Miért jó, ha sikeres elnökséget bonyolít le Magyarország?

A jövő évi magyar uniós elnökség sikere a későbbi jó és hatékony Európa-politika alapja lehet – mondta Ódor Bálint, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára hétfőn a Magyar Külügyi Intézetben. Véleménye szerint a gazdaságpolitikai koordináció lesz az egyik kiemelt területe az elnökségnek.• Ódor: Közelebb kell hozni a polgárokat az Európai Unióhoz

Az elmúlt 4-5 hónapban intenzív felkészülési időszak zajlott az uniós elnökség átvétele kapcsán – mondta Ódor. Az államtitkár-helyettes arról is beszélt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ennek jegyében vagy Budapesten fogadta az uniós tagország vezetőit, vagy pedig elutazott az adott államba. „Nagyon fontos elnökség előtt állunk, mert nagy jelentőségű ügyek lesznek napirenden.” Ódor kijelentette: a gazdaságpolitikai koordináció lesz az egyik kiemelt területe a magyar elnökségnek, ezen belül pedig a költségvetési fegyelem erősítése.

A stabilitási és növekedési paktum módosítása lesz az egyik legfőbb napirendje a következő időszaknak, azonban ezt is a korábbi időszakból örökli a magyar elnökség, amit mindenképpen tovább kell vinnie – tette hozzá. A cél az állandó válságkezelési mechanizmus létrehozása, valamint egy olyan pénzügyi alap megvalósítása, amely ezekben a helyzetekben könnyen elérhető – sorolta a prioritásokat a politikus. Ódor úgy látja, új növekedési források és a versenyképesség erősítésére van szükség a már elfogadott Európa 2020 szellemében.

Csúszhat Románia schengeni csatlakozása

Milyen politikára van szüksége az uniónak? – tette fel a kérdést a helyettes államtitkár. Szerinte már a magyar elnökség alatt el kell kezdődnie a 2014-től érvényben lévő új költségvetés alapjainak lerakásának, valamint az európai menekültügyi rendszer létrehozásáak, amely várhatóan 2012-ben lép életbe. Románia és Bulgária schengeni csatlakozása kapcsán elmondta, hogy az várhatóan 2011 márciusában történik meg, de csúszás itt is elképzelhető. Az unió további bővítése kapcsán Ódor kijelentette, hogy Horvátország csak abban az esetben csatlakozhat, ha minden feltételnek megfelel. „Fontos lenne, ha ez a magyar elnökség alatt történne meg.”

Törökország csatlakozási tárgyalásai kapcsán a szakértő elmondta, hogy annak folytatódnia kell, hasonlóan Montenegró, Albánia és Szerbia esetében. A helyettes államtitkár úgy látja, Albánia esetében nagy előrelépés volt a vízummentesség megadása, amelynek az egész Nyugat-Balkánra jó hatása lesz. Ódor arról is szólt, hogy Oroszország esetében lekerült a napirendről a további vízumliberalizáció. Az energiapolitika területén a biztonság és a hatékonyság területére kívánja a hangsúlyt helyezni a magyar elnökség – mondta Ódor. „Ahhoz, hogy a megújuló energiák arányát növeljük, jelentős infrastrukturális fejlesztések szükségesek, a nagy kérdés, hogy ezek a piacról vagy részben uniós finanszírozásból valósuljanak meg”.

A helyettes államtitkár úgy látja, a sikeres magyar elnökség teremtheti meg a lehetőséget arra, hogy a későbbi években egy jó uniós politikát folytassunk. Ódor szerint az elnökség jó alkalmat ad arra, hogy jobban megismerjük az unió belső működését és a tagországokat, így ezen tapasztalatok alapján sokkal könnyebb lesz majd érdekeink hatékonyabb képviselete az unióban.