Holman Magdolna, az ÁSZ felügyeleti vezetője elmondta: az ezekben az években létrehozott, illetve megőrzött 359 ezer munkahellyel sem a foglalkoztatási szint növelésében, sem az inaktivitás csökkentésében, sem a területi különbségek mérséklésében nem sikerült makrogazdasági szintű javulást elérni.
A vizsgált években az Európai Unió (EU) és Magyarország foglalkoztatási rátája között még nőtt is a különbség, az EU átlagos foglalkoztatási rátája 2004-ben 63 százalék volt, ami 2010-re 64,2 százalékra emelkedett, így a különbség 2004-ben mintegy 6 százalékpont volt, míg 2010-re az olló 8,8 százalékra nőtt.
Az ÁSZ által ellenőrzött támogatások a területi szempontot prioritásként kezelték, a foglalkoztatási adatok tekintetében a területi különbségek érdemben mégsem csökkentek. A leginkább kedvezőtlen helyzetű régiók (Észak-Alföld, Észak-Magyarország) foglalkoztatási helyzete tovább romlott a vizsgált időszakban. Az elmaradott régiók kiemelt támogatásának szempontja a gazdaságilag fejlettebb régiók beruházásvonzó hatását – a munkaerő-piaci igények ellenére – nem tudta ellensúlyozni.
A gazdasági válság a fejlettebb régiókat fokozottabban érintette, így a válság hatásainak enyhítésére indított, munkahelymegőrzést célzó hazai programok esetében ezek részesültek több támogatásban.
Az ellenőrzött támogatási programok a munkaerő-piaci beavatkozások szempontjából az ágazati, strukturális sajátosságokat nem kezelték. A programok munkaerő-piaci igényekkel összhangban lévő hosszú távú hatása – a munkahelyteremtő gazdaságfejlesztési programok kivételével – nem mutatható ki.
Az ÁSZ jelentése szerint a támogatási programokkal csak rövid távon javult a programokban résztvevők munkaerő-piaci helyzete. Ez különösen a közhasznú és közcélú foglalkoztatási programok esetében szembetűnő.
Egységes irányítás nélkül
A foglalkoztatáspolitikát 2004–2010 között több stratégiai szintű dokumentum határozta meg. Ezek egymást tartalmilag és időben átfedték, ráadásul különböző időhorizontúak voltak, önálló célkitűzéseket és beavatkozási területeket, intézkedéseket tartalmaztak. A dokumentumokban a gazdaságfejlesztési célok nem tükrözték vissza a foglalkoztatáspolitikai prioritásokat, így nem valósulhatott meg a foglalkoztatáspolitika egységes irányítása. A létrehozandó új munkahelyek igényét számításokkal nem alapozták meg.