Kötelesek lesznek megvizsgálni a sürgősségi ellátás után a kórházban vagy a szakrendelőben, hogy a betegnek van-e biztosítotti jogviszonya (a taj-kártya ilyen szempontból nem jelent semmit). Ha nincs, akkor számlát küldenek, hogy a pácienstől az ellátás költségét behajtsák. Ha az illető nem fizet, az egészségügyi intézmény értesíti az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt (OEP). Így megkaphatja az ellátásért járó finanszírozást, igaz, kizárólag akkor, ha a biztosító ellenőrizte, hogy valóban csak a sürgősségi ellátást végezték el. A páciensen ekkor már az OEP próbálja meg ismét behajtani a követelést – derül ki az Egészségügyi Minisztérium törvénymódosító javaslatából. Rácz Jenő szakminiszter szerint a biztosító a bíróság segítségével is megpróbálhatja behajtani a pénzt. Bíróságon és ügyvédi irodákban is érdeklődtünk, milyen szabályok vonatkoznak egy ilyen követelés behajtására, de a szakemberek a tervek ismerete nélkül az általános szabályokat tudták elmondani. Ha a bíróság fizetésre kötelez valakit, a pénzt először a munkabérből, majd az ingóságából, végül pedig az ingatlanvagyonból hajthatják végre – mondták.
– Nem európai megoldás, hogy a sürgősségi ellátás költségét utólag kiszámlázzák azoknak, akiknek nincs biztosításuk – fogalmazott tegnapi sajtótájékoztatóján Frajna Imre, a Fidesz országgyűlési képviselője. Ha ezt a rendszert szeretné a kormány megvalósítani, akkor Gyurcsány Ferenc és Rácz Jenő egészségügyi miniszter is hazudott – fogalmazott. Mindketten elmondták ugyanis, hogy a sürgősségi ellátás emberi jogon jár majd mindenkinek. Frajna szerint a biztosítottakról szóló nyilvántartás bizonytalan, így olyanok is kaphatnak sok százezer forintról szóló számlát, akiknek van biztosításuk.
Az egészségügyi tárca közleménye leszögezi: a sürgősségi orvosi beavatkozásoknál az lesz az elv, hogy előbb gyógyít az orvos, ment a mentő, az elszámolást az egészségpénztár ezt követően végzi.
origo.hu
Elképesztő fordulat jön az időjárásban, erre készüljön fel!
