A válság hatalmas pofont adott a globalizációnak

A jelenlegi világgazdasági válság megakasztja a globalizációs folyamatot, ami a legnagyobb gazdaságok üzleti környezetének markáns romlásában mutatkozik meg a következő öt évben, áll az egyik vezető londoni gazdaságelemző cég szerdán kiadott előrejelzésében, amely szerint Magyarország ugyanakkor megőrzi eddigi helyezését a globális üzleti rangsor felső középmezőnyében.

Az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdasági előrejelző intézete – 82 országot vont be a vizsgálatba. Ezek az összehasonlító elemzések mindig a kiadástól számított öt évre előre, igen sok fő- és részkritérium – köztük a politikai és a makrokörnyezet, a magánvállalkozásokkal szembeni politika, az adókörnyezet, a munkapiac és a devizapiaci szabályozás – alapján jósolják meg, hogy az adott országokban milyen üzleti környezet várható. Az új, 2009-2013-ra szóló előrejelzés legnagyobb vesztesei között van Nagy-Britannia és az Egyesült Államok: az előbbi 12, az utóbbi 5 hellyel került lejjebb a globális rangsorban.

Már csak a 12. az USA

A brit gazdaság, amely az előző, 2004-2008-as előrejelzési időszakra szóló listán a 13. helyen állt az üzleti környezet általános minősége alapján, az új összesítésben a 25-ik helyezésre zuhant vissza. Az Egyesült Államok a hetedik helyről a 12-ikre került az új listán.

Az EIU londoni elemzői szerint ez nem meglepő, ugyanis az üzleti környezet a jelenlegi válság nyomán azokban az országokban romlik a leginkább, amelyekben korábban nagyra duzzadt az egyes befektetési termékek árfolyam-buborékja, amelyeknek államháztartása jelentős mértékben függ a külföldi finanszírozástól, és amelyeknek gazdaságában komoly súlyt képviselnek a pénzügyi szolgáltatások.

A cég szerint a következő öt évben a legjobb üzleti környezetet Finnország kínálja, utána Szingapúr és Kanada jön a rangsorban. Az átfogó elemzés szerint azóta, hogy a ház a mindenkori következő ötéves időszakra szóló üzleti környezeti előrejelzéseket 1996-ban elkezdte közzétenni, most fordult elő első ízben, hogy a vizsgált 82 ország várt pontszámainak átlaga csökken az előző öt évre megállapítotthoz képest.

A megszerezhető tíz pontból a felmérésbe bevont országok összessége 6,61 pontot szerzett a 2009-2013-as időszakra a 2004-2008-as lista 6,72 pontos átlaga után. Ez arra az alapforgatókönyvre épül, hogy a globalizáció folyamata – és ezzel a globális üzleti környezet eddig töretlen javulása – az évtizedek óta példátlan jelenlegi válság hatására a következő öt évben lefullad, áll az elemzésben. A legnagyobb mértékben Észak-Amerika és Nyugat-Európa részpontszáma csökkent, 8,44-ről 8,04-re, illetve 7,67-ről 7,39-re. Kelet-Európa pontszáma gyakorlatilag stagnált, 6,16-ról 6,14-re módosult.

Magyarország a 37.

A szerdán kiadott új üzleti környezeti rangsorban Magyarország – csakúgy, mint az előzőben – a 37. helyre került, azzal együtt is, hogy felülvizsgált, összesített pontszáma 6,73-ról kismértékben csökkent, 6,65-re. A nagy EU-gazdaságok közül jóval Magyarország után következik Olaszország, amely egy hellyel a 42. helyezésre csúszott vissza, és Görögország, amely nem kevesebb mint kilenc hellyel az 55-ikre esett.

A térségben Csehország a legjobb

A kelet-európai EU-tagállamok közül a globális listán a legjobb – 22. – helyen Csehország áll, jóval megelőzve az euróövezeti tag Szlovákiát és Szlovéniát, amelyek a 31., illetve a 30. helyre kerültek. Az EIU szerdai elemzése szerint a feltörekvő térségen belül Kelet-Európa van leginkább kitéve a globális felfordulás hatásainak. Az idén – 1998 óta először – a térség egészének hazai összterméke (GDP) csökkenni fog reálértéken, ráadásul nagyobb mértékben, mint az átalakulási folyamattal járó recesszió 1994-es mélypontja óta bármikor, és ugyancsak nagyobb mértékben, mint bármely másik felzárkózó térségé. Az EIU a kelet-európai országcsoportra átlagosan 4,0 százalékos visszaesést jósol 2009-re a tavalyi 4,6 százalékos növekedés után.

Nyugat-Európára a ház még nagyobb, 4,1 százalékos recessziót vár az idei évre, emellett itt még jövőre is 0,5 százalékos GDP-csökkenéssel számol, Kelet-Európára ugyanakkor 2010-ben már 1,6 százalékos átlagos növekedést valószínűsít. Nyugat-Európa esetében azonban a kontraszt jóval kevésbé éles, mivel ez az országcsoport már tavaly is csak 0,7 százalékkal nőtt.

A prognózis szerint a világgazdaság egészének teljesítménye – vásárlóerő-paritáson mérve – 1,8 százalékkal csökken az idén a tavalyi 3,0 százalékos, valamint a megelőző két év 5,0-5,0 százalékos növekedései után, és az EIU londoni elemzői jövőre is csak 1,9 százalékos globális növekedésre számítanak. A cég azt jósolja, hogy a következő öt év éves világgazdasági növekedéseinek átlaga is csak 2,3 százalék lesz, vagyis éppen a fele a megelőző öt év 4,6 százalékos évenkénti átlagának.

(MTI)