A szocialistáknak ez sem sikerült

Az Állami Számvevőszék jelentése szerint 2004 és 2010 között romlott a foglalkoztatási ráta Magyarországon.

A stratégiai dokumentumokban bemutatott intézkedésekhez rendelt források, programok és mutatók, valamint az értékelések hiánya hozzájárult ahhoz, hogy az elért eredmények elmaradtak a foglalkoztatáspolitikai célkitűzésektől. A támogatási rendszer széttagolt, nehezen átlátható volt, a támogatási programok céljait, forrásait és intézményrendszerét nem hangolták össze.

A számvevők megállapították: ezekben az években a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter koordináló szerepe korlátozottan érvényesült. A számvevőszék helyszíni ellenőrzése során kiderült, hogy további öt minisztérium látott el ebben az időszakban foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos, valamint a foglalkoztatást elősegítő támogatások terén irányító feladatokat. A hatáskörök és feladatok megosztása nem volt egyértelmű.

A jelentés szerint a támogatások ellenőrzési rendszerét a forrásokhoz igazodóan alakították ki. A hazai források ellenőrzését nem támogatta kockázatalapú kiválasztási rendszer, egységes ellenőrzési stratégia.

ÁSZ-javaslatok

Az ÁSZ ezért azt javasolta a nemzetgazdasági miniszternek, hogy kezdeményezze a kormánynál a különböző támogatási programok céljainak harmonizációját és a források összhangjának megteremtését a forrásfelhasználás hatékonyságának javítása érdekében. Javasolták azt is, hogy határozza meg a munkahelyteremtéshez és munkamegőrzéshez felhasználható forrásokat, az elvárt hatások mérését szolgáló jelzőszámokat, valamint jelölje ki a végrehajtás felelőseit. Emellett a számvevők szerint ki kell dolgozni a forrásfelhasználás ellenőrzési stratégiáját és módszertanát is.

Kérdésre válaszolva Bartolák Márta ellenőrzés-vezető elmondta: korrupciógyanús ügyet nem találtak a források felhasználása során.

A munkahelyek megtartása és a foglalkoztatás javítása érdekében fejlesztésekre, beruházásokra van szükség az építőiparban – jelentette ki kedden Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

A kormány kedden nyújtotta be az Országgyűlésnek a munkahelyvédelmi terv megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló, valamint a kisvállalati adóra vonatkozó törvényjavaslatot. Július 2-ai napirend előtti felszólalásában Orbán Viktor tízpontos munkahelyvédelmi akciótervet jelentett be a parlamentben. Ennek részeként többek között a 25 év alattiak, az 55 év felettiek és a 25–54 éves kor közötti, képzettséget nem igénylő munkát végzők esetében a munkáltatói járulékot a felére csökkentik. Csökkentik továbbá a kisadózók adminisztrációs terheit, és felszámolják az „áfacsapdát” is.