Legalább 20 ezer ember halála szárad a szerb vezér lelkén

A hágai nemzetközi törvényszék szerint a II. világháború utáni legvéresebb európai tömeggyilkosságért és a legpusztítóbb ostromért is a most elfogott Radovan Karadzsics az egyik fő felelős. 1995-ben az általa irányított boszniai szerb katonák legkevesebb 7500 boszniai muzulmánt gyilkoltak meg. Bűnlajstromát növeli Szarajevó 43 hónapig tartó ostroma is, amelyben 12 ezren haltak meg.

MNO
2008. 07. 22. 9:43
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Világháborús méretű és időtartamú volt a bosnyák főváros, Szarajevó ostroma, amelyért ugyanúgy felelnie kell majd az elfogott Karadzsicsnak. A város szorongatott helyzete az 1992-95-ös boszniai háború szinonimájává vált: a világ a televíziók képernyőjén keresztül követte nyomon, ahogy a szerb erők a Szarajevót övező magas hegyekről lőtték a várost, kisebb-nagyobb megszakításokkal 43 hónapon át. Egy 2006 végén nyilvánosságra hozott tanulmány szerint a 3 és fél éves ostrom alatt Szarajevóban mintegy 14 milliárd eurós kárt okoztak a szerb csapatok – számol be a lap.

Karba tett kézzel nézték végig az ENSZ-katonák a szerb népirtást

Szintén példátlan az európai kontinens II. világháború utáni történelmében Szrebrenica ostroma. A szerbek július 7-én lerohanták az ENSZ békefenntartói (UNPROFOR) által biztonsági zónának nyilvánított várost. A lépésre többek között azért került sor, mert a bosnyák ellenállók gyakran a biztonsági zóna előnyeit kihasználva támadták a szerbek állásait, illetve településeit. A szerb támadás hírére az ENSZ-katonák támogatást kértek, de nem kaptak, gyakorlatilag a szerb csapatok túszai lettek.

A lakosság a szerb támadással szinte egy időben elmenekült, és az UNPROFOR közeli támaszpontján, Potocariban keresett menedéket. A szerbek azonban a tehetetlen ENSZ-katonáktól (a túlélők és az áldozatok családjainak szervezetei azóta pert indítottak az ENSZ ellen) nem zavartatva elkezdték a menekültek szétválasztását: a férfiakat – az alig tizenéves fiúktól az aggastyánokig – külön csoportba terelték a nőktől és a gyerekektől, gyakran hozzátartozókat, családokat szakítva szét. A férfiak csoportja – köztük számos bosnyák harcossal – megpróbált elmenekülni, a kísérlet során azonban a szerb katonák körbezárták őket, és tüzet nyitottak rájuk: légvédelmi és nehézgépágyúkkal lőtték az embereket. Több százan vesztették életüket, a sérülteket pedig szisztematikusan leölték. Azokat, akik feladták magukat vagy elfogtak a menekülők közül, elhurcolták és később végezték ki. A menekülő csoport maradványait is tovább üldözték a szerbek, és sok százat megöltek közülük, mire a csoport kisebb része eljutott a boszniai kormány által ellenőrzött, biztonságos területre. Körülbelül 12 500 bosnyák férfi próbált meg elmenekülni a szerbek elől, ami a becslések szerint csupán ötezer embernek sikerült.

Már bizonyos, hogy a tömegmészárlásban legalább nyolcezer férfi és fiú halt meg. A túlélők azóta is, folyamatosan tárják fel a tömegsírokat Szrebrenica környékén. A holland kormány 2002-ben – az ügyről készült jelentés közzététele után – lemondott, amiért katonái annak idején nem védték meg a civileket. Karadzsics nevéhez összesen mintegy húszezer ember halála köthető. A hatalomból 1996-ben, a daytoni békeszerződés aláírása után távolították el. Utoljára 1996-ban mutatkozott nyilvánosan.

Nem hitték el, hogy megtörtént

A boszniai szakértőkből álló kutatócsoport 1996 óta különböző vállalatok, intézmények és az ostrom túlélőinek segítségével folytatott átfogó kutatást a témában. Különösen a szrebrenicai mészárlásokkal kapcsolatban élt egy évtizedig sokakban a hit, hogy a gyilkosságok valójában nem is történtek meg, vagy nagyságrendekkel kevesebben haltak meg, mint azt a nemzetközi sajtó állította. Jelentős változás következett be ebben a tömeggyilkosság 10. évfordulóján. 2005 júniusában közel ötvenezren gyűltek össze, hogy megemlékezzenek a véres eseményekről. Tadicsot sokan támadták hazájában amiatt, hogy elment a megemlékezésre, Szerbiában ugyanis sokan úgy hitték, hogy a gyilkosságok valójában nem történtek meg. Mások ugyanakkor kénytelenek voltak elismerni a történteket, melyekre 2005 júniusában – az évforduló nyomán – megrázó képsorok emlékeztették a szerb közvéleményt.

33 év börtön

Ma még azt sem tudni, hogy Karadzsics mikor állhat a hágai bíróság elé, van már azonban magas rangú elítéltje a szarajevói ostromnak. Harminchárom év börtönt kapott nemrég Dragomir Milosevics, az ostrom egyik irányítójaként elhíresült egykori boszniai szerb tábornok. A 65 éves férfi – aki csak névrokona Szlobodan Milosevics egykori szerb elnöknek – az ítélet szerint emberiesség elleni bűntetteket követett el, megsértette a hadi jogot és szokásokat az 1994-95-ös ostrom idején. A vádpontok között gyilkosság és polgári személyek elleni támadás is szerepelt. A tábornok 2004 decemberében önként adta fel magát.

(forrás: origo.hu)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.