Már másfél órával a fényparádé kezdete előtt zsúfoltak voltak a rakpartok, a forgalom elől lezárt Erzsébet híd, és rendkívül sokan voltak a szállodák, épületek teraszain, erkélyein is. Azokon a Duna-parthoz vezető utakon, amelyeket a rendőrség az állami ünnepi rendezvények miatt nem zárt le, már kora délután nem lehetett szabad parkolóhelyet találni, a tömegközlekedési változások miatt estére sokan csak gyalogosan tudták megközelíteni a tűzijáték helyszínét.
A pesti oldalon, a rakpartoknál szinte méterenként lehetett egy-egy, világító játékokat, sört és üdítőt áruló embert látni. Több tízezren álltak az Erzsébet híd környékén lévő rakpartrésznél, és a Március 15. téren és a Lánchíd környékén is nagyon sokan voltak. A tűzijátékra érkezők közül sokan kihozták kisgyermekeiket, akik világító ördögszarvakat, karpereceket viseltek vagy világító kardokat és pálcákat tartottak a kezükben.
A rakpartoknál mentő- és tűzoltóautók, rendőrségi járművek várakoztak, a kihelyezett hangszórókon a Petőfi Rádió élő kívánságműsora volt hallható. A tömegben a Vöröskereszt és a mentőszolgálat embereit is lehetett látni, akik több esetben is segítséget nyújtottak azoknak, akik apróbb sérüléseket szenvedtek el vagy rosszul lettek.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője, Hajdu Márton azt mondta: nyolcvan tűzoltó egy tűzoltóhajóval, három motoros csónakkal és tizenhét egyéb járművel állt készültségben a fényparádé alatt, és külön egységek védték az Országházat is. Hajdu Márton közölte: az idei augusztus 20-ai tűzijáték rendben lezajlott, tűzoltói beavatkozásra nem volt szükség. Elmondta azt is, hogy információk szerint egy ember megsérült a Margit híd budai hídfőjénél, őt a mentők ellátták.
Négy helyről lőttek
Ebben az évben a rakétákat négy helyszínről indították: az elsődleges kilövési terület a Dunán állomásozó három uszály volt, amelyekből kettő a Margit híd és a Lánchíd között, egy pedig a Vigadó téri kikötővel szemben horgonyzott, a negyedik kilövési pont pedig a Lánchíd volt, így az is látványelemmé vált. A látványt négy kilométer hosszan biztosították a szervezők. Idén nem telepítettek rakétákat a Citadellára.
A 25 percig tartó tűzijátékot hosszú tapssal köszönték meg az emberek, akik közül sokan érkeztek az ország távoli pontjairól is, hogy részt vegyenek az egész nap zajló budapesti ünnepi rendezvényeken.
A szervezők közlése alapján a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) hétfő este úgy tájékoztatott: több mint félmillióan nézték az ünnepi tűzijátékot a Duna-partról. A tűzijáték alatt rendkívüli esemény nem történt. Mint írták, az idei tűzijáték során harminc pirotechnikus közreműködésével ötezer bombát és további tizenötezer egyéb pirotechnikai látványelemet lőttek fel mintegy négyezer-ötszáz csőből, és összesen körülbelül harminc kilométer hosszú vezetéket használtak fel.
Százezrek az utcákon
A hétfő esti tűzijáték volt az államalapítási ünnepség záróeseménye. A fényparádé befejeztével több százezer ember gyalogosan indult hazafelé, teljesen megtöltve a Dunához vezető főbb utakat, és sokan ültek le a vendéglátóhelyek teraszaira is.
A hőség ellenére rengetegen vettek részt a budapesti rendezvényeken a nap folyamán: a Clark Ádám téren családok szórakoztak együtt, a vízi- és légiparádé mellett a Magyar ízek utcája is várta a közönséget, a Parlamentben pedig nyílt napot tartottak. A Magyar ízek utcájában 300 ezren jártak, a Parlamentet 14 ezren keresték fel, az olimpikonok köszöntésén, a Puskás-stadionban 15 ezer ember vett részt. Az ünnep alkalmából tartották meg Debrecenben a hagyományos virágkarnevált, amelyre több mint százezer látogató érkezett.
Nem volt több riasztás a szokásosnál
A hétfői állami ünnepi rendezvények helyszínein összesen 129 embert kellett ellátniuk a mentőknek – tájékoztatott Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője hétfőn késő este. A rendezvények látogatói közül a nap folyamán összesen 15 embert szállítottak kórházba. Győrfi Pál azt mondta: rendkívüli esemény nem történt, jellemzően ájulásos rosszullétek, kisebb sérülések fordultak elő. A nappali kánikula és a tömegrendezvények ellenére országszerte sem volt a szokásosnál több riasztása az Országos Mentőszolgálatnak – tette hozzá a szóvivő.
Az augusztus 20-ai események – összefoglaló
A Szent Jobb-körmeneten több ezren vettek részt, a szentmisén Jakubinyi György gyulafehérvári érsek arról beszélt, hogy az evangéliumot a kor nyelvén kell hirdetni.
Navracsics Tibor Királyszentistvánon hangsúlyozta: az államiság a legnagyobb garancia arra, hogy a magyar nemzet meg tudja őrizni önazonosságát. A politikus szerint a független állammal rendelkező nemzet az, amely biztosítani tudja túlélését.
A nemzeti összefogás és együttműködés szükségességét hangsúlyozták a csehországi magyar szervezetek képviselői hétfő este Prágában, a Szent István-napi közös megemlékezésen.
Szent István és Eger egyaránt áldozatot hozott a nemzetért: előbbi keresztény országgá tette Magyarországot, Dobó István és harcostársai pedig a törökök megállításával megvédték Szent István örökségét – jelentette ki L. Simon László.
A Muravidéken, Erdélyben, Kárpátalján, a Vajdaságban és a Felvidéken egyaránt rendeztek ünnepségeket a Szent István-nap alkalmából a hétvégén és hétfőn.
Az emberi jóságra hívta fel a figyelmet Böjte Csaba ferences rendi szerzetes a magyarok kenyerének megszegése és az állami ünnepség alkalmából tartott városi rendezvényen Pécsen.
Néhány honfitársunk kiemelkedő tettei előtt, és így végső soron a saját civilizációnk, saját gyökereink, saját múltunk előtt hajtunk fejet – mondta el Kövér László házelnök a Parlamentben, ahol augusztus 20-a alkalmából rangos állami kitüntetéseket adtak át hétfőn. A Magyar Érdemrend nagykeresztjét életművéért Jókai Anna Kossuth-díjas író, esszéista vehette át.
Kárpátalja magyarsága hétfőn ünnepi rendezvényekkel emlékezett meg Szent Istvánról. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Aknaszlatinán, a római katolikus templom kertjében felállított Szent István-szobornál tartotta központi ünnepségét.
Légi- és víziparádé, nosztalgiavillamos és nyílt nap a Parlamentben – több tízezren voltak kíváncsiak az ingyenes állami rendezvényekre. Sokan vidékről vagy a határon túlról utaztak a fővárosba.
Balog Zoltán szerint Szent István megteremtette a kereteket, és egy eszmével, a kereszténység eszméjével kötötte össze.
Az idén kilenc határon túli magyar szervezet és személyiség kapta meg a Külhoni Magyarságért Díjat, amelyet Semjén Zsolt és Répás Zsuzsanna adott át.
István rendet teremtett, amely azonban nem a diktatúrák, hanem a normák érvényesülésének rendje volt – minderről Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője beszélt.
Kósa Lajos, Debrecen polgármestere a város ünnepségén annak a véleményének adott hangot, hogy Szent Istvánnak akkoriban szokatlan eszközökkel kellett élnie, amelyek eredményeként egy törzsszövetségi államból keresztény államot hagyott utódaira.
Augusztus 20-án a magyarság nemcsak az államot megálmodó és megteremtő nagy királyát, Szent Istvánt, hanem a saját fennmaradását is ünnepli – jelentette ki Lázár János hétfőn Hódmezővásárhelyen.
Viktor Janukovics ukrán elnök az államalapító Szent István ünnepe alkalmából üdvözölte Áder János magyar államfőt – közölte az ukrán elnöki hivatal.
Hende Csaba honvédelmi miniszter a tisztavatáson arról beszélt, hogy augusztus 20-a az összetartozás ünnepe, mert van közös múltunk és jövőnk. „Magyar katonák, honvédek nélkül nem állhat meg a haza, honvédtisztekre mindig szükség lesz, és készen kell állniuk a kihívásokra.”
Áder János köztársasági elnök szerint a magyar állam XXI. századi sikeréért a nemzet tagjainak ma is úgy érdemes magukra tekinteniük, mint valódi alkotóira, újraalapítóira államunknak.
A Himnusz hangjaira Magyarország lobogójának ünnepélyes felvonásával kezdődött meg hétfőn Budapesten, a Kossuth Lajos téren a központi állami ünnep.
