Telítettek a családok átmeneti otthonai

Hosszú a várakozólista a családok átmeneti otthonaiban, ahol azok találnak menedéket és segítséget, akik elveszítették a munkájukat, a lakásukat, vagy uzsorások elől menekülnek. Az ökumenikus segélyszervezet nyolc, a tönkrement családok talpra állásához szükséges kiléptető lakást vásárolt meg, de nem állami támogatásból, hanem egy dán cég alapítványának a jóvoltából.

2009. 05. 17. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Dunántúl egyes területein tavalyhoz képest négyszeresére nőtt a bedőlt lakáshitelek miatt jelentkezők száma. Az egyetlen reményt jelentő szállást és szociális ellátást nyújtó családok átmeneti otthonaiban mostanra hosszú várólisták alakultak ki. A várakozók nagy része elveszítette az állását, lakását, uzsorások elől bujkál, állami gondozásból kikerült fiatal vagy családi erőszak elől menekül. Újabban egyre több az olyan középosztálybeli família is közöttük, amelynek újonnan épített lakóparki lakását árverezték el, és nincs hová mennie – hangzott el a magyarországi családok átmeneti otthona Magyar Ökumenikus Segélyszervezet országos módszertani központja által szervezett első konferenciáján tegnap. Rácsok Balázs, a módszertani központ vezetője lapunknak elmondta: míg 2007-ben 638, addig tavaly már több mint 1200 családot kellett helyhiány miatt elküldeniük. Az idei év pedig a gazdasági válság hatásai miatt ennél is rosszabbul alakul. Az elküldött jelentkezőknek kevés esélyük van arra, hogy megkapaszkodjanak, sokan közülük csak a hajléktalanszállókon találnak helyet.
Magyarországon háromezer férőhellyel jelenleg 110 átmeneti családi otthon van, kétharmadukat civil szervezetek működtetik. A rászorulók legfeljebb másfél évig élhetnek itt, szociális munkások, szociálpedagógusok és pszichológusok segítik őket abban, hogy képesek legyenek fordítani a sorsukon. Legtöbb esetben azonban ez az idő túl kevés ahhoz, hogy megerősödjenek, és nagy a veszélye annak, hogy rövidesen újra valamelyik otthonba kényszerülnek. Az úgynevezett kiléptető lakás lehet alkalmas arra, hogy egy-egy család valóban összeszedje magát – fűzte hozzá Rácsok Balázs. A jelentkezőknek komoly pályázaton kell helytállniuk: szükség van bejelentett munkára, a rezsi rendes kifizetésére, és emellett félre is kell tenniük. Mindezt önállóan. A segélyszervezet eddig nyolc ilyen félutas lakást vagy házat vásárolt meg. De nem állami támogatásból, hanem saját forrásai mellett főként egy dán cég alapítványa által felajánlott 154 millió forintból. Rácsok hozzáfűzte: a segélyszervezet eddig kilenc családnak ajánlotta fel a félutas ház lehetőségét, nyolc közülük azóta rendezett körülmények között él, szociális lakáshoz vagy a megtakarított pénze segítségével lakhatáshoz jutott.
Időközben az átmeneti családi otthonok esetében az állami normatívát 2005-höz képest mostanra nyolcvanezer forinttal csökkentették. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az Magyar Ökumenikus Segélyszervezetnek évente öt-tízmillió forintot kell kiszorítania ahhoz, hogy intézményeiben el tudja látni a bajbajutottakat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.