelik a vajdasági oldalon tartózkodó migránsokat a magyar–szerb határon felállított ideiglenes határzárnál, Mórahalom térségében (Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely)