Világháborús méretű és időtartamú volt a bosnyák főváros, Szarajevó ostroma, amelyért ugyanúgy felelnie kell majd az elfogott Karadzsicsnak. A város szorongatott helyzete az 1992-95-ös boszniai háború szinonimájává vált: a világ a televíziók képernyőjén keresztül követte nyomon, ahogy a szerb erők a Szarajevót övező magas hegyekről lőtték a várost, kisebb-nagyobb megszakításokkal 43 hónapon át. Egy 2006 végén nyilvánosságra hozott tanulmány szerint a 3 és fél éves ostrom alatt Szarajevóban mintegy 14 milliárd eurós kárt okoztak a szerb csapatok – számol be a lap.
Karba tett kézzel nézték végig az ENSZ-katonák a szerb népirtást
Szintén példátlan az európai kontinens II. világháború utáni történelmében Szrebrenica ostroma. A szerbek július 7-én lerohanták az ENSZ békefenntartói (UNPROFOR) által biztonsági zónának nyilvánított várost. A lépésre többek között azért került sor, mert a bosnyák ellenállók gyakran a biztonsági zóna előnyeit kihasználva támadták a szerbek állásait, illetve településeit. A szerb támadás hírére az ENSZ-katonák támogatást kértek, de nem kaptak, gyakorlatilag a szerb csapatok túszai lettek.
A lakosság a szerb támadással szinte egy időben elmenekült, és az UNPROFOR közeli támaszpontján, Potocariban keresett menedéket. A szerbek azonban a tehetetlen ENSZ-katonáktól (a túlélők és az áldozatok családjainak szervezetei azóta pert indítottak az ENSZ ellen) nem zavartatva elkezdték a menekültek szétválasztását: a férfiakat – az alig tizenéves fiúktól az aggastyánokig – külön csoportba terelték a nőktől és a gyerekektől, gyakran hozzátartozókat, családokat szakítva szét. A férfiak csoportja – köztük számos bosnyák harcossal – megpróbált elmenekülni, a kísérlet során azonban a szerb katonák körbezárták őket, és tüzet nyitottak rájuk: légvédelmi és nehézgépágyúkkal lőtték az embereket. Több százan vesztették életüket, a sérülteket pedig szisztematikusan leölték. Azokat, akik feladták magukat vagy elfogtak a menekülők közül, elhurcolták és később végezték ki. A menekülő csoport maradványait is tovább üldözték a szerbek, és sok százat megöltek közülük, mire a csoport kisebb része eljutott a boszniai kormány által ellenőrzött, biztonságos területre. Körülbelül 12 500 bosnyák férfi próbált meg elmenekülni a szerbek elől, ami a becslések szerint csupán ötezer embernek sikerült.
Már bizonyos, hogy a tömegmészárlásban legalább nyolcezer férfi és fiú halt meg. A túlélők azóta is, folyamatosan tárják fel a tömegsírokat Szrebrenica környékén. A holland kormány 2002-ben – az ügyről készült jelentés közzététele után – lemondott, amiért katonái annak idején nem védték meg a civileket. Karadzsics nevéhez összesen mintegy húszezer ember halála köthető. A hatalomból 1996-ben, a daytoni békeszerződés aláírása után távolították el. Utoljára 1996-ban mutatkozott nyilvánosan.
Nem hitték el, hogy megtörtént
A boszniai szakértőkből álló kutatócsoport 1996 óta különböző vállalatok, intézmények és az ostrom túlélőinek segítségével folytatott átfogó kutatást a témában. Különösen a szrebrenicai mészárlásokkal kapcsolatban élt egy évtizedig sokakban a hit, hogy a gyilkosságok valójában nem is történtek meg, vagy nagyságrendekkel kevesebben haltak meg, mint azt a nemzetközi sajtó állította. Jelentős változás következett be ebben a tömeggyilkosság 10. évfordulóján. 2005 júniusában közel ötvenezren gyűltek össze, hogy megemlékezzenek a véres eseményekről. Tadicsot sokan támadták hazájában amiatt, hogy elment a megemlékezésre, Szerbiában ugyanis sokan úgy hitték, hogy a gyilkosságok valójában nem történtek meg. Mások ugyanakkor kénytelenek voltak elismerni a történteket, melyekre 2005 júniusában – az évforduló nyomán – megrázó képsorok emlékeztették a szerb közvéleményt.
33 év börtön
Ma még azt sem tudni, hogy Karadzsics mikor állhat a hágai bíróság elé, van már azonban magas rangú elítéltje a szarajevói ostromnak. Harminchárom év börtönt kapott nemrég Dragomir Milosevics, az ostrom egyik irányítójaként elhíresült egykori boszniai szerb tábornok. A 65 éves férfi – aki csak névrokona Szlobodan Milosevics egykori szerb elnöknek – az ítélet szerint emberiesség elleni bűntetteket követett el, megsértette a hadi jogot és szokásokat az 1994-95-ös ostrom idején. A vádpontok között gyilkosság és polgári személyek elleni támadás is szerepelt. A tábornok 2004 decemberében önként adta fel magát.
(forrás: origo.hu)
origo.hu
Szakértő: 2025 valóban a gazdasági áttörés éve lehet
