Az állami fenntartású felsőoktatási intézményben a gazdasági tanácsot létre kell hozni, a nem állami felsőoktatási intézményekben – az alapító okiratban meghatározottak szerint – pedig létrehozható. A kormányfő által jegyzett rendelet rögzíti, hogy a gazdasági tanácsba három tagot delegál a szenátus, ebből egy tagot a hallgatói önkormányzat javaslata alapján.
A gazdasági tanácsnak – a delegált tagokon felül – hivatalból tagja a rektor és a gazdasági főigazgató, ennek hiányában a gazdasági igazgató. A szenátus által delegált tagok egyike jogász vagy a gazdaságtudományok képzési területen mesterképzésben szerzett, illetve azzal egyenértékű szakképzettségű ember, és nem állhat a felsőoktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban.
Ismert, kormányhatározat szerint a kabinet költségvetési főfelügyelőt rendelt ki az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez (ELTE), több felsőoktatási intézménynél pedig költségvetési felügyelő lesz. A Nemzetgazdasági Minisztérium közlése szerint a kormány fokozatosan terjeszti ki a költségvetési felügyelet intézményét, amely jelenleg elsősorban a felsőoktatás, az egészségügy és a kultúra területén működik.
A felsőoktatási intézmények többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok részesedésének felülvizsgálatát és indokolt esetben megszüntetését javasolta az Állami Számvevőszék az emberi erőforrások miniszterének. Az ÁSZ szerint a felsőoktatási intézmények társaságokban való részesedésszerzései gazdasági számításokkal megalapozottan, kimutathatóan nem segítették eredményesebben a feladatellátást, mintha ez a saját szervezetükön belül történt volna.
A gazdasági tanácsba egy-egy tagot delegál továbbá az oktatásért felelős miniszter, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter. A tagok megbízatása öt évre szól, és legfeljebb egy alkalommal meghosszabbítható.
Döntés-előkészítés, véleményezés
A gazdasági tanács ülésére meg kell hívni a kincstár képviselőjét, aki tanácskozási joggal vesz részt az ülésen, és véleményt nyilváníthat minden olyan kérdésben, amely a közpénz, a közvagyon célszerű és gazdaságos felhasználását érinti. A tanács szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik.
A testület a rendelet szerint közreműködik a szenátus döntéseinek előkészítésében, így véleményezi a felsőoktatási intézmény intézményfejlesztési tervét, a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveit, a felsőoktatási intézmény költségvetését, éves, illetve éven túli kötelezettségvállalási tervét és végrehajtásának ütemtervét, továbbá a vagyongazdálkodási tervét, a fejlesztés indítását, gazdálkodó szervezet alapítását, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzését, gazdálkodó szervezettel történő együttműködést, valamint a felsőoktatási intézmény szervezete, szervezeti egysége létesítését, átalakítását, megszüntetését.
Áttekintik a gazdálkodást
A tanács gazdasági szempontból véleményezi a felsőoktatási intézmény vagy az intézmény tulajdonában álló, illetve többségi részesedésével működő jogi személyek által készített, egymilliárd forintot meghaladó támogatási igényű, illetve az intézmény költségvetését önrész biztosításával terhelő pályázatokat, a felsőoktatási intézmény kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiáját, kutatási programját.
A gazdasági tanács figyelemmel kíséri a felsőoktatási intézmény gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítését. Rendszeresen – de évente legalább két alkalommal – áttekinti a felsőoktatási intézmény működését, gazdálkodását, az annak alapító okiratában meghatározott feladatok végrehajtását.
A rendelet szeptember 1-jén lép hatályba.
