időjárás 12°C Jusztina 2022. szeptember 26.
logo

Milliárdos károkat okoz a parlagfű

Palágyi Edit
2003.04.17. 23:00

Évente harminc-negyven milliárd fonrintos kárt okoz a nemzetgazdaságnnak az allergiások és asztmások rénmének számító gyomnövény, a parlagfű. Az Európai Unióban ebből a szempontból „katasztrófa sújtotta területként” tartják számon hazánkat, és figyelmeztetik az ide készülő turistákat a pollenveszélyre.

Az elmúlt év végén országgyűlési bizottság alakult olyan feladattal, hogy hangolja öszsze a parlamenti pártok közös fellépését, s dolgozza ki a védekezés stratégiáját, tudtuk meg a fideszes Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselőtől. A Parlagfűmentes Magyarországért nevet viselő bizottság fideszes tagjai úgy vélik: fontos, hogy már tavasszal a parlament elé vigyék az ügyet, ne várjanak vele szeptemberig, ahogy a kormánypártok gondolják. A legnagyobb ellenzéki párt saját törvényjavaslatot készít a védekezésről, amelyre évente legalább hat-nyolc milliárd forintot kellene költeni az állami költségvetésből.
A probléma megoldásához nem mezőgazdasági, hanem egészségügyi szempontból kell közelíteni, vélik az ellenzéki képviselők, akik szerint nem csupán a büntetés, de az ösztönzés eszközeivel is élnie kell az államnak. A július közepétől szeptember végéig virágzó növény elterjedése ellen belterületen közmunkaprogramokkal védekezhetünk, külterületen pedig más növénykultúrák ültetésével, például erdősítéssel. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak hatósági jogosítványokat kell kapnia ahhoz, hogy elrendelhesse a kényszerkaszálást. Az önkormányzatoknak saját környezetvédelmi stratégiát kell kidolgozniuk, amely meghatározza a veszélyes gyom irtásának helyi módozatait.
Idén ugyan egy hónappal később kezdődött a pollenszezon, de máris sokakat kínoz a szénanátha, a kötőhártya-gyulladás vagy az asztma. Becslések szerint az allergia már népbetegség, minden negyedik magyar szenved tőle. Májustól főképp a pázsitfüvek – útifű, csalánfélék, vadsóska – virágzása okoz kellemetlen tüneteket. A levegőbe került ártalmas virágporszemcsék gyakoriságát az ÁNTSZ pollencsapdákkal méri, s idényben hetente kiadja aerobiológiai hálózatának jelentéseit.
Az adatokból kiderül, hogy az Észak-Amerikában őshonos, majd hazánkba vetőmagokkal behurcolt parlagfű elsősorban a Pécs, Kecskemét, Szolnok és Nyíregyháza térségében élők egészségét veszélyezteti. Legkevésbé a miskolciak, az északi hegyvidékeken élők szenvednek tőle, ezért is nevezik a Mátrát „pollenóvóhelynek”. A parlagfű évente több tonna pollent bocsát az ország légterébe: egyetlen növény nyolcmilliárd virágporszemet termel egy évadban. Áldatlan hatását a nagyvárosok lakói azért sínylik meg különösen, mert a légszennyező anyagok rátapadnak a virágporra, s így indítanak együttes támadást a nyálkahártyánk ellen.
Az árokparton, vasúti töltéseken, elhanyagolt külterületeken tenyésző, akár két méter magasra is megnövő gyom irtását és kaszálását már a virágzás előtt két-három héttel célszerű elkezdeni. A parlagfű a szántóföldön is megtelepszik, leggyakrabban a gabonafélék, a kukorica és a napraforgó gondozatlan tábláit veri fel. Nemcsak hogy a központi költségvetésből az eddigiek többszörösét kell a védekezésre szánni, felvilágosításra is szükség van. A szemléletváltás veheti rá az önkormányzati belterületek gazdáit arra, hogy a környezetükben élők egészségének kímélésére kiirtsák a gyomtengert.
A parlagfű-mentesítés elősegítésére elsősorban a földhasználatot és a növényvédelmet ellenőrző intézmények létszámát célszerű növelni, véli Szentey László, az agrártárca vezető főtanácsosa, a Gyommentesen Európába című kiadvány szerzője. A hatályos jogszabá-lyok szerint ugyan már most is büntethetők azok a gazdák, akik hagyják elgyomosodni a parcelláikat, ám a rendelkezéseknek igen nehéz érvényt szerezni. A földhivatalok nyilvántartása nem naprakész, a megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok felügyelői nem győzik az elhanyagolt területek felkutatásával, a gyomirtás elvégeztetésével járó munkát. A felelősség megállapítása különösen akkor nehéz, ha néhány hektár több száz személy osztatlan közös tulajdonában áll.
Jelenleg a parlagfű elleni közérdekű védekezésre költött összegnek jó, ha az ötödrészét sikerül behajtani utóbb a föld gazdáin. A felderítést a jövőben segíthetik a műholdas és légi felvételek is, amelyekkel elkészíthetik az ország gyomtérképét. A főtanácsos az agrártámogatási rendszer változásától várja a parlagfűprobléma hosszú távú megoldását. A termelőknek és a földhasználóknak olyan anyagi segítséget kell kapniuk, hogy érdekük legyen kultúrnövényekkel beültetni, illetve kezelni a parcelláikat. Ausztriában például a határ ugaron maradt részeit is gondozniuk kell a gazdáknak, ez a feltétele annak, hogy felvehessék a nekik járó állami támogatást.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.