Kiegyező megyék a Dél-Dunántúlon

Virághalmy Sarolta
2001. 06. 08. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elsimulni látszanak az állítólagos ellentétek a Dél-Dunántúl három megyéje közt. S ezt nemcsak az utóbbi időszakban egyre sűrűbbé váló megyei egyeztetések, hanem a régiós fejlesztési feladatok egyenlő elosztása és a régi, jó működése is bizonyítja.A Dél-Dunántúlon megalkotott Derűs régió rendezvénysorozat több várost is bejárt már. A területfejlesztési koncepcióról, a térség kitörési pontjait megfogalmazó anyagból kitűnik: a régió jól körülhatárolt, sikeresnek ígérkező programmal állt elő. Olyannal, amely teljes szakmai konszenzuson alapul. A nehéz helyzetben lévő térségből mégis a megyék vitáiról hallani.– A térség leszakadásának megállítása mindnyájunknak fontos, ennek ellenére az ellenzék következetesen átpolitizálja a területfejlesztési törvény módosítása óta fennálló tiszta és régóta várt helyzetet – válaszolta lapunk kérdésére Koltai Tamás, a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke. A tanács munkáját ismerve kitűnik, hogy a leghangosabban kritizálók úgymond „kifelé nyilatkoznak”. Az üléseken ugyanis egyhangú döntések születnek. A dél-dunántúli régió az országban elsőként fogadta el fejlesztési koncepcióját, majd hatéves fejlesztési programját. S legutóbb a további hároméves fejlesztési tervezetet is megszavaztuk. Ezek az eredmények azonban nem tudni miért, mégsem kapnak nyilvánosságot, sőt ellentétekről, viszályokról hallani. A dél-dunántúli regionális fejlesztési terv megvalósítását célzó decentralizált pénzalap 1,7 milliárd forint lesz. Ennek elosztásában teljes szakmai konszenzus alakítható ki, állítja az elnök, és hozzáteszi: a mostani, simulékonyabb ellenzéki nyilatkozatok vélhetőleg a közelgő pénzosztásnak is köszönhetőek.Bár a régiót alkotó megyék öszszefogásáról – amely valóban mindannyiuk érdeke – nem csak beszélni kellene. – A régiós szintű egyeztetések sokat használtak Tolna, Baranya és Somogy jó viszonyának – válaszolta a legutóbbi hármas kerekasztalt követően Gyenesei István, Somogy megye önkormányzatának elnöke, aki ugyan nem vett részt az egyeztetésen, ám áthidalhatónak tartja az ellentéteket. Ennek ellenére azonban úgy véli, a mostani egység gyenge lábakon áll. – Az önkormányzati választásokat követően, a regionális fejlesztési tanácsok létrehozásakor komoly politikai bizalmatlanság alakult ki nálunk. Ezt kell most áthidalnunk. Mi két nagy régiós szintű feladatot, a megyék informatikai fejlesztését és az intézményrendszer közös hasznosításának programkidolgozását is magunkra vállaltuk. Ez a kisebb lépésekkel – mint a határos települések együttműködési megállapodásai – jó irányba terelheti a régió fejlődését. Ám úgy vélem, a mostani egység törékeny.Kékes Ferenc, Baranya megye önkormányzatának elnöke szerint hiba volt a fejlesztési tanácsokból két éve kihagyni a kamarákat és a szakminisztériumok képviselőit. – Egyetértek Somogy megyével abban, hogy nem garantálhatjuk az egységet, bár felismertük, hogy a verseny nem a régiós megyék, hanem a régiók közt van. S ez a verseny egészséges – jelentette ki.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.