Társadalmi összefogás kell a romák integrációjához

A romák integrációját csak társadalmi összefogással lehet megoldani, e kérdésben nincs helye politikai csatározásoknak – mondta Ladányi János szociológus egy a témában rendezett keddi, budapesti konferencia kapcsán.

A szakember a tanácskozáson egyebek között arról beszélt, hogy a romák integrációjáért indított programok eredménytelennek bizonyultak, a politika az elmúlt húsz évben nem tudta megoldani ezt a társadalmi problémát.

Ladányi János a legfőbb gondot abban látta, hogy ma már nem csak szegregált településrészek, új cigánytelepek jönnek létre, de megnőtt az „elcigányosodott” települések száma is, azok körzetében nincs munka, így az ott élőknek már nincs hova integrálódniuk. Szerinte olyan komplex programokat kellene indítani, amelyek nem a romák sajátosságaiból levezetett problémaként kezelik a mélyszegénységet, hiszen mások is élnek ezekben a rétegekben.

Ladányi hangsúlyozta: „Ma Magyarországon közel 700 ezer ember él tartós mélyszegénységben, akiknek mindössze 30 százaléka roma. Ezek a romák pedig körülbelül 40 százalékát jelentik a teljes roma társadalomnak. Ez azt jelenti, hogy a romák ebben a közegben az össztársadalmi arányukhoz képest körülbelül négyszeresen-ötszörösen felülreprezentáltak, de azt azért világosan kell látnunk, hogy ez nem pusztán romaprobléma!”

A szociológus kifejtette: bizonyos problémák ugyan elkerülhetetlenek voltak, véleménye szerint azonban azt számon lehet kérni a politikán, hogy nem csökkentette a visszaesésnek a mértékét, nem mérsékelte a leszakadók számát, hanem jelentős mértékben még növelte is azt. „Miközben megnőtt az elcigányosodott települések száma, esztelen, káros uniós pályázatok indultak” – hangsúlyozta. Rengeteg pénzt költöttek ezekből a roma gyerekek integrációjára, miközben felük továbbra is súlyosan szegregált körülmények között él.

Szakcsi Lakatos Béla, a Budapesti Gazdasági Főiskolán (BGF) tartott rendezvény fővédnöke úgy fogalmazott: a romák felemelkedése nélkül „a magyarok” sem tudnak felemelkedni, mert egy országban élnek, ahhoz, hogy Magyarország sorsa jobbra forduljon, kénytelenek együtt dolgozni. A Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas zeneszerző, dzsesszzongoraművész ugyanakkor azt hangsúlyozta, a probléma megoldásában nemcsak a többségi társadalom tagjaira, hanem a cigány vezetők felelősségteljes gondolkodására is szükség van.

Horn Miklós, a BGF Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar oktatója alapvető feladatnak nevezte, hogy a jövendő pedagógusokat felkészítsék az előítéletekkel szembeni fellépésre. Az iskolában vendéglátó és idegenforgalmi szakos közgazdász tanárokat és szakoktatókat képeznek szakiskolák számára, s a képzésnek évek óta része a „felzárkóztatás” kurzus, amely a romákat érintő hátrányos megkülönböztetéssel foglalkozik, a romák történelmét, kulturális jellegzetességeit ismerteti.

Az intézmény oktatói ezt a tárgyat különösen fontosnak tartják, mert szerintük az előítéletesség hátterében a tájékozatlanság áll. Horn Miklós elmondta: a középiskolába kerülő romák többsége nem gimnáziumban folytatja tanulmányait, hanem szakiskolában, így a náluk képzett pedagógusok nagy valószínűséggel találkoznak cigány származású diákokkal.

(MTI)