Lánya gyermekét, azaz saját unokáját szülte meg nemrég egy 53 éves asszony Angliában. Azért vállalta a dajkaanyaságot, mert lánya képtelen lett volna kihordani a terhességet, ugyanis egy ritka betegségben szenved. A kór azonban nem akadályozta azt, hogy lombikban a saját petesejtjét termékenyítsék meg férje hímivarsejtjeivel, így az újszülöttnek ő a genetikai édesanyja.
– Úgy fogtam fel a dolgot, mintha bébiszitterkednék, igaz, nem hetente kétszer, hanem 9 hónapon át állandóan – mondta a The Sun című brit lapnak a szülés után a nagymama, aki csak császármetszéssel volt hajlandó világra hozni unokáját.
A modern orvostudomány képes a genetikai és a kihordó anya szerepének szétválasztására. A vitatott módszer olyan párokat segíthet saját gyermekhez, akiknél a nőnek van ugyan peteérése, mégsem tudja kihordani a terhességet és megszülni a babát, például azért, mert rákos daganat miatt kioperálták a méhét.
Jelenleg Magyarországon az egészségügyi törvény tiltja ezt a módszert, ám 1997 előtt erről semmilyen jogszabály nem rendelkezett – tudtuk meg az Egészségügyi Minisztériumban. Így hazánkban is élnek olyan gyermekek és fiatal felnőttek, akiket nem a genetikai anyjuk hozott világra. Így született gyermeke Pelle Jánosnak is, ő Lencse alatt címmel írt regényében el is meséli saját történetüket.
A felek 1997 előtt ügyvédi irodák segítségével, polgárjogi szerződésekben próbálták rögzíteni a rendkívül bonyolult feltételeket. Például azt, hogy mi történik, ha a dajkaanya-béranya meggondolja magát, és a gyermeket mégsem adja át vér szerinti szüleinek, vagy ha a terhesség, illetve a szülés alatt egészségkárosodást szenved, netán a baba fogyatékossággal jön világra. 1997-ben nagy vitát követően elvileg zöld jelzést kapott a módszer, ám az engedélyező passzus hatálybalépését a politikusok 2000 elejére halasztották. Erre azonban már nem került sor, a polgári kormánytöbbség ugyanis 1999 végén megtiltotta a dajkaanyaság minden formáját. A támogatók szerint ez az eljárás sokkal erősebb anyai-apai érzést ad, mint az örökbefogadás. Az ellenzők szerint viszont elszemélyteleníti az anyaságot, rengeteg vitás jogi helyzetet teremt, s többnyire a pénzért mindent szabad hamis szemléletet erősíti. Nehéz megakadályozni ugyanis, hogy egyesek anyagi haszonszerzésért vállalják mások gyermekének megszülését – érvelnek.
Kovács József bioetikus támogatja a dajkaanyaságot, de csak olyan szigorú szabályok mellett, amelyek kizárják, hogy egyesek vállalkozásként, a méhük pénzért való bérbeadásaként tekintsenek erre a lehetőségre. Az emberi test és annak részei csak a rabszolgaság viszonyai között számítanak pénzért adható-vehető árucikknek – szögezte le, hozzátéve, hogy ha valaki anyagi haszonszerzésért vállalná más gyermekének kihordását, az etikailag egyfajta gyermekkereskedelemnek minősülne. Kovács József szerint a pénzért vállalt anyaság esetében (a köznyelvben ezt nevezik béranyaságnak) valószínűsíthető a „kizsákmányolás” is, hiszen szinte biztos, hogy ők szegénységük miatt vállalkoznának valamire, aminek esetleges következményeit a szerződéskötés pillanatában nem is képesek felmérni. A bioetikus szerint azonban azt nem lehet megtiltani, hogy a dajkaanya költségtérítést fogadjon el a megbízó féltől, hiszen a terhesség alatt többet kell költenie vitaminokra, orvosi költségekre és új ruhákra.
Mások szerint viszont nehéz különbséget tenni a költségtérítés és a nagyobb összegű anyagi ellenszolgáltatás között. Ők úgy látják: nem lehet megakadályozni, hogy a megbízók titokban pénzt adjanak a terhességet kihordó nőnek. A korábban említett könyv szerzője Pelle János egy sajtónyilatkozatában úgy fogalmazott: álságos azt gondolni, hogy bárki ingyen vállalkozna más gyermekének megszülésére. Kovács József bioetikus szerint azonban a dajkaanya motivációi sokfélék lehetnek. Van, akit a segítségnyújtás szándéka vezérel, s van, aki valami különlegeset szeretne tenni az életében. Hallott olyan nőről is, aki azért vállalta a megbízást, mert szerette volna még egyszer átélni a terhesség és a szülés különleges, számára rendkívül szép élményét, ám újabb saját gyermeket már nem akart.
A hatályos magyar jogi szabályozás szerint a gyermek azé, aki megszüli, akkor is, ha genetikailag nem az övé – hangsúlyozta Dósa Ágnes orvos-jogász. (A korábban említett Pelle Jánoséknak is örökbe kellett fogadniuk „saját” gyermeküket.) Az egyik gyakran megfogalmazott aggály a módszerrel kapcsolatban éppen az, hogy mi történik, ha a dajkaanya a szülés után meggondolja magát, és mégsem adja át a csecsemőt a genetikai szülőknek. Kérdés ugyanis, hogy a szerződéskötés pillanatában képes-e felmérni, hogy milyen érzelmi változásokat hozhat a terhesség és a szülés. Szakemberek szerint nagyon erős lelki kötődés alakulhat ki a gyermeket kihordó nő és a baba között.
Dósa Ágnes további rendkívüli helyzetekre hívta fel a figyelmet, amelyeket nagyon nehéz lenne szabályozni. Mi történik például, ha fogyatékos gyermek születik, aki nem kell egyik félnek sem? – tette fel a kérdést. Vagy miként lehet a dajkaanya életvitelét befolyásolni? Kiköthető ugyan a felek közti szerződésben, hogy miként éljen a terhesség alatt: ne igyon, ne dohányozzon, megfelelően táplálkozzon, ám mindezt aligha lehet kikényszeríteni – vélekedett. Mit tehetünk, ha a magzat kihordását vállaló nő nem tesz eleget a vállalásainak? Elmegyünk a bíróságra, és azt mondjuk, hogy dohányzik, pedig nem volna szabad? – folytatta. Ilyen esetben szinte lehetetlen választani a szerződésszegés jogkövetkezményeinek fegyvertárából – vélekedett. Ráadásul a problémák nem is azonnal jelentkeznek, s nagyon nehéz bizonyítani az okozati összefüggést egy fogyatékos gyermek születése és a terhesség alatti anyai magatartás között. Ezek az érvek nem azt támasztják alá, hogy a dajkaterhességet meg kell tiltani, hanem csak arra hívják fel a figyelmet, hogy még nagyon körültekintő szabályozás mellett is felmerülhetnek a jog eszközeivel szinte kezelhetetlen problémák. Dósa Ágnes egyébként nem tud olyan magyarországi esetről, amelyben egy dajkaterhességi ügy bíróság elé került volna az említett problémák valamelyike miatt.
A dajkaanyaság esetleges engedélyezésekor szabályozni kellene azt is, hogy ki vállalhat dajkaanyaságot: csak a megbízó pár közeli rokonai, vagy bárki más. Valószínűleg ez is nagy vitát váltana ki, ellentétben azzal, hogy az eljárást kizárólag orvosilag indokolt esetben lehessen elvégezni, kényelmi szempontok, a szüléstől, az elhízástól való félelem pedig miatt ne kerülhessen erre sor.
Rácz Jenő egészségügyi miniszter lapunknak úgy nyilatkozott: egy országgyűlési határozat kötelezi a tárcát arra, hogy a humánreprodukciós eljárásokkal kapcsolatban bizonyos lépéseket tegyen. Hamarosan be is nyújtják az Országgyűlésnek azt a javaslatot, amely például a lombikbébiprogramot és a petesejt-adományozást érinti. Úgy döntöttek azonban, hogy a dajkaterhesség engedélyezését nem támogatják, mert – Rácz Jenő megfogalmazása szerint – a szakmai vélemények és a lakossági igények ezt indokolják. Nincs kizárva viszont, hogy valaki módosító indítvánnyal álljon elő – tette hozzá a szaktárca vezetője. Kérdés persze, hogy a minisztérium álláspontjával szemben ezt támogatná-e a kormánytöbbség.
Az MSZP-ben nincs egységes álláspont erről a kérdésről – fogalmazott Kárpáti Zsuzsa, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista tagja, hozzátéve, hogy egyesek alapvetően ellenzik, míg mások szigorú szakmai feltételek mellett támogatnák a módszert. Az SZDSZ kitart korábbi véleménye, azaz a dajkaanyaság engedélyezése mellett – mondta Mézes Éva, a párt országgyűlési képviselője. A Fidesz szerint nem volt megfelelő szakmai vita a kérdésről, s nincsenek tisztázva alapvető problémák sem, ezért nem támogatják a lehetőséget – tudtuk meg Frajna Imre szakpolitikustól. Az MDF álláspontja is borítékolható, hiszen 1999-ben éppen Dávid Ibolya igazságügy-miniszter terjesztette be a tiltásról szóló passzust. A magyar katolikus egyház – mint minden méhen kívüli megtermékenyítési módszert – a dajkaanyaságot sem támogatja – mondta Nemes György morálteológus.
Nehéz egyébként megbecsülni, hányan élnének a dajkaanyaság lehetőségével. Demográfiailag érzékelhető eredményénél fontosabb talán a szabályozás elvi jelentősége. Európában egyébként teljes a tilalom például Ausztriában, Németországban, Svédországban, költségtérítés nélkül engedélyezett Franciaországban, Hollandiában és Dániában, ésszerű költségtérítés mellett Angliában. Belgiumban, Írországban és Finnországban pedig teljesen szabályozatlan ez a kérdés.
origo.hu
Így hazudik Gyurcsány pártja a 13. havi nyugdíjról
