2002. I. negyedév – gazdaság összefoglaló

2002. I. negyedévének gazdasági vonatkozású eseményei:

JANUÁR

január 2.: Tegnap készpénzként is megjelent az euró
A tizenkét érintett uniós tagállamban tegnap óta készpénzként is működik a számlapénzként már három éve bevezetett euró: néhány hétig ugyanakkor még elfogadják a megszűnő nemzeti valutákat is. Az euró bevezetését általában bizakodva fogadta az érintett államok lakossága, az átállás pedig nagyobb fennakadások nélkül zajlik.

január 3.: Reklámipar: inflációt meghaladó bevételek
Az utóbbi években nőtt a reklámszakma megbecsülése. Bevételei Magyarországon a 2001. évben az inflációt meghaladva, mintegy 16 százalékkal bővültek. A világ számos komoly reklámnagyvállalata hazánkban is jelen van, s a magyar szakembereknek egyre nagyobb lehetőségei adódnak a világ reklámpiacán való megmérettetéshez. A reklámipar helyzetéről, illetve terveikről kérdeztük Takács Ildikót, a Reklám Világszövetség alelnökét, a TriGránit Rt. kommunikációs igazgatóját, valamint Serényi Jánost, a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetségének elnökét, a McCann-Erickson ügyvezető igazgatóját.

január 8.: Forintmilliárdok a kulturális turizmusra
Jelentős mértékben növekszik idén a kulturális turizmus fejlesztését szolgáló projektek támogatási forrása. A gazdasági és a kulturális tárca tegnap aláírt együttműködése prioritásban részesíti többek között a vallási turizmust, a tematikus utak kulturális fejlesztését, valamint a múzeumok élményelemekkel való fejlesztését, vonzerejének javítását. Az érdeklődőknek február, egyes esetekben március végéig kell benyújtaniuk pályázatukat.

január 10.: Agrártámogatások – idejében
Tegnap Vonza András, az agrártárca vezetője ismertette a mezőgazdasági pályázatok főbb körvonalait. Szólt az építési, ültetvénytelepítési és az élelmiszer-ipari pályázatokról. Vonza András lapunknak elmondta, az exporttámogatásban részesíthető mezőgazdasági javak sem részesülnek támogatásban, az erre szánt összeget esetleges belpiaci problémák feloldására fordítják.

január 14.: Több támogatás az ipari parkoknak
Az ipari parkok adják napjainkban a hazai ipari termelés negyedét, az ipari exportnak pedig 40 százalékát. Több mint 120 ezer ember dolgozik a magyarországi 146 ipari parkban, mely utóbbiak száma a múlt évben tizenhárommal gyarapodott.

január 15.: Fókuszban a közlekedés fejlesztése
Jelentős út-, híd- és vasútfejlesztést bonyolítottak le az országban a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium aktív részvételével az elmúlt három és fél évben. A kormány felgyorsította az árvízvédelmi beruházásokat is, gátépítésre 1998–2001 között hétszer annyi pénzt fordítottak, mint az előző ciklusban.

január 17.: Szigorodnak a közbeszerzési eljárások
Tavaly 3846 közbeszerzési eljárást folytattak le mintegy 607 milliárd forint értékben, ami 3,7, illetve 16 százalékkal haladja meg a 2000. évit – mondta Berényi Lajos, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján, ahol közölte: az idei esztendőben szigorodik a bírságolás is.

január 22.: Megindulhat a verseny a vzeetékestelefon-piacon
A Hírközlési Felügyeletnél (HÍF) tavaly december 23-án hat szolgáltató nyújtotta be igényét arra, hogy az eddig kizárólagos vonalastelefon-piacon kívánják megkezdeni működésüket. Harminc napja volt a hatóságnak arra, hogy a jogszabályokat szem előtt tartva nyilvántartásba vegye a cégeket, így elvileg mától a fogyasztók rendelkezésére állhatnak. A vonalas telefóniában, ahogy a távközlés egész területén, nagyok az elvárások, a verseny előnyeit elsősorban az intenzív felhasználók tudják kihasználni, bizonyos területeken tíz százaléknál nagyobb árcsökkenésre lehet számítani – mondta lapunknak adott interjújában Frischmann Gábor, a HÍF elnöke.

január 23.: Milliárdos lakossági megtakarítás
Decemberben a megszokottnál hidegebb időjárás miatt hatmilliárd forinttal költött többet földgázra a lakosság, ami a várthoz képest átlagosan majdnem 2500 forint pluszkiadást jelentett a családoknak. Amennyiben a tavaly júliusi földgáz-árszabályozásnál nem avatkozik közbe a kormány, hanem engedve a Mol Rt., valamint a gázszolgáltató vállalatok nyomásának, és a világpiaci árakat hagyja érvényesülni, a jelenleginél negyven százalékkal nagyobb gázszámlát kellett volna kifizetnünk – tudtuk meg Kaderják Pétertől, a Magyar Energia Hivatal (MEH) főigazgatójától.

január 24.: Érezhető fellendülést hozott a Széchenyi-terv
Nagyon fontos szakaszához érkezett az ország gazdasági fejlődése. Lezárult a Széchenyi-terv első éve; a megítélt 94 milliárd forint támogatás segítségével megkezdődtek a beruházások, fejlesztések. A döntő változás azonban néhány héten belül következik majd be, mert a pályázatokon nyert támogatások kifizetése most indul meg, és ez már érezhető lökést ad a vállalkozásoknak – mondta lapunknak Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium (GM) politikai államtitkára.

január 26.: Szocialista ígéretek források nélkül
Minden területen komoly többletkiadásokat és bevételkieséseket jelentene Medgyessy Péter közelmúltban közzétett választási programjának megvalósítása. A helyenként homályos tervezet számszerűsíthető adatainak összege is több mint ezermilliárd forintot tesz ki, amit a miniszterelnök-jelölt kizárólag költségvetési forrásból biztosítana.

január 29.: Modellértékű magyar fejlődés
A pénzügyi tárca vezetője szerint az elmúlt időszakban Magyarország modellértékű gazdasági fejlődési pályát futott be. A gyors növekedés fenntartásához ugyanakkor hazánknak olcsó, külföldi munkaerőt is be kell vonnia.

január 31.: Sok a külföldi használt autó
Az Egységes Közlekedési Hatóság 22 országos szervezete éves szinten 15 milliárd forintból gazdálkodik, ennek az összegnek 8–10 százalékát fordítják fejlesztésekre. Az idén felújítják a jelentősebb vizsgaközpontokat, várhatóan két új vizsgapályát adnak át és négy mobil ellenőrző állomást vásárolnak.


FEBRUÁR

február 1.: Egyre olcsóbb lakáshitel-konstrukciók
Egyre lejjebb csúsznak a lakáscélú hitelek felvételéhez kínált kamatok: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a háztartásoknak nyújtott ingatlankölcsönök átlagos kamatlába három százalékponttal mérséklődött 2001-ben. Mától a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) Rt. és a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) Rt. is csökkenti a használt lakás vásárlásához igényelhető kölcsöneinek kamatait.

február. 2.: Előtérbe kerül a multimédia
Az Antenna Hungária (AH) Rt. az idén öt-hat milliárd forintot költ fejlesztésekre, és nyereséges kíván maradni. A cég abban az esetben tarthatja meg a Vodafone-projektben meglévő részesedését, ha friss tőkéhez jut legkésőbb az év második felében.

február 4.: Támogatás a családi gazdaságoknak
Nem csitulnak a kedélyek az Európai Bizottság csatlakozási feltételekre vonatkozó bejelentése után, itthon mégis „meglett” az első családi gazdaság. A regisztrációról szóló okiratot Orbán Viktor miniszterelnök nyújtotta át Méhes Zsoltnak. A kormányfő a csatlakozással kapcsolatban kijelentette: célunk, hogy egyenlő elbánásban részesüljünk az unió többi polgárával.

február 5.: Sokéves rekord a folyó fizetési mérlegben
Kellemes meglepetést okoztak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kiadott folyó fizetési mérleg adatai: a tegnap nyilvánosságra hozott, előzetes számok szerint tavaly decemberben 177 millió euró deficit keletkezett, így az éves hiány 518 millió eurót ért el. 2000-ben a folyó fizetési mérleg hiánya 1,62 milliárd eurót tett ki, így ehhez képest a múlt évben több mint 1,1 milliárd euróval javult az egyenleg. A jegybank közleményében szereplő indoklás szerint a kedvező mérleg kialakulásában meghatározó volt az áruforgalom kiadási többletének csökkenése, illetve a szolgáltatásokon megjelenő nagyobb bevételi többlet.

február 6.: Részlegesen nyíló gázpiac
A hazai lakossági és ipari földgáz ára jelenleg is alacsonyabb, mint a nemzetközi átlag, ezért a piac liberalizálását követően sem lehet jelentősebb árcsökkenéssel számolni. Jövőre a gázpiac 25 százaléka nyílna meg, ez a számítások szerint egyelőre 20–25 céget érintene.

február 7.: Intelligens tőke Magyarországon
Hamarosan elkészül a kormányzat tíz évre szóló, a működőtőke-importra vonatkozó stratégiája. Ennek egyik leglényegesebb eleme az innovációhoz, a kutatás-fejlesztéshez kötődő befektetések ösztönzése.

február 9.: Az élmezőny vezető helyén
Az európai uniós tagságra való érettség tekintetében Magyarország már lekörözte a korábban jobb gazdasági mutatókkal rendelkező Szlovéniát, Csehországot és Észtországot. Hazánk gazdasága a felkészülés tekintetében az élen áll – derül ki a Raiffeisen Bank legfrissebb felméréséből.

február 12.: Varga: marad a növekedés
A pénzügyi tárca vezetője szerint a jelenlegi gazdaságpolitika jellemzője, hogy igyekszik a meglévő növekedési összetevők, az export és a beruházások mellett olyan belső faktorokat is beindítani, amelyek fenntartják a dinamikus bővülést viszonylag kedvezőtlen külső körülmények mellett is.

február 13.: A Balaton fejlesztése országos jelentőségű
Bár a Gazdasági Minisztérium (GM) égisze alatt elkészült a Balaton régió tízéves gazdaságfejlesztési programja, a magyar tenger jövőjével kapcsolatosan számos kérdés felmerül még, hiszen nem fejeződött be a turisztikai szerkezetváltási folyamat, és ezzel együtt erősen szezonális az idegenforgalom. Továbbá hozzávetőleg 100 milliárd forintos nagyságrendű környezetvédelmi programot kell megvalósítani a térségben. Kívánatos, hogy a Balaton mielőbb önálló tervezési-statisztikai „rangot” is kapjon – állapították meg tegnap a Magyar Nemzet által rendezett Gazdasági Klub internetes fórumának vendégei.

február 16.: Előtérben az e-gazdaság
Az Európai Unióhoz csatlakozás küszöbén szükséges egy olyan információs rendszer működtetése, amely az e-társadalom, az e-gazdaság térnyerésével lépést tud tartani.

február 18.: Hazánk Európa turisztikai célpontja
Napjainkra a turizmus a magyar gazdaság húzóágazata lett – a tavalyi esztendő turisztikai bevételei egyértelműen igazolják ezt az állítást. Ám abban, hogy ez a terület sikerágazattá vált, nagy szerepe volt a komoly központi, önkormányzati és vállalkozói források beforgatásának a turizmus fejlesztésébe. Erről és a jövő lehetőségeiről nyilatkozott a Magyar Nemzetnek Budai Zoltán, a Gazdasági Minisztérium (GM) turisztikáért felelős helyettes államtitkára.

február 19.: Magasabb a költségvetési hiány
Január végéig 75,3 milliárd forintot ért el az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – hiánya, amely az éves előirányzat 14,9 százalékát teszi ki. A januári pénzforgalomban még „keverednek” a 2001-es esztendőből áthúzódó tételek, és a múlt hónapban átutalták a Magyar Fejlesztési Banknak (MFB) a teljes évi 36 milliárd forintos juttatást is – ezért magasabb a büdzsé hiánya a szokásosnál.

február 20.: Állami tulajdonban marad a Dunaferr
Egy évvel ezelőtt egy nagyon eladósodott céget vettünk át, amely tele volt rövid lejáratú hitelekkel, és több halaszthatatlan rekonstrukciót is végre kellett hajtanunk. Tovább nehezítette a dolgunkat, hogy az új menedzsment kinevezése után a vállalat a politikai élet célkeresztjébe került – mondta megnyitójában Faragó Csaba, a Dunaferr Rt. elnöke tegnap a vasműben tartott munkásgyűlésen.

február 21.: Középpontba került az üzleti etika
Együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint az utazási irodák, taxisok, vendéglátók érdekképviseletei az általános kamarai etikai kódex, illetve a szakmai etikai kódex kölcsönös elfogadásáról tegnap.

február 22.: Emelt értéken kezeli a kormány a svéd teljesítést
Emelt értéken ismeri el a magyar kormány a Gripen ellentételezési megállapodást, amely a Gripen ipari kooperációs program néven futó svéd teljesítést jelenti. Ehhez azonban a 108 milliárd forintos keretösszeg közel egyharmadát működőtőke-befektetés útján az elmaradott térségben kell végrehajtaniuk a beruházó vállalatoknak; az erről szóló szerződésben 78 ilyen magyar kistérség és 1458 település lett megjelölve. A döntés kizárólagos joga természetesen a beruházóé.

február 25.: Oroszlány a multik központja
Az elmúlt években harmincmilliárd forint értékű ipari beruházást valósítottak, illetve valósítanak meg Oroszlányban, ahol a jól működő ipari park szinte mágnesként vonzza a világcégeket. Kanadai, izraeli, német, francia, osztrák és amerikai érdekeltségű vállalatok nőttek ki szinte a semmiből, ma hétszázötven, s rövidesen kétezer embernek nyújt biztos megélhetést.

február 26.: Ismét erőre kap a forint
Elemzők szerint a választásokat megelőző héten némileg gyengül a magyar fizetőeszköz, a választások után az EU-tagság és az eurózóna felé tartó forint viszont új erőre kaphat. Az elemzők márciusban újabb jegybanki kamatcsökkentést várnak, s többen arra számítanak, hogy az MNB még 2003 vége előtt felértékeli a forint középárfolyamát. A prognózis szerint az infláció júniusra 4,9 százalékra eshet.

február 27.: Uniós csatlakozásunk feltétele az infláció leszorítása
Az infláció leszorítása kapcsán különleges konszenzus alakult ki a kormányzat, a monetáris hatóság és a piac szereplői között, hiszen a kiszámítható pénzügyi környezet jelentős mértékben hozzájárul gazdaságunk fejlődéséhez, a társadalmi jólét növeléséhez, noha rövid távon ez némi áldozattal is jár. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap közzétett kiadványa szerint 2002-ben, éves átlagban öt százalék lesz az infláció mértéke, míg a decemberi adatot 4,8 százalékra várja a jegybank. Figyelembe véve a független elemzők prognózisait és a „központi” várakozásokat, megállapítható: szinte teljes az összhang a drágulás mértékének megítélésében.


MÁRCIUS

március 1.: Eltűnt az üdülővagyon
Több mint egyéves nyomozati munka után a Hunguest Rt. három vezetőjét hűtlen kezeléssel gyanúsította meg a rendőrség. A Hunguest Rt. kezelte az egykori szakszervezeti üdülővagyon nagy részét. A társaságot a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) hozta létre. Az Antall-kormány ennek az alapítványnak a tulajdonába adott 365 ingatlant. A vagyon sorsát ma már a rendőrhatóságok is vizsgálják.

március 4.: Nagyobb a versengés az építőanyag-ipari piacon
A lapunk által megkérdezett jelentős építőanyag-ipari cégek áprilisig megemelik eladási áraikat. A szakmai szövetség szerint az idén átlagban 6,5 százalékkal nőnek az árak, míg a piac forgalma 5 százalékkal bővülhet. Idén is jelentős árengedményekre, akciókra kerül majd sor, s a gyártók közötti verseny éleződése várható.

március 5.: Ötszázmilliárd maradna az adóból
Az adósávhatárok emelésével, a kulcsok csökkentésével és a családi adókedvezmény jelentős bővítésével a Fidesz azt kívánja elérni, hogy az szja-bevételből mintegy 500 milliárd forint maradjon az adózóknál. A tb-járulékot 25 százalékra csökkentenék.

március 9.: Elismerés fejlesztési terveinknek
Irigylésre méltó Magyarország gazdasági teljesítménye; a Széchenyi-tervhez hasonló fejlesztési programra pedig Európa gazdaságának is szüksége van – jelentette ki tegnap Göke Frerichst, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke azt követően, hogy Matolcsy György gazdasági miniszterrel megbeszélést folytatott az EU bővítésének hatásairól.

március 11.: A hirdetések velünk együtt változnak
Budapesten üléseztek a Reklám Világszövetség, az International Advertising Association (IAA) európai tagozatainak elnökei. A hazai reklámipar ezen fontos eseményén jelen volt a világszervezet legfelső vezérkara is. A találkozó résztvevői megtárgyalták a 2002–2004. évi sratégiai terveket, az új fejlesztési irányokat, valamint véglegesítették a májusi világszövetségi választások jelöltjeit. Pinar Kilicet, az IAA alelnökét, az európai régió elnökét, a világszervezet főtitkári posztjának várományosát kérdezte a Magyar Nemzet a reklámipar aktualitásairól.

március 12.: Az agárium rendszerváltása most ér véget
A családi gazdaságok érdekét képviselő Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) az utóbbi néhány hónapban került igazán reflektorfénybe. Jakab István, a Magosz elnöke úgy véli: a szövetség programja egybeesik a kormányéval, és ha egy érdekképviselet elmondhatja, hogy egy négyéves ciklusban a célkitűzései megvalósultak, akkor nem lehet oka túl sok panaszra.

március 13.: Februárban lassult a drágulás üteme
Egy százalékkal haladták meg a fogyasztói árak februárban a januári, és 6,2 százalékkal a múlt év februárban regisztrált szintet – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A maginfláció februárban januárhoz képest 0,6 százalék, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 6,7 százalék volt. Az első két hónapban átlagosan 6,4 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. Februárban a nyugdíjas fogyasztói árindex az előző év azonos időszakához képest 7,2 százalékkal nőtt.

március 14.: Túlzók az unió élelmiszer-biztonsági követelései
Szigorúbb élelmiszer-biztonsági normák bevezetését követelik a tagjelölt országoktól az unió egyes gazdálkodói csoportjai. Vonza András agrárminiszter túlzónak nevezte a követelést, rámutatva, a hazai állat- és élelmiszer-egészségügyi jogszabályok nem egy tagország hatályos rendelkezéseinél is szigorúbbak.

március 16.: Tőzsdére kerül a jelzálogbank?
A Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) jövőjét illetően az egyik lehetséges megoldásnak látszik, hogy a vele együttműködő partner hitelintézetek kisebbségi tulajdont szerezzenek a bankban – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter az FHB csütörtöki közgyűlését követő sajtótájékoztatón.

március 18.: Folyamatosan bővülő uniós támogatások
Magyarország vélhetően 2004-ben az Európai Unió (EU) tagjává válik. A tagsági viszonyából eredően újabb finanszírozási csatornák nyílnak meg hazánk előtt. Boros Imre tárca nélküli miniszterrel arról beszélgettünk, hogy a több mint egy évtizede működő Phare-program hogyan működött, miként fejeződik be, és hogyan kezdi el hazánk az uniós alaprendszer használatát.

március 19.: Gazdasági élénkülés kezdődhet nyáron
A GDP 3,2 százalékos növekedését és 5,7 százalékos pénzromlást prognosztizálnak a GKI Gazdaságkutató Rt. szakemberei ez évre. Előrejelzésük szerint a folyó fizetési mérleg hiánya eléri majd a 2,5 milliárd, a külkereskedelmi mérleg hiánya pedig az 5 milliárd eurót. Az év második felétől élénkülés következik be a gazdaságban.

március 20.: Bevált az otthonteremtési terv
Eredményes a két évvel ezelőtt bevezetett lakástámogatási rendszer: egyre szélesedik az a réteg, amely élni tud az otthonteremtési program kínálta lehetőségekkel – hangzott el egy tegnapi fórumon. A májustól érvényben lévő Széchenyi-hitelkártya a kis- és középvállalkozásoknak nyújt egyszerű, olcsó és gyors finanszírozási lehetőséget.

március 21.: Lezárulhat egy mezőgazdasági fejezetrész
Ha az Európai Unió (EU) kedvező választ ad, akkor ma ideiglenesen lezárulhat a csatlakozási tárgyalások legkényesebbikének, az agrárfejezetnek egy része. A fejezetrészt már korábban, januárban le kellett volna zárni, ám néhány tagország kifogására az addigi jelentéseinket pótolni kellett. Ez megtörtént; szakértők szerint minden esély megvan a fejezetrész lezárására.

március 22.: Tartható az idei inflációs cél
A Pénzügyminisztérium politikai államtitkára szerint tartható a jegybank által kitűzött, idei évre vonatkozó inflációs cél: ehhez képest a gazdaságkutatók várakozásai sem mutatnak durva eltérést. Tállai András szerint a tárcánál nem tudnak arról, hogy jelentős, az inflációt is meghaladó gázáremelésre lenne szükség.

március 23.: Rekord-bérnövekedés
Januárban a bruttó nominális átlagkereset 19,2, a nettó 18,7, míg a reálkereset 11,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi adatokat. A KSH tegnapi jelentéséből kiderül: a nemzetgazdasági átlagkereset 112 400 forintra, az átlagos havi munkajövedelem pedig 116 900 forintra emelkedett.

március 25.: WTO-reform magyar irányítással
Reform előtt áll a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vitarendezési eljárása. A megvalósítással megbízott szakmai csoport élén magyar elnök áll. Hazánk januárban kinevezett WTO-nagykövete, Balás Péter lapunknak azt mondta: hétévnyi tapasztalat birtokában vág bele az általa irányított bizottság az eljárás megújításába.

március 26.: Jó a hírnevünk a külpiacokon
Alapvetően jó a magyar vállalkozások és hazánk üzleti megítélése a német nyelvterületű országokban, míg Jugoszláviában lehetséges tőkeexportőrként tekintenek Magyarországra.

március 27.: Befektetési láz az egészségturisztikában
Nagyjából fele-fele arányban részesült a keleti és a nyugati országrész a Széchenyi-terv keretében megvalósuló gyógy- és termálvízprogram fejlesztési pénzeiből. A 21 milliárd forintos állami támogatás révén több mint 50 milliárd forintos beruházássorozat kezdődött el az ország különböző pontjain. Hazánk gyógyturisztikai ágazata – talán a fentiek eredményeként is– lépéselőnybe került térségi versenytársaival szemben. A fejlesztés második hulláma egyértelműen a kisebb gyógyturisztikai helyeknek kedvez, amelyek a bekerülési költség 75 százalékát közvetlen támogatásként igényelhetik a központi költségvetésből.

március 28.: Regionális Fejlesztési Holding vállalkozáserősítésre
A Regionális Fejlesztési Holdingot (RFH) 2000. március 1-jével alapította az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. A tartós állami tulajdonban lévő társaság feletti tulajdonosi jogokat a gazdasági miniszter és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter együttesen gyakorolja. Az RFH piaci elveken nyugvó üzleti tevékenységével segíti Magyarországon a tartós gazdasági növekedést, és az Európai Unióhoz való sikeres csatlakozást. Ám azt, hogy ezt hogyan teszi, kevesen tudják. Kovács Ferenc, a holding elnök-vezérigazgatója a szervezet tevékenységéről nyilatkozott a Magyar Nemzetnek.

március 29.: A PSZÁF hatóságból szolgáltató szevezetté vált
Jelentős és látványos fejlődésen ment keresztül az előző évtizedben a hazai pénzügyi szektor. Mindez megkövetelte, hogy a területen működő vállalkozások felügyeletét ellenőrző szervezet is lépést tartson ezzel. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletből létrejött a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), amely összevont és konszolidált hivatalként mára inkább szolgáltató, partneri, mint hatósági szervezetként működik. Az átalakulásról, annak tapasztalatairól nyilatkozott a Magyar Nemzetnek Szász Károly, a PSZÁF elnöke.

március 30.: Létfontosságú beruházások kezdődtek
A közlekedés fejlesztésekor alapvető nemzeti érdekeinknek teszünk eleget, hiszen a gazdasági gyarapodás egyik legfontosabb feltétele a jól kiépített infrastruktúra. A nemzeti vagyon jelentős részét az utak, a vasutak, a hajózáshoz, a légi közlekedéshez kapcsolódó létesítmények alkotják. Hazánkban ez az ágazat állítja elő a GDP hat százalékát. Az infrastruktúra fejlesztése nemcsak a belső igények miatt fontos, geopolitikai helyzetünkből adódóan meghatározhatja később az egyesülő Európában betöltött szerepünket.