Az egészségügyi kormányzathoz és a Fidesz-frakcióhoz fordulnak a Magyarok a világ nyolcezresein expedíciósorozat alapítói, Erőss Zsolt és Kollár Lajos. Azt szeretnék elérni, hogy a döntéshozók vonják vissza azt a rendelkezést, amely bizonyos sporttevékenységeket extrémnek minősített, s megvonta a közfinanszírozott egészségügyi ellátást azoktól, akik ilyen körülmények között sérülnek meg. Ez azt jelenti, hogy ha valaki például falmászás, barlangászat, magashegyi expedíció közben balesetet szenved, akkor neki kizárólag a mentés és a sürgősségi ellátás jár ingyen, csak ezek költségeit állja a hazai társadalombiztosítás. Az egyéb beavatkozások – műtétek, rehabilitációs szolgáltatások – árát saját zsebből vagy külön biztosításból kell fedezniük. A jogszabályt még Molnár Lajos (SZDSZ) egészségügyi minisztersége idején hozták. Akkori államtitkára, a későbbi tárcavezető, Horváth Ágnes azzal indokolta a döntést, hogy az érintettek „tudatosan teszik ki magukat nagy kockázatnak”.
– Elfogadhatatlan, hogy aktív életet élő, az egészségére, a fizikumára ügyelő embereket büntetnek, miközben a legsúlyosabb népegészségügyi problémák kialakulásában éppen a mozgásszegény, egészségtelen életmód játszik fontos szerepet – hangsúlyozta Kollár Lajos, a Magyarok a világ nyolcezresein expedíciósorozat vezetője, szervezője. Nem érhet hátrányos megkülönböztetés semmilyen sportolót, miközben eltunyul a fejlett világ, s ennek rendkívül súlyos egészségügyi következményei vannak. Orbán Viktor miniszterelnök is azt mondta, hogy a „csúcstámadás sikerült”, s a sport nemzetstratégiai kérdés kell, hogy legyen. Örültünk ennek a kijelentésnek, ezért is kezdeményezzük, hogy töröljék el a minket sújtó rendelkezést – szögezte le Kollár Lajos.
– Csak akkor lenne indokolt büntetni bizonyos sportolókat, ha minden egyéb emberi tevékenységnek is meghatároznák a kockázatát, és eszerint vetnék ki az adókat, valamint a járulékokat. Akkor a passzivitásnak, a mozgásszegény életmódnak, az alkoholizmusnak, a drogozásnak, az egészségtelen táplálkozásnak és természetesen a dohányzásnak is meg kellene határozni a kockázatát. Nem lesz nehéz kitalálni, hogy az így élő emberek sokkal nagyobb terhet jelentenek a társadalombiztosításnak, mint mi – ezt már Erőss Zsolt hegymászó mondta. Ezzel persze megszűnne a szolidaritás – ismerte el, majd hozzátette: elfogadhatatlan, hogy most mi, tisztességes adófizetők álljuk a gyógykezelését annak, aki napi két-három doboz cigarettával teszi tönkre az egészségét, vagy aki a teljes passzivitás következtében hízik el és lesznek súlyos szívproblémái, sőt annak is, aki ittasan esik el és töri össze magát az utcán. Eközben, ha bennünket ér baleset, akkor a gyógykezelés költségeit ránk hárítják – tette hozzá Erőss Zsolt. Mindegy, hogy milyen sportról van szó, a politikának minden eszközzel azt kellene támogatnia, hogy mozogjanak az emberek. Még akkor is, ha egyesek ennek különleges, mások számára talán extrémnek tűnő formáját választják. De akkor is az a legfontosabb, hogy a felnőttek és a gyerekek egyaránt találjanak kihívást az életben, s ha lehet, természet közeli elfoglaltságot válasszanak. Ne üljenek egész nap a számítógép vagy a televízió előtt – fogalmazott.
Az extrém sportokat felsoroló lista egyébként már a kihirdetésekor is komoly kritikát kapott. Az ellenzők azon túl, hogy eleve diszkriminatívnak tartották a szabályozást, érthetetlennek nevezték, hogy ha a vízisí bekerült a felsorolásba, akkor miért maradt ki a hagyományos síelés. Vagy miért nem vették fel a listára a terepbiciklizést. Kimaradt a búvárkodás – a mélytengeri is –, sokak szerint azért, mert Horváth Ágnes szívesen hódolt ennek a szabadidős tevékenységnek. Facebook-oldalán is egy búvárkodás közben készült kép látható róla.
A hegymászók szerint az extrémnek minősített magashegyi mászásban – ami talán húsz embert érint Magyarországon – alig fordul elő baleset, ha mégis, akkor az az esetek többségében halállal végződik. Egyébként néhány fagyásos sérülés fordul elő. A többség ugyanis 5-ös fokozat alatt mászik, ami még nem minősül extrém sportnak. Így a legtöbb sérülés is ott történik. Amikor Magyarország talán legismertebb hegymászóját, Erőss Zsoltot baleset érte a Tátrában – amelynek következtében egyik lábát amputálni kellett –, egy könnyűnek számító terepen mászott. Így nem is számított extrémnek a tevékenysége, ellátását tehát finanszírozta a társadalombiztosítás. Ha nehezebb körülmények között szenved sérülést, akkor a hazaszállítás után – amelyre általában van külön biztosítás – itthon már neki kellett volna fizetnie a beavatkozások és a rehabilitáció költségeit. Egy ilyen helyzet romba dönthet egy egész családot.
Egyébként semmiféle felmérés nincs arról, hogy hány extrém sportoló van és mennyi baleset. Így tehát arról sincs kimutatás, hogy mindez mennyibe kerül a magyar adófizetőknek. Ilyen öszszegzés sem az egészségügyért felelős tárcánál, sem az ÁNTSZ-nél, sem pedig az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP) nincs. Az OEP sajtóosztálya kérdésünkre azt a választ adta, hogy ilyen felmérés nem létezik, nem is létezhet, hiszen a hatályos jogszabályokban felsorolt különösen veszélyes (extrém) sportokból, szórakoztató-szabadidős tevékenységekből adódó balesetek miatt szükségessé váló – a mentésen és a sürgősségi beavatkozásokon túlnyúló – ellátásokat az OEP nem finanszírozhatja. Mivel az OEP-nek a kórházak, egészségügyi szolgáltatók a tb által nem finanszírozott kezeléseket általában nem jelentik, így az egészségbiztosító nem rendelkezik információval arról, hogy évente hány olyan beteget látnak el az intézmények, akik extrém sportolás közben szenvedtek balesetet. Arról sincs tudomásunk egyébként, hogy bármiféle jelzés érkezett volna a szabályozás betartásával kapcsolatban – közölték.
Pedig többen tudnak arról: előfordul, hogy a balesetet szenvedett hegymászó vagy siklóernyős letagadja, milyen körülmények között szerezte a sérülését. Azt mondják például, hogy leestek a lépcsőről.
Nemigen találkozott extrém sportolóval pályafutása alatt Szebeny Miklós, az Országos Baleseti Intézet traumatológus főorvosa, pedig az intézményben sok sportsérültet kezelnek. – Egyetlen olyan betegem volt, akinél egyáltalán szóba került az extrém sport, ő Erőss Zsolt volt. Nála is csak azért, mert közismert sportolóról volt szó. Emlékszem, ki kellett töltenie egy nyilatkozatot arról, hogy hol és milyen körülmények között érte a baleset. Végül ő sem minősült extrém sportolónak, a terep ugyanis, ahol megsérült, nem számított kiemelten nehéznek. Amúgy nincs okunk kételkedni abban, ha valaki azt mondja, leesett a lépcsőről. Nem vagyunk ugyanis nyomozó hatóság – szögezte le.
Szebeny Miklós egyébként nem ért egyet ezzel a szabályozással. Mint mondja: más sportágakban is rejlik komoly kockázat, náluk például sok a foci, síelés, vagy éppen biciklizés közben összeszedett sérülés. Szerinte nemcsak a sportolás, hanem minden más emberi tevékenység kockázatát be kellene árazni ahhoz, hogy ez a szabályozás ne legyen diszkriminatív.
A Generali-Providencia Biztosító Zrt.-től azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a 2007-ben hatályba lépett törvénymódosítás után a cég olyan módozatot dolgozott ki az extrém sportot űző ügyfelek számára, amely az ilyen jellegű balesetek miatt szükséges egészségügyi ellátások költségeit fedezi. Azóta több mint ötszázan kötöttek ilyen biztosítást. A kifizetések elérik a milliós nagyságrendet, jelenleg két folyamatban lévő kárügyük van. Az egyik egy ejtőernyős halálos balesete, a másik pedig egy ralibaleset, ami rokkantságot okozott. A szintén a Generalihoz tartozó Európai Utazási Biztosító is kínál ilyen termékeket. Érdekes, hogy itt olyan sportokat is csak a „tengerparti szabadidős tevékenységek” közé soroltak, amelyeket a 2007-ben hatályba lépett jogszabályban különösen veszélyesnek minősítettek. Ilyen például a jet-ski vagy a vízisí. Ezekre már alapáron – napi 520 forinttól – köthető biztosítás. A „komolyabb”, sport extra biztosítást jellemzően hegymászás és sziklamászás kapcsán kötik. Ez csak Európán belül – korlátlan magasságig és csak az engedélyezett útvonalakon – érvényes, Európán kívül azonban sehova.
Az extrém sport témája egyébként úgy került ismét a közbeszédbe, hogy Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke, a Borsod megyei kórház főigazgatója extrémadó bevezetését javasolta. Mint azt lapunknak elmondta: felvetése szerint a jelenlegi szabályozást kellene kiegészíteni azzal, hogy az extrém sportolók mellett az ittas vezetés vagy gyorshajtás közben balesetet szenvedettek egészségügyi ellátását se finanszírozza teljes egészében a tb. Hangsúlyozta: ma is egyetért azzal, hogy az olyan sportolóknak, akik tudatosan vállalnak nagy kockázatot, csak az életmentésig és a sürgősségi beavatkozásig járjon közfinanszírozott ellátás. A felvetés után az Egészségügyi Államtitkárság közölte: a kormány nem foglalkozik ezzel az ötlettel.
origo.hu
Két, Kádár-kegyenc unoka akar minket tönkretenni
