A 2010-es önkormányzati választás óta immár a negyedik időközi megmérettetésre kerül sor Dunaújvárosban. Az első esetben lemondás, a többi alkalommal haláleset miatt kellett a választókat az urnákhoz hívni. Fontos arra emlékeztetni, hogy Dunaújvárosban 1998-ban a 15 egyéni önkormányzati választókerületből kettőt tudott megnyerni a kormányon lévő Fidesz, négy év múlva pedig már egyéni győzelem nélkül maradt. Éppen ezért a megyei jogú város még ingadozónak sem tekinthető.
Vasárnap haláleset miatt a 7-es számú körzetben járulhatnak az urnákhoz a választók, és – hasonlóan a májusi helyzethez – szocialista siker esetén csak a polgármesterrel együtt lenne meg a kormánypárti többség. Az MNO utánajárt annak, hogy a 7-es körzet határai hogyan változtak az elmúlt években, és más fővárosi vagy megyei jogú városi körzethez hasonlóan ebben az esetben nem beszélhetünk változásról. A körzet a 29–33. szavazóköröket fedi le, ezek 1998 óta ugyanazokat az utcákat takarják.
1998-ban is az MSZP nyert
2010-ben a körzetben a Fidesz jelöltje a voksok 42,63 százalékával diadalmaskodott, az MSZP 31,87, a Jobbik 17,89, míg az LMP 7,62 százalékot ért el. Ahhoz, hogy a körzet jellegéről többet megtudjunk, érdemes megnézni a Fidesz–MSZP párharcot 1998-tól kezdve a jelentősebb választásokon, így mindenképpen világosabb képet kapunk arról, hogy ki a mostani voksolás esélyesebb ereje.
Az 1998-as országgyűlési választáson az MSZP 42,67, a Fidesz 24,16, az SZDSZ 9,63 százalékot kapott listán. A körzetben tehát a balliberális erők a voksok több mint 50 százalékát megszerezték, a jobbközép erőknek esélyük sem volt a sikerre. A négy évvel későbbi parlamenti megmérettetésen a szocialisták egyedül szereztek 53 százalékot, a Fidesz–MDF szövetség csak 30,62 százalékot ért el.
Fordulat 2009-ben
A 2004-es európai parlamenti választáson sem történt jelentős átrendeződés a körzetben, mivel az MSZP 42,2, a Fidesz 37,74, az SZDSZ pedig 9,79 százalékot szerzett. A balliberális erőknek ismételten 50 százalék fölötti volt a támogatottságuk, azonban a Fidesz a korábbiakkal szemben százalékos arányban sokat javított. 2006-ban sem történt meglepetés: az MSZP és az SZDSZ együttesen több mint 60 százalékot szerzett, a Fidesz ismételten visszazuhant 30 százalékra.
A három évvel ezelőtti európai parlamenti választáson gyökeresen alakultak át az arányok a körzetben, mivel a Fidesz–KDNP 47,4 százalékot ért el, az MSZP 28,55, a Jobbik 12,8, az MDF pedig 5,66 százalékot. A szocialisták a korábbi bázisuknak legalább a felét vesztették el, amely a Jobbik és az MDF táborában jelent meg. A 2010. tavaszi országgyűlési választáson a Fidesz–KDNP némileg visszaesett, mivel csak 42,76 százalékot ért el. Az MSZP 27,08, a Jobbik 15,96, az LMP 8,54 százalékot szerzett. A parlamenti ellenzéki pártok tehát már akkor több voksot szereztek, mint a kormánypárt.
Indul a Gyurcsány-párt is
Az elmúlt 14 év tendenciáit nézve jól látszik, hogy ez a körzet egészen a 2009-es EP-választásig a baloldal domináns területe volt, azonban akkor az MSZP tábora szétesett, így a Fidesz relatív többségével is simán tudott nyerni. A szocialisták gyengüléséből egyértelműen a Jobbik, 2009-ben az MDF, 2010-ben pedig az LMP profitált. Ha az utóbbi két erő szavazatait hozzáadjuk az MSZP-éhez, akkor már el is tűnt a Fidesz előnye.
A mostani választáson a baloldal ismételten szétaprózódva indul, mivel mind az MSZP, mind az LMP, mind a Demokratikus Koalíció állított jelöltet. A helyzet így kedvező a Fideszre nézve, feltéve ha a korábbi szocialista tábor ismételten több párt felé oszlik. Ha egységesedés indul meg, és a korábbi évek MSZP-szavazói visszatérnek a pártjukhoz, akkor nagyon jó esélyük van a győzelemre.
origo.hu
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése
