Év eleje óta mód lenne a szakrendelők privatizációjára a Magyar Fejlesztési Bank kedvezményes kölcsöne segítségével. A magánosításban a tulajdonos önkormányzatok mellett kizárólag az egészségügyi dolgozók vehettek volna részt. Hiába azonban a kedvezményes kamatozású, összesen 25 milliárd forintos hitelkeret, egyetlen jelentkező sem akadt.
El kell ismerni, hogy rossz volt ez a pályázat – mondta Rácz Jenő egészségügyi miniszter. Hozzátette: meg kellett vizsgálni, miként lehetne felhasználni ezt az összeget. Úgy döntött a kormány, hogy az önkormányzati hitelprogram részévé teszi ezt a 25 milliárd forintot, így bármilyen humán-egészségügyi szolgáltatás fejlesztéséhez igénybe vehető. Lehetne belőle például orvosoknak lakásokat építeni, mentőállomást fejleszteni vagy akár a járóbeteg-szakellátókat korszerűsíteni. Mindezt hosszú futamidővel, többéves fizetési haladékkal, árfolyamkockázat nélkül, támogatott kamattal használhatják fel – tette hozzá a miniszter.
A szakrendelők dolgozói kockázatosnak tartották saját kezükbe venni intézményüket, ezért nem éltek a munkavállalói résztulajdonszerzés lehetőségével – mondta korábban többször is Varga Imre, a szakrendelők szövetségének elnöke. Hozzátette: a dolgozók joggal ódzkodnak attól, hogy költségekbe verjék magukat. Az ötletszerűnek tűnő társadalombiztosítási finanszírozási változások egy évre sem teszik kiszámíthatóvá a bevételtervezést. Hogy mernének így hosszú futamidejű hitelben gondolkodni? Inkább maradnak szegény közalkalmazottak. Gondot okoz az is, hogy az önkormányzatoknak garantálniuk kell a területükön élők ellátását. Ha a privatizált rendelők a tb-től járó bevételből nem tudnák törleszteni a hiteleket, az egészségügyi dolgozók egzisztenciájának megingása mellett súlyos betegellátási gondok is jelentkezhetnek. Csak akkor lehet sikeres a privatizáció, ha a kormányzat tisztázza: ki lesz a felelős, ha bekövetkezik a csőd, s kinek a kötelessége megoldást keresni a betegek ellátására.
Verőcei hajótragédia: szabadon engedték a cseh kapitányt, aki a szállodahajót vezette