Kisebbfajta kétségbeesésbe kergeti az embert, ha szép zöld kertjében sétálva egyszer csak itt-ott barnás, sötétebb foltokat fedez fel a növények levelein. Némi utánaolvasással kiderül: rozsdabetegség támadta meg őket.
A rozsdabetegség állítólag nem öli meg, nem pusztítja el a teljes növényt, kivált ha idejében és kellő szakszerűséggel igyekszik a gazda meggátolni a rozsdásodás terjedését.
Az európai uniós zöldpolitikán már megszületése pillanatától kezdve kiütköztek a rozsdafoltok, s mivel nem történt meg a betegség időben és megfelelő gondossággal való kezelése, azóta egyre nagyobb a baj.
Pedig éppenséggel lehetne, lehetett volna ez az EU egyik dísznövénye, sikertörténete is, hiszen a klímavédelem alapvető céljaival minden tagállam és minden állam polgára egyet tud érteni. Csak hát ha mindez úgy valósulna meg, ahogy a bizottság illetékesei elképzelték, akkor lehet, hogy a végén, valamikor 2050 környékén vagy még jóval előbb elmondhatnánk: a műtét sikerült, a beteg meghalt.