Elutasított beadványok

Az Alkotmánybíróság tegnap elutasította az idei nyugdíjemelésről szóló parlamenti döntést támadó beadványokat. A közel egy éve húzódó döntéssel három alkotmánybíró – Czúcz Ottó, Kiss László és Bihari Mihály – nem értett egyet. A beadványt megfogalmazó szervezetek csalódottságuknak adtak hangot, ugyanis visszamenőleges kompenzációra számítottak.Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a módosított rendelkezés nem a nyugdíjemelés adott évre szóló konkrét mértékét, hanem az emelést megállapító módszert határozta meg, ezért a nyugdíjasok annak alapján nem szereztek jogosultságot a nyugdíjak meghatározott mértékű emelésére.A taláros testület a nyugdíjemelés differenciálásával kapcsolatosan úgy foglalt állást, hogy mivel a vitatott rendelkezés nem a tartósság igényével került a rendeletbe, hanem egy évre vonatkozott, így az nem eredményezte a nyugdíjrendszer biztosítási és szociális elemei közötti arányok megbontását.Az Alkotmánybíróság döntése szerint a nyugdíjemelés differenciálása során az alkotmányban szabályozott pozitív diszkriminációt alkalmazta az alacsony nyugdíjúak javára.Ugyanakkor a határozat rámutatott arra is, hogy a nyugdíjemelés mértékének megállapítására vonatkozó jogszabályi rendelkezés kihirdetése az igények megnyílása előtt három nappal veszélyeztetheti a jogbiztonságot.A taláros testület azonban – figyelemmel arra, hogy az indítványokkal támadott rendelkezéssel kapcsolatosan tartalmi alkotmányellenesség nem volt megállapítható – úgy ítélte meg, hogy önmagában a felkészülési idő rövidsége miatt nem keletkezett olyan kirívó, a jogbiztonságot súlyosan veszélyeztető helyzet, amely az alkotmányellenesség megállapítását és a törvényi szabály megsemmisítését indokolná.Czúcz Ottó, Kiss László és Bihari Mihály nem értett egyet a testület döntésével. Szerintük a törvénymódosítás alkotmánysértő, ezért az érintett rendelkezést meg kellett volna semmisíteni. E megoldás elfogadhatatlanul tág mozgásteret enged a közhatalmat gyakorló államnak a nyugdíjak mértékének alakítására. Ez – Czúcz Ottó szerint – a nyugdíjrendszert övező közbizalom elvesztéséhez vezethet, mivel a biztosítottak a tőlük évtizedeken át kötelezően behajtott hozzájárulások fejében nem számíthatnak az átlagkeresetükhöz és szolgálati idejükhöz igazodó mértékű nyugdíjra.Bihari Mihály szerint a nyugdíjtörvény módosítása sérti a jogbiztonság elvét, mivel nem biztosított kellő időt (a hatályba lépésig mindössze három nap telt el) a törvényalkotó arra, hogy az érintettek a rájuk vonatkozó új szabályokat megismerhessék.Sajnálatát fejezte ki a döntéssel kapcsolatban az MSZOSZ nyugdíjasválasztmányának elnöke, Czerván Mártonné. Kijelentette: a nyugdíjemelés módjának hosszú távon kiszámíthatónak kellene lennie, erősítve a jogbiztonságot. Hozzátette: arra számítottak, hogy a megkárosított 900 ezernél is több nyugdíjas visszamenőleg kompenzációt kap.A Nyugdíjasok Országos Szövetségének elnöke, Nemes István lapunknak elmondta: nem voltak túlzott reményeik a visszamenőleges kompenzációval kapcsolatban, de arra nem számítottak, hogy az Alkotmánybíróság minden pontban elutasítja a beadványokat.- Az Alkotmánybíróság állásfoglalása megnyugtató – nyilatkozta Balsai István, az MDF parlamenti képviselőcsoportjának vezetője.- Nehéz szívvel vettük tudomásul az Alkotmánybíróság döntését – reagált a határozatra Vastagh Pál, az MSZP frakcióvezető-helyettese. A döntés nem találkozik a társadalom és a nyugdíjasok igazságérzetével.- Megnyugvással vettük tudomásul az Alkotmánybíróság döntését, amelyet már vártunk – nyilatkozta Horváth Zsolt (Fidesz). – Az Alkotmánybíróság egészen pontosan azt mondta ki határozatában, amit az alkotmányjoggal foglalkozó jogászok számunkra előre jeleztek.