Rezidensek végső lépése

Tömegesen helyezik letétbe felmondásukat az orvosok, így próbálják kikényszeríteni december 31-ig a bérrendezést a kormánytól. A szakállamtitkár azt mondta: mindent megtesz a források megteremtéséért, de jelezte: nem csak a kormány tehet azért, hogy jobb legyen az orvosoknak.

2011. 06. 03. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Végső lépésre szánták el magukat a fiatal orvosok. Már régóta tervezgették, de tegnap hivatalosan is bejelentették, hogy egy veszprémi ügyvédi irodában tömegesen helyezik letétbe felmondásukat, amelyet akkor élesítenek, ha december 31-ig nem sikerül megállapodniuk a kormánynyal a bérrendezésről. Az érintettek mindvégig megőrizhetik anonimitásukat, tehát még a munkáltatójuk sem értesül lépésükről. Az akcióval azt akarják elérni, hogy január 1-jétől a kezdő orvosok bérét emeljék nettó 200 ezer, míg a kezdő szakorvosokét nettó 300 ezer forintra.
Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: itt az ideje, hogy megharcoljunk az önbecsülésünkért.
*
Jelenleg ugyanis a kezdő orvosok – 80-100 ezer forintos nettó – fizetése az utcaseprőkével, a konyhai kisegítőkével, illetve a segédmunkásokéval mérhető össze. Nemcsak a nyugat-európai országokban, hanem még Vietnamban és Bangladesben is általános, hogy a helyi nemzetgazdasági átlag háromszorosát keresik az orvosok. Mi sem akarunk nyugat-európai béreket, annak ötödével is beérnénk – szögezte le Papp Magor.
– Mindennap három orvos adja fel a küzdelmet, s megy el külföldre, 2013-ig akár négyezer doktort is elveszíthetünk. Beavatkozás nélkül így össze fog omlani az ellátórendszer – mondta Papp Magor. Hozzátette: a múlt héten az is világossá vált, hogy nem fontosak. Levelet írtak ugyanis Orbán Viktor miniszterelnöknek, kérve, hogy intézkedjen, ám választ – érdemi tartalom nélkül – csak egy főosztályvezetőtől kaptak.
– Többségünket négy fő szempont vezérel, amikor a jövőnkről döntünk: az önálló, anyagilag független élet, a családalapítás, a morális elveink és Magyarország – fogalmazott az elnök, aki szerint a társadalomnak kell eldöntenie, hogy melyikről mondjanak le. – A jelenlegi körülményeket nem tudjuk tovább vállalni. Ez a kezdeményezés nem a rezidensekről szól, hanem minden orvos bérrendezéséről – szögezte le, majd hozzátette: az elmúlt hónapokban járták az országot, s azt tapasztalták, hogy óriási az elkeseredettség, ugyanakkor hatalmas a tenni akarás is.
Leszögezte: több ezren állnak útra készen, egy részüket már ezzel az akcióval sem lehet itthon tartani. Azok az orvosok is kifejezhetik szolidaritásukat, akik nem akarnak felmondani. Ők arról nyilatkozhatnak, hogy bérmegállapodás híján nem végeznek önként vállalható túlmunkát. A kezdeményezés mellé állt a Magyar Orvosok Szövetsége, s – Papp Magor elmondása szerint – a Magyar Orvosi Kamara is egyetért törekvéseikkel.
A rezidensszövetség sajtótájékoztatóján váratlanul megjelent Szócska Miklós egészségügyi államtitkár, és megígérte, hogy mindent megmozgat a forrásteremtés érdekében. Úgy fogalmazott: lemondta az ágazati informatikai rendszerről szóló egyeztetést, hogy eljöhessen. Ugyan rendszeresen egyeztet a rezidensszövetséggel, s tisztában van a problémáikkal, mégis kíváncsi volt arra, hogy miként hangzik el a bejelentés. Hangsúlyozta: Gerő Ernő hajdani kommunista vezető „lőtte be” ilyen alacsonyan az orvosok fizetését, ezt a terhet tehát évtizedek óta cipeljük. Hozzátette: nem csak a kormány tehet azért, hogy a fiatal orvosoknak jobb legyen, sok múlik a képzésben részt vevő mentorokon és tutorokon, sőt a polgármestereken is, akik például ingyen- telekkel vagy szolgálati lakással segíthetik az orvosok itthon tartását. Szócska kijelentette: tudja, hogy a humánerőforrás az egészségügy sorsfordító kérdése. – Most egyértelmű üzenetet kaptam a rezidensektől, s a gazdasági lehetőségek mentén mindent meg fogok tenni az ügy rendezése érdekében. Alternatív forráslehetőségeket is vizsgálunk – szögezte le.
A szocialisták is megszólaltak az ügyben. Havas Szófia közölte: egyetértenek a rezidensekkel, de sajnos a Semmelweis-tervben nyomát sem látják a bérrendezésre fordítható összegnek.

Csökkenő átlagbér. A KSH legfrissebb adatai kimutatták: több mint tízezer forinttal csökkent a havi átlagbér az egészségügyben. Míg 2010 elején 130 146 forint volt a havi átlagbér az ágazatban, most csak alig több mint 118 ezer forint. Az ágazatban alkalmazott szellemi foglalkozásúak tavaly ilyenkor még 140 ezer forintot kaptak kézhez, most viszont már csak 127 ezret.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.