Nemzeti összefogásra, közép- és hosszú távú tervekre, az ország fizetőképességének megőrzésére van szükség, ráadásul arra is – ezt kevesen értették –, hogy „fontos ügyekben adjunk támogatást a parlamentnek, hogy a nemzeti összefogás mentén cselekedjen” – adta meg az alaphangot szombaton Gyurcsány Ferenc az általa összehívott nemzeti csúcstalálkozón. Mint mondta, a pénzügyi válság okán csökkenteni kell az állami kiadásokat, nincs lehetőség adócsökkentésre, nem valósul meg a nyugdíjkorrekciós program, viszont megmarad a 13. havi ellátmány, a kormány a devizában eladósodottak megsegítésére szerdáig javaslatot dolgoz ki, a válság miatt munkahelyüket elvesztők gyermekeit segíti a felsőoktatási tanulmányaikban, a kis- és középvállalkozások számára pedig 800 milliárd forintos forrást szabadít fel, amely vissza nem térítendő támogatások és hitelgaranciák formájában jelenik meg.
A pénzügyminiszter azt kérte Magyarország – valamint a pénzügyi válság stabil és biztonságos elhárítása – érdekében, hogy a parlamenti pártok a lehető legszélesebb körű támogatással fogadják el az Országgyűlésben a közpénzügyi csomag módosítását. Veres János azt mondta: egyetértenek azzal, hogy az adóegyszerűsítéssel, a gazdaság fehérítésével kapcsolatos javaslatok kerüljenek a Ház elé, akár képviselői indítványként, akár kormányjavaslatként. Kiemelte: az elhangzottakkal szemben az adóterhelés mértéke 1999 és 2006 között csökkent, 2007-ben és 2008-ban pedig növekedett.
„Hiteltelen ország lettünk”
Orbán Viktor Fidesz-elnök viszont arról beszélt, hogy a tanácskozáson a miniszterelnök azért hízeleg, azért beszél mostanában összefogásról, mert szét akarja teríteni a felelősséget, valamint „így próbálja meg lenyeletni a békát” az emberekkel; nevezetesen azt, hogy óriási megszorítások lesznek jövőre. Holott – így Orbán – a pénzügyi világválság csak egy probléma, a nagyobb az, hogy a krízis legyengült állapotban találta meg Magyarországot. Eladósodott, lesajnált, minden szempontból hiteltelen ország lettünk, és erről nem az emberek, hanem az ország vezetése tehet – tette hozzá. Orbán növekedési programot javasolt, és arról beszélt, hogy a korrupció és a bürokrácia visszaszorításával egyszerre teremthető meg az adócsökkentés fedezete és a szociális biztonság fenntartása. Ezenkívül fontosnak nevezte, hogy az EU-s források jelenlegi 3,5 százaléka helyett azok 30 százalékát kapják meg támo-gatásként a kis- és középvállalkozások. Az adócsökkentés azonban önmagában nem elegendő, politikai változásra van szükség, mert a szocialisták „hazudozással” eljátszották az ország hitelét. – Nem azért jöttünk el a találkozóra, hogy egy újra mindenkit kizsebelő elitnek segítsünk. A válságnál csak egy rosszabb van, a rossz válságkezelés – mondta a politikus. Pusztán a rossz kormányzati gazdaságpolitika miatt annyival drágábban kapunk hitelt, hogy csak ez összességében évente 400 milliárd forint többletkiadást jelent az országnak. – Önök évente ennyibe kerülnek az országnak, mert mindenkit átvertek, folyamatosan hazudoztak, ezért csak drágábban finanszírozható az ország – jelentette ki Orbán Viktor.
„A csúcson kell abbahagyni”
Kósa Lajos, a Megyei Jogú Városok Szövetsége elnökeként felszólaló ellenzéki politikus, a Fidesz alelnöke közölte: a miniszterelnök a hét elején benyújthatta volna a korrigált költségvetést, hogy a találkozón részt vevőknek képük legyen róla, de választhatta volna azt is, hogy jövő kedden nyújtja be költségvetést, megpróbálva figyelembe venni a nemzeti csúcson elhangzottakat. „Ő azt választotta, hogy péntek délután nyújtja be, amikor már nem tudja figyelembe venni az itt elhangzottakat, de mi nem ismerhetjük még az irányokat” – fogalmazott. „Miniszterelnök úr, a csúcson kell abbahagyni” – zárta felszólalását Kósa Lajos.
Az országnak hitelességre, fiskális konszolidációra és versenyképesség-javításra van szüksége – mondta Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, aki szerint új adó-, költségvetési törvényre van szükség. Hozzátette: közpénzügyi törvénycsomag is kellene, de nem olyan, mint amit a kormány beterjesztett, mert az a Fidesz költségvetési tanácsra vonatkozó javaslatát teljesen átírja. Nincs kompetenciája a nemzeti csúcsnak, a köztársasági elnök bölcsen tette, hogy nem jött el, arra hivatkozva, hogy az államszervezet nem így működik – mondta Áder János (Fidesz) volt házelnök. Az ellenzéki politikus később újságíróknak kifejtette, megfontolandó, hogy a jövő júniusi európai parlamenti választással egy időben előre hozott országgyűlési választásokat is tartsanak.
Semjén Zsolt, a KDNP elnöke úgy fogalmazott: fogjunk össze a magyar emberekért, fogjunk össze a sehová se vezető megszorítások, a bérbefagyasztás ellen és az adócsökkentésért. „Nem fogjuk hagyni, hogy a kormány a bérből és fizetésből élőkkel, a családokkal és az idős emberekkel fizettesse meg a saját tehetetlenségének és alkalmatlanságának az árát” – mondta.
Az SZDSZ adót csökkentene
Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke három pontban foglalta össze a szombati nemzeti csúcsértekezleten a liberálisok javaslatát, amely szerint csökkenteni kell a költségvetési kiadásokat, be kell vezetni a költségvetési plafont és szükséges az adóreform. Kijelentette: az SZDSZ nem hajlandó lemondani az adóreformról. „Nem leszünk abban partnerek, hogy a válságra való hivatkozással tegyünk félre minden átfogó átalakítást.” A pártelnök elmondta, örömmel jöttek a tanácskozásra, ahol jó gondolatokat hallhatnak, de – mint fogalmazott – világossá szeretnék tenni, hogy „a Magyar Köztársaságnak van nemzeti csúcsa, ez állandóan működik, ezt úgy hívják, hogy magyar parlament”. Kóka János szabad demokrata frakcióvezető is megszólalt, ő kifogásolta a kormányfő egyik javaslatát. Gyur-csány ugyanis 3-4 százalékos gazdasági növekedés esetén lát esélyt az adócsökkentésre. Kóka szerint viszont a növekedés nem előfeltétele az adócsökkentésnek, hanem következménye. Ezért a volt pártelnök a vállalkozók terheit már most csökkentené.
A 13. havi nyugdíjak ellen a magyar demokrata fórum
Dávid Ibolya jobbra is, balra is ütött. Szerinte jelenleg kétharmados többsége van a gyávaságnak, az egyedüli hiteles politikai erőt az MDF képviseli. Végül a neoliberálisoknál is keményebb javaslatot tett: úgy véli, egy évre fel kellene függeszteni a 13. havi nyugdíj és fizetés, valamint a vállalkozásoknak adott vissza nem térítendő támogatások kifizetését, az idei szinten kellene tartani a nyugdíjak, a közalkalmazotti és köztisztviselői bérek szintjét, a közszférában el kellene törölni a jutalmakat, a családi pótlékot pedig az egy főre jutó jövedelemhez kellene kötni. Ezen kívül a hazai cégek papírjaiba vetett bizalom jeleként minden parlamenti képviselőnek, államtitkárnak, miniszternek november 1-jétől a fizetése felét tőzsdén jegyzett részvényekre kellene költenie.
Simor andrás a jóléti kiadásokat faragná
Simor András jegybankelnök szerint a pénzügyi válság kihívásaira hosszú távon csak az adhat megoldást, ha a magyar gazdaság sérülékenysége csökken, erősödik a tudatos kockázatvállalás, az ország bevezeti az eurót, megerősíti a növekedési képességét, s ehhez egyebek között jelentősen csökkenti a jóléti kiadásokat. Elismerte, hogy nehéz most újabb „nadrágszíj-megszorítást” kérni a lakosságtól, de, mint mondta, valójában ez „mindannyiunk közös érdeke”, csak így lehet megállítani a munkahelyek számának csökkenését. Hosszabb távon a versenyképesség csak az eddig halogatott strukturális reformok végrehajtásával növekedhet.
A volt jegybankelnökök a gazdasági növekedés és a versenyképesség javítása érdekében a költségvetési kiadások lefaragása mellett adó- és járulékcsökkentést szorgalmaztak. Surányi György azt javasolta, hogy az eddigi tabukat félretéve, a költségvetési kiadások lefaragásával kell fedezetet teremteni az adó- és járulékcsökkentéshez.
Járai zsigmond: el kell kerülni
a valutaválságot
Járai Zsigmond szerint az első és a legfontosabb feladat az ország finanszírozhatóságának megőrzése, a valutaválság elkerülése. Át kell csoportosítani a költségvetési kiadásokat, a magas állami kiadásokból pedig legalább a bruttó hazai termék évi 4-5 százalékát meg kell takarítani. Végre kell hajtani az elhalasztott reformokat, nem lehet arra hivatkozni, hogy válság van. Járai a válság kezelésére eddig tett hazai lépéseket erőtlennek, elkésetteknek, gyakran szakszerűtlennek nevezte. Hozzátette: „szerencsére bízhatunk a Nemzetközi Valutaalapban, az Európai Unióban és az Európai Központi Bankban, de azért itthon is kellene valamit tennünk”. Bod Péter Ákos arra hívta fel a figyelmet, hogy „menynyire keveset tanult az ország a múlt tapasztalataiból”, és ismét tanulságként vonta le, hogy jóléti fordulatot nem lehet hitelből végrehajtani. Az aktívakat terhelő adó visszafogja a munkavállalást, így nem lehet küzdeni a munkanélküliség ellen. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke azt mondta: Magyarország az elmúlt másfél évtizedben több kísérletet tett arra, hogy közpénzügyi szabályozást alkosson. Ennek hiányában nem lehet a köz számára átláthatóvá tenni az állam működését, pedig ez a hitelesség visszaállításának alapvető feltétele. Borsik János, az Autonóm Szak-szervezetek Szövetségének veze-tője szerint le kell számolni a piac mindenhatóságával, a pénzügyi válság nem magyarázat az ala-csony fizetésekre.
Csökkenni fognak a fizetések?
Mindenki szégyellheti magát, aki az asztal körül ül – kezdte felszólalását Demján Sándor nagyvállalkozó, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke. Szerinte nem lehet ilyen helyzetben kortesbeszédet mondani, megegyezési kényszer van a fizetőképesség megőrzése érdekében. – Fél évig nominális szinten sem lehet a béreket megőrizni, adónöveléssel sem lehet szűkíteni a hiányt – fogalmazott. Szerinte viszont egyelőre elhalasztható az adócsökkentés, hiszen az ország pénzügyi stabilitása érdekében így szükséges. Az üzletember arról is beszélt: nem szabad lelkesen üdvözölni, hogy ötmilliárd euró hitelt kapott Magyarország az Európai Központi Banktól (EKB). A magyar állampolgároknak ugyanis ezt hosszú éveken keresztül kell visszafizetniük, ráadásul megvan a veszélye annak is, hogy ez a pénz külföldi spekulánsokhoz kerül, ha az állam a mostani formában védi a forintot – vélte az üzletember. Az MTI kérdésére kiemelte ugyanakkor: nem bizonytalanítja el a befektetőket az, hogy Magyarország megállapodást kötött a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), mert számítottak erre. Hozzátette: a világválság hatására Magyarországon a gazdasági növekedés akár 3-4 százalékkal is visszaeshet. A VOSZ elnöke azt sem tartotta kizártnak, hogy az infláció még magasabb lesz. „Mindenkinek legyen türelme, fél évet várni kell” – szólított fel.
Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke elmondta, a válságkezelési időszakban nem lehet adót csökkenteni, ugyanakkor a növekedés beindításhoz az elengedhetetlenül szükséges.
Medgyessy Péter volt kormányfő véleménye szerint nem tartható fenn, hogy ilyen szinten maradjanak a kamatok, „nincs indoka” a jelenlegi magyar kamatpolitikának.
Dávid Ibolya mellett a kormányfő
A hétórás találkozó végén a miniszterelnök arról beszélt, hogy követett el hibákat korábban, például azt, hogy „jóakaratból vagy népszerűség-hajhászásból” egyszerre ígért adócsökkentést és kiadásnövekedést. Az előttünk álló évben viszont, mint mondta, „óvatosnak kell lenni”. A miniszterelnök záróbeszédében egyetértett egyebek között Dávid Ibolya azon kezdeményezésével, hogy közösen nézzék át a szociális támogatások célzottabbá tételének lehetőségét. Orbán Viktor javaslatai közül helyeselte az adminisztrációs terhek csökkentését és a korrupció kiszűrésére vonatkozó javaslatot is. Elmondása szerint nincs vitája az SZDSZ által javasolt 3 pont lényegével sem, ezért Kóka János javaslatára kérni fogja a közpénzügyi csomag kiadási plafonjának feszesebb megfogalmazását az MSZP módosító indítványában. Gyurcsány Ferenc a nemzeti csúcs legnagyobb szenzációjának a munkaadók adócsökkentés elhalasztása melletti kiállását tartotta. Navracsics Tibor Fidesz-frakcióvezető viszont úgy vélte, ismét bebizonyosodott Gyurcsány hiteltelensége. A kormányfőnek sem társadalmi, sem parlamenti többsége nincs, a hitelesség helyreállítása pedig nem képzelhető el egy bizalmát vesztett kormánnyal.
Akik távol maradtak
A csúcsra meghívást kapott, de fenntartásai miatt az eseményen nem vett részt Sólyom László köztársasági elnök, Mádl Ferenc volt államfő, illetve Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke. Egészségi állapota miatt nem tudott ott lenni Göncz Árpád volt köztársasági elnök, Horn Gyula exkormányfő és Szabad György volt házelnök.
Orbán Viktor
Orbán Viktor: A kormány döntött
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!