A The European Conservative cikke szerint mára odáig jutott a helyzet, hogy a brit hatóságok sokszor nem az erőszakoskodókat vagy a rendbontókat fékezik meg, hanem magát a prédikátort viszik el – mert valaki kellemetlenül érezte magát attól, amit hallott. Erre példa a swindoni Shaun O’Sullivan esete, akit egy teljes hetes bírósági procedúra után mentettek fel a muszlimok elleni uszítás vádja alól. De mégis mit tett O’Sullivan? Csupán annyit mondott: »Imádkozzunk a zsidókért és imádkozzunk a palesztinokért.« Ez a kijelentés egy több mint 20 ezer fontos költségű eljárást kezdete volt.

Ugyanakkor O’Sullivannek nem most volt először dolga a brit hatóságokkal, ugyanis már tizenhatszor tartóztatták le eddig. Volt, hogy azért kapott bilincset, mert egy palesztinpárti tüntetőnek azt mondta: Isten áldja! Egy rendőrnő – a prédikátor TikTokra is feltöltött videója szerint – telefonon érdeklődött, vajon ez a mondat bűncselekmény-e, majd közölte: akár lehet is, ha a másik felet ez felzaklatja. Shaun O’Sullivan ma már biztos abban, hogy a helyi rendőrség személyes bosszút folytat ellene, de ragaszkodik a szólásszabadsághoz: »Jogom van kimondani, amit hiszek — még akkor is, ha ez sért valakit. Ez a szólásszabadság.«

A szólásszabadság, amely érvényesüléséért a britek oly képmutatóan küzdenek, de közben ők azok, akik vallási alapon ítélik meg, hogy ki az, akit megillet ez az alapjog és ki az, akit nem. Utóbbiba tartoznak a keresztények, akik nem sérthetik a más vallásúak, konkrétabban a muszlimok a lelkivilágát. Mert bár ők tarthatnak nyilvános imádságokat parkokban, utcákon vagy hidakon, melyet az emberek kötelesek a tűrni vallás- és a szólásszabadság jegyében. Ugyanakkor a keresztényeknek marad a templom, és annak közvetlen területe, az utcák már veszélyesek, ahol egy Isten áldja! elköszönés is bűnnek számít.” 

A briteknél sorakoznak a hasonló keresztényellenes ügyek

Angus Cameront Glasgow belvárosában vitték el, mert valaki „homofóbiát” kiáltott – az ügyet végül ejtették, a férfi pedig 5500 font kártérítést kapott. A londoni Oluwole Ilesanmit még a Bibliájától is megfosztották, majd csak egy távoli kerületben engedték el a rendőrautóból; ő 2500 fontot kapott a történtek miatt. 

David McConnell pedig azért került bíróság elé, mert egy transznemű személynek azt mondta: „Ön férfi.” Esetében a bíróság később úgy döntött: nem követett el bűncselekményt. Úgy tűnik, a brit hatóságok újra és újra ugyanabba a hibába esnek: hangzatosan vádat emelnek, látványos elfogásokat hajtanak végre – majd később szépen csendben ejtik az ügyet, és kártérítést fizetnek.

A legsúlyosabb eset talán a bristoli Dia Moodleyé, akit a saját prédikációja közben támadtak meg. Miután egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy a kereszténység és az iszlám bizonyos erkölcsi kérdésekben eltér egymástól, feldühödött emberek fellökték, a tábláját letépték, sőt volt, aki meg akarta ütni.

És ha valaki azt várná, hogy a rendőrség az erőszakoskodókat vitte be az őrsre, nos, annak csalódnia kell, mert a bűnös ebben az esetben is az éppen földről felálló prédikátor volt. Az ügyet később ugyan megszüntették, és a rendőrség kénytelen volt állni a férfi jogi költségeit. 

Az áldozattal már idén is történt hasonló eset: muszlim férfiak a földre teperték és megfenyegették, a helyszínre érkező rendőrök pedig – ismét – őt figyelmeztették, hogy letartóztatják.

A rendőrök számára egyszerűbb elvinni azt az egy embert, aki prédikál, mint a köré gyűlt és felhevült tömeget megfékezni. Így ugyan megelőzik az erőszakot, de jogokat is tipornak. A brit rendőrség ahelyett, hogy kemény kézzel, valódi rendvédelmi szervként lépne fel, a politika utasítására inkább hagyja erőszakot elharapódzni a falain belül, amely végül egy olyan szintet fog elérni, ahonnan feltehetőleg nem lesz visszaút. A politikai vezetők pedig csöndben nézik, ahogy a normalitás és az egyensúly az enyészeté lesz.

(https://pestisracok.hu/forro-drot/2025/12/kereszteny-szolasszabadsag-alapjog-egyesult-kiralysag)

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels.com)