Minősített nyelviskolák

A 2000. január 1-jétől érvényes új nyelvvizsgarendszer megtöri a Rigó utcai Idegennyelvi Továbbképző Központ monopoliumát. Ezentúl bármely olyan nyelviskola adhat államilag elismert végbizonyítványt, amelyet a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület elismert. Az új rendszerben a vizsgahelyet is akkreditáltatni kell. Az Oktatási Minisztérium célul tűzte ki, hogy a közoktatás is legyen képes felkészíteni minden tanulóját arra, hogy egy közép- és egy alapfokú nyelvvizsgát szerezzen az érettségi bizonyítvány mellé. Az 1992-ben alakult Nyelviskolák Szakmai Egyesülete által minősített iskolákban idén 25-30 ezer hallgató tanul az országban.Az Európa Tanács 2001-et a nyelvek európai évének deklarálta, mindenütt folynak az előkészületek nyelvi örökségünk megünneplésére – hangzott el a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete által rendezett „Nyelvtudás európai mércével” című nemzetközi konferencián. A kontinens országaiban rendezendő ünnepségsorozatra való felkészülésre azonban rányomja bélyegét a magyarországi iskolai nyelvoktatás mostani állapota. Egyes elemzők szerint a középiskolákba érkező tanulók többségének nyelvtudása még négy-öt év tanulás után is alig értékelhető, miközben a szülők nyugodtak, hogy gyermekük idegennyelv-oktatásban vett részt. Az Oktatási Minisztérium célul tűzte ki, hogy a közoktatás legyen képes felkészíteni minden tanulóját arra, hogy egy közép- és egy alapfokú nyelvvizsgát szerezzen az érettségi bizonyítvány mellé. Fontosnak tartják azt is, hogy ez a lehetőség ne csak nyelviskolákban tanulók számára legyen elérhető. A 2000. január 1-jétől érvényes új nyelvvizsgarendszer megtöri a Rigó utcai Idegen-nyelvi Továbbképző Központ monopolhelyzetét, ami azt jelenti, hogy ezentúl bármely olyan nyelviskola adhat államilag elismert végbizonyítványt, amelyet a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület elismert. Az akkreditációt nyelvvizsgarendszerek kapják, amelyeknek a nyelviskolák a vizsgahelyei. Az új rendszerben a vizsgahelyet is akkreditáltatni kell. A testület központjának megbízott igazgatója, Kaposi József elmondása szerint azonban az eddigi több száz érdeklődőből csak néhányan adtak be szándéknyilatkozatot, de úgy véli, jövőre ez a szám emelkedni fog. A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete 1992-ben alakult a British Council és az United States Information Service támogatásával. A minőségi nyelvtanítás feltételrendszerének folyamatos javítását és a nyelvtanulási lehetőségek közötti átlátható viszonyok megteremtését tartja fő céljának. Tevékenységével minőségi garanciát kíván adni a tanulóknak, hogy rátalálhassanak azokra az nyelviskolákra, amelyek eredményes oktatást kívánnak biztosítani. Idén – hagyományteremtő szándékkal – megjelentették a minősített nyelviskolák katalógusát, hogy tájékoztatásuk egységes szerkezetben hozzáférhető legyen. Kovács Attila vezetőségi tag szerint az egyesület által felállított minősítési rendszer évek óta ismert és elismert a szakemberek körében. A követelményrendszer nyilvános és átlátható, a pályázó nyelviskolák jó közelítéssel becsülhetik meg saját teljesítményüket, ennek köszönhetően az eddigi minősítési eljárásoknak mindössze 18 százaléka volt sikertelen. A szakember úgy véli, javul a magyarországi nyelvoktatás helyzete, de ez elsősorban a magán nyelviskoláknak köszönhető. A hazánkkal közel azonos lélekszámú Hollandia vagy Belgium példáját említette, ahol a lakosság 70-80 százaléka beszél elsősorban angolul, németül vagy franciául, míg Magyarországon húsz százalékra tehető ez az arány. Nyelvvizsgát azok az iskolák adhatnak, amelyek nemzetközi rendszerhez kapcsolódtak, az angol nyelvnél például a Cambridge, Oxford, Pitman és Trinity nyelvvizsgarendszerekhez. A jelen szabályozás szerint ezek a nemzetközi nyelvvizsgák honosíthatók, a nagy különbség az, hogy a Rigó utcai vizsga kétnyelvű, tehát ott az idegen és a magyar nyelv közötti kapcsolat megteremtését is elvárják. Ebben szerepel a magyarról idegen nyelvre és idegenről magyarra történő fordítás, felső szinten pedig idegennyelvű szöveg magyar összefoglalása is feladat. A nemzetközi nyelvvizsgák ezzel szemben rendszerint egynyelvűek, ami azt jelenti, hogy a hallgatóknak nem kell tudniuk fordítani, illetve tolmácsolni. A követelmények a beszédre, írásra, olvasásra és szövegértésre vonatkoznak. Ennek ellenére az államilag elismert nyelvvizsgák jelentik a legnagyobb piacot, mert a résztvevők túlnyomó többsége az érettségi kiváltására, felvételi pontok gyűjtésére, a diploma megszerzéséhez, vagy – főleg az állami szektorban – nyelvpótlék megszerzésére használja ezt a diplomát. Fontos változás lesz az új rendszerben, hogy egynyelvű vizsgát is akkreditáltathatnak. Egyetlen kivétel van 2004-ig; az érettségi kiváltására csak kétnyelvűként akkreditált vizsga alkalmas. A különbség oka az eredeti rendszer elavultsága. Akkor még szükség volt arra, hogy amikor egy csoportban valaki idegen nyelvet beszélt, tudjon fordítani, tolmácsolni a többiek részére. Ma sokkal inkább az a cél, hogy minden egyes magyar állampolgár saját maga tudjon kapcsolatot teremteni az idegen nyelvvel. Idén az egyesület által minősített nyelviskolákban 25-30 ezer hallgató tanul az országban.