Uniós szerződés: „felelőtlen” bizottság

Noha az uniós reformszerződés szélesebb jogkörökkel ruházza fel az Európai Parlamentet, megnő annak az Európai Bizottságnak a befolyása is, amely nem számon kérhető, és nincs alkotmányos felelőssége – nyilatkozott lapunknak Lóránt Károly közgazdász, miután az EU állam- és kormányfői aláírták az európai intézményrendszer átalakulására megalkotott lisszaboni szerződést. Lapunk ezúttal sem kísérhette hivatalos külföldi útjára Gyurcsány Ferencet.

Tegnap a lisszaboni Jeromos- kolostorban az Európai Unió 27 tagállamának állam- és kormányfői, illetve külügyminiszterei aláírták az EU reformszerződését. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök és Göncz Kinga külügyminiszter is ellátta kézjegyével a dokumentumot.
Ez a jövő szerződése – hangsúlyozta az aláírást megelőző beszédében José Sócrates, az unió soros elnöki tisztét betöltő Portugália miniszterelnöke. Sócrates kiemelte: a dokumentum elfogadásával Európa olyan közös célokra tud koncentrálni, mint a közös energiapolitika kialakítása és a globális felmelegedés elleni küzdelem.
A szintén portugál José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kitért arra, hogy a nemzeti parlamentek a jövőben tényleges beleszólást kapnak az Európai Unió jogszabályalkotásába. Az európai állampolgároknak pedig nagyobb lehetőségük nyílik jogaik érvényesítésére azzal, hogy egymillió aláírással jogszabály megalkotását kezdeményezhetik az Európai Bizottságnál. A derűlátóbb elképzelések szerint 2009. január 1-jén léphet életbe a lisszaboni dokumentum.
*
Lapunknak nyilatkozva Szelestey Lajos, a Külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy Magyarország azon 14 tagállam között lesz, amelyek külön nyilatkozatban jelentik ki, hogy továbbra is használni fogják a reformszerződésből kimaradt uniós szimbólumokat, mint a zászló, a himnusz és a mottó. Szelestey Lajos megismételte Daróczi Dávid kormányszóvivő szerda esti bejelentését, amely szerint Magyarország elsőként szeretné jóváhagyni a reformszerződést, ezért a kormány ma az Országgyűlés elé terjeszti a dokumentumot. A tagállamok közül csupán Írországban kötelező népszavazásra bocsátani a kérdést, a korábban az alapszerződés elődjének tekinthető alkotmányra nemet mondó Hollandiában és Franciaországban bizonyosan nem lesz referendum.
– Európában az emberek anynyira kiábrándultak a politikából, hogy nehéz lenne bármilyen szerződést elfogadtatni – nyilatkozta lapunknak Lóránt Károly európai uniós szakértő. Mint mondta, a reformszerződés lényegében nem különbözik az alkotmánytól, megmaradtak a legfőbb pontjai. Annyi a különbség, hogy nem alkotmánynak nevezik, és nem kell róla népszavazást tartani. Lóránt Károly szerint a szerződés egyik legfőbb eleme az, hogy mind az Európai Parlamentnek, mind az Európai Bizottságnak nagyobb befolyást biztosít. Egyedül a bizottság nyújthat be törvényjavaslatot, pedig nem számon kérhető és nincs alkotmányos felelőssége, mivel tagjait nem az állampolgárok választják. A bizottságra ráadásul nagy befolyást gyakorolnak a lobbizó multinacionális vállalatok, így a brüsszeli székhelyű szerv elsősorban a nemzetközi tőke érdekeit és felfogását képviseli, nem az állampolgárokét, véli Lóránt. A lapunk által megkérdezett közgazdász szerint a tapasztalat az, hogy a kormány- és államfők elé benyújtott bizottsági dokumentumokat általában elfogadják. A reformszerződést továbbá sok kritika éri az európai baloldali politikusok részéről, amiért a neoliberális gazdaságpolitikát támogatja. Jobboldali politikusok pedig azt kifogásolják, hogy bizonyos nemzetállami jogokat, mint amilyen a családjog, európai szintre emeltek.
Az állam- és kormányfői ceremónia után Brüsszelbe utaztak mai csúcstalálkozójukra. Belgium fővárosában tartózkodott tegnap Orbán Viktor is, aki az Európai Néppárt (EPP) alelnökeként részt vett a párt elnöksége és az EPP állam- és kormányfőinek találkozóján.