Nagymamáink, dédnagymamáink születésekor, 1900-ban még csak 1,6 milliárd ember élt a Földön. Ötven évvel később, azaz 1950-ben 2,5 milliárd. Ma már 6,4 milliárdnyian vagyunk, s 2050-ig – azaz kevesebb mint ötven év alatt – újabb 3,1 milliárddal gyarapodhat a népességszám, s elérheti a 9,1 milliárdot – mondta Nesim Tumkaya, az ENSZ Népesedési Alapjának (UNFPA) helyettes igazgatója tegnap a világnépesedésről szóló ENSZ-jelentés ismertetésekor. 2050-ben egyes országokban várhatóan kétszer annyian élnek majd, mint ma. Szaúd-Arábiában például 25 millióról 50 millióra, míg Nigériában 131 millióról 258 millióra nőhet a lélekszám.
A népességnövekedést elsősorban a fejlődő világ produkálja, hiszen ott lényegesen több gyermeket szülnek a nők, mint például Európában. A fejlődő világban vannak olyan államok, amelyekben a nők hat-nyolc gyermeknek adnak életet, míg Magyarországon egy nő átlagosan csak 1,23 utódot vállal.
Miközben a fejlődő világban az óriási népszaporulat okoz gondot, addig a fejlett országokban – például Európában – éppen a népességfogyás és az elöregedés. Magyarországon például 1900-ban a lakosság 7,5 százaléka volt 60 évnél idősebb, s 35 százaléka 14 évnél fiatalabb. Ma több mint 20 százaléka már túl van a hatodik ikszen, s csak 16 százaléka 14 évnél fiatalabb.
Korábban azt gondolták a szakemberek, hogy 2050-re akár a tízmilliárdot is elérheti a Föld lakosainak száma, ám azóta a növekedés üteme valamelyest lassult. Ennek több oka lehet. Az egyik például az AIDS rohamos terjedése. Ma negyvenmillió HIV-, AIDS-fertőzött él világszerte, s évente körülbelül hárommillióan halnak meg a betegségben. Botswanában és Szváziföldön például a felnőttek 38-39 százaléka fertőzött. A népszaporulatot lassította az is, hogy a délkelet-ázsiai országok nagy erőfeszítéseket tettek a tudatos családtervezés és a nem kívánt terhesség elleni védekezés megismertetéséért. Thaiföldet és Indonéziát gazdasági csodaként is szokás emlegetni, az eredményekhez jelentős mértékben hozzájárultak a népesedéspolitikai intézkedések is.
Óriási nehézségek elé állítja a népességrobbanás a szegénység felszámolásával küzdő országokat. Mindez ugyanis akadályozza az egészségügy és az oktatás fejlesztését, ami a gazdasági növekedés motorja lehetne – hangsúlyozta Nesim Tumkaya. A fejlődő országok túlnyomó többségében azonban nincs tudatos családpolitika és felvilágosítás. Ahogy a legcsekélyebb mértékben nincs nemek közötti esélyegyenlőség sem, pedig ez a gazdasági fejlődés és a szegénység felszámolásának egyik alapfeltétele lenne – ezzel foglalkozott elsősorban az ENSZ jelentése is –, ám amíg nők százmillióit fosztják meg attól az alapvető joguktól, hogy maguk döntsék el: kitől, mikor és hány gyermeket szeretnének, addig nem beszélhetünk esélyegyenlőségről – vélekedett.
Egészségügy
Becslések szerint világszerte 250 millióan halnak meg évente aktív korukban az alapvető egészségügyi ellátórendszer hiányosságai miatt. A Szaharától délre eső afrikai területeken például 16 nőből egy meghal a terhesség miatti kockázatokban, míg az iparilag fejlett országokban csak 2800-ból egynél következik ez be. Rengeteg nő veszíti életét a szakszerűtlenül és sokszor titokban elvégzett abortusz miatt is a szegény országokban, miközben a tudatos családtervezés ezt a kockázatot is jelentősen csökkenthetné. Csakhogy százmilliónyi nő nem is fér hozzá a fogamzásgátlás fejlettebb eszközeihez. Évente 76 millió nem kívánt terhesség fordul elő csak a fejlődő világban, ebből 19 millió végződik nem biztonságos abortusszal, amely az anyák fő halálozási oka abban a térségben.
Oktatás
Jelentős szerepe lehet a gazdasági fejlődésben és a szegénység csökkentésében az oktatásnak is. Sok szegénységben élő gyermek – különösen a lányok – azonban kénytelenek távol maradni az iskolától. Ma 600 millió nő írástudatlan, míg a férfiaknál ez a szám csak 320 millió. Noha világszerte egyre többen vesznek részt legalább elemi oktatásban, Dél-Ázsiában a lányoknak még mindig csak a 69 százaléka fejezi be az általános iskolát, a Szaharától délre eső afrikai területeken pedig csak 49 százalékuk. Pedig az oktatás jobb gazdasági kilátásokat, jobb egészségügyet, az AIDS megelőzésével szemben tudatos magatartást és az olyan ártalmas szokásokkal, mint például a nők nemi megcsonkítása kapcsolatban megváltozott vélekedést eredményez.
Gazdasági jogok
A háztartás vezetése mellett világszerte rengeteg nő gürcöl munkásnyúzó üzemekben, farmokon, gyárakban és bányákban. Munkájuk nem kap elismerést, és nincs megfizetve. Általánosságban a nők jövedelme kevesebb, mint a férfiaké, és állásuk biztonsága is kisebb, elég, ha csak a gyermekvállalásra gondolunk – hívták fel a figyelmet a szakemberek a nemek közti esélyegyenlőség egy újabb bizonyítékára. Felmérések szerint a fejlett országokban a nők keresete 77 százaléka a férfiakénak, míg a fejlődő országokban csak 73.
A fejlett országok szerepvállalása
2003-ban a fejlett országok 69 milliárd dollárt költöttek az elmaradott államok fejlesztési segélyeire. Ugyanabban az évben a világon összesen 1000 billió dollárt fordítottak katonai kiadásokra. A különbség világossá teszi, hogy a szegénység csökkentése inkább politikai akarat és elkötelezettség kérdése – áll az ENSZ jelentésében. Évente alig több mint 200 milliárd dollár is sokat javítana a helyzeten – vélekedtek a szakemberek –, ami nem tűnik soknak, ha azt vesszük, hogy az Egyesült Államok lakossága körülbelül ennyit költ évente kávézásra. 2000-ben a világ nemzetei egyedülálló megállapodásban fogalmazták meg a nyolc millenniumi fejlesztési célt, amely szerint 15 év alatt a felére csökkentik a súlyos szegénységet a világon, ám ezt nem sikerült teljesíteni.
Mintha Debrecen teljes lakossága eltűnt volna. A magyar népesség mérsékelt ütemben gyarapodott 1980–1981-ig, s akkor érte el maximumát, 10,713 millió főt. Azóta változó ütemben, de tartósan csökken a lélekszám. Az utóbbi huszonhárom évben több mint félmillióval lettünk kevesebben, ami majdnem annyit jelent, mintha Debrecen teljes lakossága eltűnt volna a térképről. A népesség összlétszáma 1880 és 1980 között a kétszeresére, 5,3 millióról 10,7 millióra gyarapodott, ám ezen belül a hatvan év felettiek száma az ötszörösére, a 65 év felettieké pedig a hét és félszeresére nőtt. Ezen száz év alatt a 15 év alatti gyermekek viszont csak egynegyedével lettek többen. 1980 óta tovább torzult a lakosság koröszszetétele, arányaiban egyre kevesebben vannak a fiatalok és egyre többen az idősek. Az 1981 óta tartó népességfogyás alatt a férfiak száma erőteljesebben csökkent, mint a nőké. Előbbiek csaknem 370 ezer fővel, utóbbiak pedig csak 197 ezerrel lettek kevesebben. Ma a 60 évnél idősebb lakosság körében 1000 nőre 627 férfi jut, a 65 évnél idősebbeknél pedig ez a szám még tovább, 583-ra csökken. A nyolcvanadik életévüket betöltöttek között pedig több mint kétszer annyi nő él, mint férfi.
