Százezrek ünnepelték az államalapítást

Több százezer ember kísérte figyelemmel az augusztus 20-ai állami ünnep alkalmából tartott budapesti tűzijátékot a pesti és a budai rakpartokról.

A 25 percig tartó tűzijátékot hosszú tapssal köszönték meg az emberek, akik közül sokan érkeztek az ország távoli pontjairól is, hogy részt vegyenek az egész nap zajló budapesti ünnepi rendezvényeken.

A szervezők közlése alapján a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) hétfő este úgy tájékoztatott: több mint félmillióan nézték az ünnepi tűzijátékot a Duna-partról. A tűzijáték alatt rendkívüli esemény nem történt. Mint írták, az idei tűzijáték során harminc pirotechnikus közreműködésével ötezer bombát és további tizenötezer egyéb pirotechnikai látványelemet lőttek fel mintegy négyezer-ötszáz csőből, és összesen körülbelül harminc kilométer hosszú vezetéket használtak fel.

Százezrek az utcákon

A hétfő esti tűzijáték volt az államalapítási ünnepség záróeseménye. A fényparádé befejeztével több százezer ember gyalogosan indult hazafelé, teljesen megtöltve a Dunához vezető főbb utakat, és sokan ültek le a vendéglátóhelyek teraszaira is.

A hőség ellenére rengetegen vettek részt a budapesti rendezvényeken a nap folyamán: a Clark Ádám téren családok szórakoztak együtt, a vízi- és légiparádé mellett a Magyar ízek utcája is várta a közönséget, a Parlamentben pedig nyílt napot tartottak. A Magyar ízek utcájában 300 ezren jártak, a Parlamentet 14 ezren keresték fel, az olimpikonok köszöntésén, a Puskás-stadionban 15 ezer ember vett részt. Az ünnep alkalmából tartották meg Debrecenben a hagyományos virágkarnevált, amelyre több mint százezer látogató érkezett.

Nem volt több riasztás a szokásosnál

A hétfői állami ünnepi rendezvények helyszínein összesen 129 embert kellett ellátniuk a mentőknek – tájékoztatott Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője hétfőn késő este. A rendezvények látogatói közül a nap folyamán összesen 15 embert szállítottak kórházba. Győrfi Pál azt mondta: rendkívüli esemény nem történt, jellemzően ájulásos rosszullétek, kisebb sérülések fordultak elő. A nappali kánikula és a tömegrendezvények ellenére országszerte sem volt a szokásosnál több riasztása az Országos Mentőszolgálatnak – tette hozzá a szóvivő.

Az augusztus 20-ai események – összefoglaló

A Szent Jobb-körmeneten több ezren vettek részt, a szentmisén Jakubinyi György gyulafehérvári érsek arról beszélt, hogy az evangéliumot a kor nyelvén kell hirdetni.

Navracsics Tibor Királyszentistvánon hangsúlyozta: az államiság a legnagyobb garancia arra, hogy a magyar nemzet meg tudja őrizni önazonosságát. A politikus szerint a független állammal rendelkező nemzet az, amely biztosítani tudja túlélését.

A nemzeti összefogás és együttműködés szükségességét hangsúlyozták a csehországi magyar szervezetek képviselői hétfő este Prágában, a Szent István-napi közös megemlékezésen.

Szent István és Eger egyaránt áldozatot hozott a nemzetért: előbbi keresztény országgá tette Magyarországot, Dobó István és harcostársai pedig a törökök megállításával megvédték Szent István örökségét – jelentette ki L. Simon László.

A Muravidéken, Erdélyben, Kárpátalján, a Vajdaságban és a Felvidéken egyaránt rendeztek ünnepségeket a Szent István-nap alkalmából a hétvégén és hétfőn.

Az emberi jóságra hívta fel a figyelmet Böjte Csaba ferences rendi szerzetes a magyarok kenyerének megszegése és az állami ünnepség alkalmából tartott városi rendezvényen Pécsen.

Néhány honfitársunk kiemelkedő tettei előtt, és így végső soron a saját civilizációnk, saját gyökereink, saját múltunk előtt hajtunk fejet – mondta el Kövér László házelnök a Parlamentben, ahol augusztus 20-a alkalmából rangos állami kitüntetéseket adtak át hétfőn. A Magyar Érdemrend nagykeresztjét életművéért Jókai Anna Kossuth-díjas író, esszéista vehette át.

Kárpátalja magyarsága hétfőn ünnepi rendezvényekkel emlékezett meg Szent Istvánról. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Aknaszlatinán, a római katolikus templom kertjében felállított Szent István-szobornál tartotta központi ünnepségét.

Légi- és víziparádé, nosztalgiavillamos és nyílt nap a Parlamentben – több tízezren voltak kíváncsiak az ingyenes állami rendezvényekre. Sokan vidékről vagy a határon túlról utaztak a fővárosba.

Balog Zoltán szerint Szent István megteremtette a kereteket, és egy eszmével, a kereszténység eszméjével kötötte össze.

Az idén kilenc határon túli magyar szervezet és személyiség kapta meg a Külhoni Magyarságért Díjat , amelyet Semjén Zsolt és Répás Zsuzsanna adott át.

István rendet teremtett, amely azonban nem a diktatúrák, hanem a normák érvényesülésének rendje volt – minderről Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője beszélt.

Kósa Lajos, Debrecen polgármestere a város ünnepségén annak a véleményének adott hangot, hogy Szent Istvánnak akkoriban szokatlan eszközökkel kellett élnie, amelyek eredményeként egy törzsszövetségi államból keresztény államot hagyott utódaira.

Augusztus 20-án a magyarság nemcsak az államot megálmodó és megteremtő nagy királyát, Szent Istvánt, hanem a saját fennmaradását is ünnepli – jelentette ki Lázár János hétfőn Hódmezővásárhelyen.

Viktor Janukovics ukrán elnök az államalapító Szent István ünnepe alkalmából üdvözölte Áder János magyar államfőt – közölte az ukrán elnöki hivatal.

Hende Csaba honvédelmi miniszter a tisztavatáson arról beszélt, hogy augusztus 20-a az összetartozás ünnepe, mert van közös múltunk és jövőnk. „Magyar katonák, honvédek nélkül nem állhat meg a haza, honvédtisztekre mindig szükség lesz, és készen kell állniuk a kihívásokra.”

Áder János köztársasági elnök szerint a magyar állam XXI. századi sikeréért a nemzet tagjainak ma is úgy érdemes magukra tekinteniük, mint valódi alkotóira, újraalapítóira államunknak.

A Himnusz hangjaira Magyarország lobogójának ünnepélyes felvonásával kezdődött meg hétfőn Budapesten, a Kossuth Lajos téren a központi állami ünnep.