Mert ki ne ismerné azt a harminc évvel ezelőtti Fukuyama-blődlit, hogy a történelemnek immár itt a vége, fuss el véle, miután elérkezett a létező világok legjobbika és legszebbike, a liberális demokrácia, amelynek győzelme és uralma befejezett ténynek tekintendő. Magyarán: itt van már a Kánaán.

A Dicsérjen meg téged a Fukuyama! mondat mindenesetre megindulhat a szállóigévé válás útján. Hogy a „Száz Fukuyamát, ezeret” szólásról se feledkezzünk meg. Mert bizony az ideológiák harcát, bármennyire is nyálcsurgatva szeretnék a baloldalon, nem nyerték meg a liberális demokráciák, és ez mára nyilvánvalóvá vált. Persze talán éppen azért nem, mert ezek se nem demokráciák, se nem liberálisok, már ha a szó eredeti, tényleg szabadelvű és demokrata értelmét vesszük alapul.

Talán Bence György filozófus látott át leginkább a szitán, amikor 1992-ben, Fukuyama a történelem végét és a liberalizmus totális diadalát vizionáló ujjongását írásos formában közzétette. Akkor azt mondta: „Ezek tankokat számlálgatnak.” Merthogy az amerikai filozófus a fals balos irracionalizmus előfutára volt. A szabadságról szóló szirénhangok, fuvolázások mögött már akkor felsejlett a nyers, kíméletlenül hatalomra törő valóság. Az, hogy a liberalizmus csak álca a tömegek kábítására, mivel kizárólag a hatalom érdekli őket, s ha nem megy szép szóval, előkerülnek hol a tankok, hol a szankciók, jogtalan uniós pénzvisszatartások. Az emberi jogokat pedig, amire rogyásig hivatkoznak reggel, éjjel meg este, annyiba sem veszik, hogy beletöröljék a lábukat.

Ennek a bódult vircsaftnak az lehet a következménye, kedves Fukuyama úr, méltóságos melléfogó megmondóember, hogy téves jövendölésének a fele igaznak bizonyulhat. Mégpedig az, hogy vége lesz – csak nem a történelemnek, hanem a ma magát balnak hívó oldalnak.

S hogy miért is jó nekünk, ha minél több ilyen Soros-féle udvari filozófus van? Mert a baloldal tényleg komolyan vette, hogy győzött, mint a beképzelt focista, aki már akkor győztesnek hirdeti magát, amikor még el sem kezdődött a meccs, utána pedig ki akarja állíttatni és eltiltatni az ellenfelet. Fukuyama volt a prototípus. Annak az előhírnöke, hogyan lehet már a létrehozatalukkor megbukott elméletekkel, mondjuk ki, hülyeségekkel karriert csinálni internacionalistáéknál. Más szóval: a mára már tomboló baloldali irracionalizmus első sztárolt figurája volt. Nézzen csak végig magán a baloldal, mivé lett a tehetségtelenség és az intoleráns, gyűlölködő tudatlanság, pártos kontraszelekció piedesztálra emelésével. Ha nem térnek a normalitás, a racionalizmus útjára, legkésőbb jövő júniusban tényleg jól megnézhetik magukat.

Borítókép: Francis Fukuyama (Fotó: MTI)