Ez Németh Róbert véleménye a HVG-n.

„Az Ismerős Arcok 2007-es, Nélküled című dalát – amit már tényleg senkinek nem kell bemutatni – a kutatók három szempontból vizsgálták meg:

1.    Mi teszi alkalmassá a Nélküledet zeneileg, hogy a nemzeti összetartozást széles körben átélhetővé tegye?

2.    Milyen zeneipari változások kedveztek neki?

3.    Hogyan változott a dal és a zenekar közönsége a politika/politikai elismerés révén?

A fókuszcsoportos dalelemzés résztvevői (akik nem rajongók voltak) szerint a dal zenei szerkezete banálisan egyszerű, valaki »cukorízlésként« fogalmazta meg (ami magába foglalja az operettet, a magyar nótát, a cigányzenét, az érzelmes táncdalt, a beatnek is a legkommerszebb, lakodalmas változatát meg a stadionrockot), és a szöveget egyszerű nemzeti tematikák alkotják. Közben viszont ott van ez a képzetlen, nyers, autentikus, őszinte énekhang.

A himnusz, ami rossz

Ami a slágerességét illeti, ennek a stadionrockhimnusz-műfajnak megvan itthon is a maga hagyománya, és nagyon ismerősnek hat, lehet vele azonosulni, viszont problémás a zenei szerkezete és a prozódiája is. Ahogy az egyik résztvevő megfogalmazta a legfurcsább részt:

– Én a refrént mindig onnan értelmeztem, hogy »s bár a lényeget«, és nem onnan, hogy történjen bármi. És ez azért érdekes, mert amikor először bejön, akkor ez egy totálisan ütemtelen, mármint abban az értelemben atipikus részbe jön be, hogy ott egy átvezetésnek kellene jönnie. És ezt érdemes megfigyelni az össze, a Puskás Stadiontól az összes felvételig, hogy azt mindig mindenki elb…ssza. Mert nem jön senkinek! A közönségnek sem! Már akkor is feltűnt, hogy valahogy ez a rész, ez a refrén első mondata szerintem nem lett végiggondolva. Hogyha már ezt ennyire jól felismerhetőre vagy ennyire himnuszjellegűvé akarták tenni… ez a zene az embernek a periódusérzetét megzavarja.

Spontán folklorizáció

A zenekarnak sokat segített, hogy létezett a radikális jobboldalnak egy saját nyilvánossága, ami eléggé népszerűvé tudta tenni a zenekart. »Spontán folklorizáció« zajlott, többnyire ingyenes falu- és városnapokon, gasztrofesztiválokon léptek fel, soknak számító, évi 120-130 koncerttel. Több mint 40 millió megtekintést értek el a YouTube-on, és a legkeresettebbek a Zeneszoveg.hu-n.

A 2019-es Pomázi Városnapok-koncert, a 2020-as Magyar Sziget-fellépés és az A38-as akusztikus koncertjük alapján a zenei repertoárjuk sokszínű, ami eltérő közönségeket képes megszólítani, de a Nélküled mindig az utolsó szám, közös éneklés/szavalás megy rá, és mindenki felmutatja a tenyerét az ötmillió magyarnál. A Petőfi TV-s akusztikus koncertről azt mondták, hogy bár nem volt sok energia fektetve az áthangszerelésre, ez szimbolikus térfoglalás volt, a frontember, Nyerges Attila azt mondta: »Végre itt vagyunk, a helyünkön.«

Felszentelés

A NER idején már államilag támogatott lett a zenekar, jött a Nemzeti Összetartozás Napja az óvodákban és iskolákban, a nemzeti dalok repertoárja is átalakult. A nemzeti összetartozásban a sport is szerepet kapott: miután a dal 2015-től a dunaszerdahelyi DAC himnusza lett, Felvidéken többen úgy is gondolták, hogy végre a szlovákiai magyaroknak is van egy »Székely himnuszuk« (ami szintén nem népdal). És a Nemzeti Sport meg a közszolgálati tévék közvetítései révén még ismertebb lett.

2015-ben megosztotta Orbán Viktor is, 2018-ban lement a békemeneten, a kampányzárón fellépett Nyerges Attila, és Orbán a világjárvány elején újra kirakta. Miután pedig a közmédia a Mi Hazánkkal együtt szállt bele egy újságíróba a Nélküled miatt, a Fidesz alelnöke kijelentette: nem szabad hagyni, hogy újságírók ócsárolják a Nélküledet. Állami kitüntetések sorát kapta a zenekar, illetve direkt miniszteri támogatásokat (12 millió koncertfilmre, 20 millió videókra) és irányított szponzorációt is (Szerencsejáték Zrt., MVM). Még Mága Zoltán is elhegedülte.”

Jó, mi? Ezt meg a 444-en öblögették „Barna Emília és Patakfalvi-Czirják Ágnes, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének kutatói”, vagyis a népmese–kirándulás szakon végzett „szakértők” – lásd még Csurka István tökéletes definícióját ezekről.

„Nélküled: hecckampány a kultúrharc jegyében

Veszélyes jelenség, ha a meccseken egy dal eléneklése hittételi rítussá válik, és ezzel politikai konfliktusokat generál – figyelmeztet Mikecz Dániel politológus. A Fidelitas kongresszusán közben már a »nemzeti kánon« részeként kezelték az Ismerős Arcok nótáját.”

Ez meg a Népszavából való.

És lehetne folytatni a végtelenségig – de minek? A lényeg, hogy ezeknek a Nélküled ugyanaz, mint a Székely himnusz: giccs, szar, magyarkodás, bár a Székely himnuszról azt is megszakértették már, hogy „nem is létezik”. Ahogy a székely zászlóval is ugyanez a helyzet.

És ha Orbán Viktor vonulna be ugyanígy valahová, akkor öt perc alatt íródnának meg a vitriolos cikkek a giccses, magyarkodó, ócska, nacionalista, soviniszta, szomszédjaink érzékenységét sértő szélsőjobboldali dalról meg zászlóról (ami nem is létezik), no és persze az ugyanilyen miniszterelnökről, Fideszről és a fideszes szavazókról.

És most?

Most ott állnak és kussolnak, könyököl a pofájukon a kognitív disszonancia, ugyanis most kussolniuk kell. Simor Danika, Szily Lackó meg a többszörösen hátrányos lelkivilágú Lukács Csabóca most befogja a pofáját és félrenéz.

Még az is lehet, hogy félhangosan dúdolták a dalt, nehogy lebukjanak a szektatagok előtt.

És Magyar Péter.

Nos, 

A legfrissebb példa erre: kiposztolja, miszerint félház sem volt a Pick Arénában, és az ő rendezvényén kétszer annyian voltak. És öblöget még lefüggönyözött karzatokról, üres sorokról stb.

Nos, semmi nem volt lefüggönyözve, a kakasülő is zsúfolásig megtelt. Egyedül a színpad mögötti szektor volt üres, az volt „lefüggönyözve”, mert hát, a színpad mögé nem szoktak nézőket ültetni, ugyebár. Ellenben a küzdőtér zsúfolásig tömve volt, háromszorosan pótolva a színpad mögötti hiányzókat. S mivel a csarnok befogadó képessége tízezer fő, nyugodtan kijelenthetjük, hogy annyian voltak is.

Míg a gazember kisgyűlésén ennek nagyjából a tizede, ha jóindulatúak vagyunk.

Ilyen körülmények között egy normális politikus befogja a pofáját és másról beszél.

De Magyar Péter nem normális és nem politikus, hanem egy nárcisztikus pszichopata gazember, egy orvosi eset, aki most éppen megváltónak képzeli magát.

A „függetlenobjektív” sajtó meg ehhez asszisztál.

Megérjük még, hogy a Simor, a Szily meg a Lukács büszkén fogja énekelni a Nélküledet. És a székely zászló fog lobogni a kezükben.

És mi tudhatjuk, hogy akkor már nagyon közel lesz a végzetük…