„A kor nyelvén kell hirdetni az evangéliumot”

A család és a hűség fontosságát emelte ki Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Főegyház-megye érseke a keresztény államalapítás évfordulójának ünnepi szentmiséjén.

Az evangéliumot a kor nyelvén kell hirdetni, annak üzenete azonban örök érvényű, változatlan – mondta Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentbeszédében az augusztus 20-ai Szent István-napi ünnepi szentmisén, hétfőn Budapesten. A budapesti Szent István-bazilika előtt zsúfolásig megtelt téren tartott szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek volt, vele koncelebrált Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius, Jakubinyi György, valamint Augustine Ukwuoma nigériai püspök, továbbá a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai. Az eseményen részt vett III. Theophilos jeruzsálemi pátriárka, Hilarion ortodox püspök és Arsenios Kardamakis, Ausztria görög ortodox metropolitája, Magyarország és Közép-Európa exarchája.

Szentbeszédben a gyulafehérvári érsek hangsúlyozta: hitünket akkor is meg kell vallanunk, ha ez a korszellemmel ellenkezik. Hozzátette: a szentté avatásnak mindig lelkipásztori célzata van, mert „szükségünk van példaképekre”, akiknek az életpályája követhető. Jakubinyi György rámutatott: a magyarságnak a honfoglalás és a megkeresztelkedés után saját eszményképekre volt szüksége, Géza nagyfejedelem pedig fiából, a későbbi I. István királyból „szentekkel szentet neveltetett”. Emlékeztetett arra, hogy a pápa koronát küldött Istvánnak, és megbízta az egyházszervezéssel. Az akkor alapított tíz egyházmegye azóta is létezik – tette hozzá

Utalt arra, hogy István Boldog Gizellát vette feleségül, akivel „megmutatta, milyen a szent család”; fiúkat, Imre herceget is szentté avatták. Ez a család „azóta is mutatja az utat”, a nemzet jövőjét ugyanis csakis a krisztusi keresztény házasság biztosítja, az első magyar szentcsalád példájára – fogalmazott. Szólt arról, hogy I. Szent István király a halála előtt felajánlotta Magyarországot Szűz Máriának, így lett Jézus édesanyjából a magyarok nagyasszonya. I. Szent István király „Krisztussal sziklára alapozta országát”, ezért, „ha darabokra szakítva is, (...) de megvan az összetartozás tudata” a magyarok között – jegyezte meg.

„A népek történelme nem a véletlen játéka csupán”

A Szent István-napi szentmise elején kenyeret áldott meg Erdő Péter. A bíboros szavai szerint Isten bátorító üzenete: „jövőt és reményt adok nektek” érvényes ma is. „Életünk, az emberiség sorsa, a népek történelme nem a véletlen játéka csupán. Isten gondviselő szeretete kíséri népünket is az évszázadok útjain” - fogalmazott. Mint mondta, Szent István király „sziklára építette életét és országát. Ez a szikla pedig maga Krisztus, az élő vizek forrása”. Hozzátette: „Nem vagyunk rabszolgái az anyagnak. A szellem, a lélek mozgatja az anyagi világot. A mi lelkünk megújulása lehet áldás és virágzás egész környezetünk számára is”. Megjegyezte, „az ember vet, az ember fáradozik, de a növekedést az Isten adja. Ezért mondunk hálát és köszönetet a Mindenhatónak az új termésért, különösen az új kenyérért, azért, hogy megadja nekünk a mindennapra valót”.

A szertartás Szent Jobb-körmenettel zárult. Szent István jobb karjának kézfejereklyéjét a honvéd koronaőrség hordozta, e mögött vonult Erdő Péter, Alberto Bottari de Castello és a püspöki konferencia tagjai. Ezután következtek a körmenetben az Apostoli Szentszék által elismert szerzetes- és lovagrendek, az apostoli élet társaságai, valamint a plébániák zarándokcsoportjai.

A szentmisén megjelent Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Darák Péter, a Kúria elnöke, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Rogán Antal, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője, a főváros V. kerületének polgármestere, Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, Schmitt Pál volt köztársasági elnök, Boross Péter volt miniszterelnök, valamint Réthelyi Miklós volt miniszter, illetve Mádl Ferencné, a néhai köztársasági elnök özvegye és Antall Józsefné, a rendszerváltás utáni első miniszterelnök özvegye.

Nem merészelték elvenni

Navracsics Tibor szerint az államiság a legnagyobb garancia arra, hogy a magyar nemzet meg tudja őrizni önazonosságát. A politikus Királyszentistvánon hangsúlyozta, hogy a független állammal rendelkező nemzet az, amely biztosítani tudja túlélését. Ez a legfőbb nemzeti cél, „hiszen mi másban gondolkodunk most, a 21. század kezdetén is, mint hogy megőrizni magunkat magyarnak, megőrizni a magyar nemzetet a jövőnek” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes a Veszprém megyei Királyszentistvánon, a XX. Szent István-napok megnyitóján.

„A magyar nemzetnek csak akkor van jövője, ha tudomásul véve a körülményeket, a környező nemzeteket, környező országokat, azokat tisztelve, Európában fogalmazzuk meg jövőnket, európaiként fogalmazzuk meg a jövőnket, s európaiként élünk a jövőben” – hangsúlyozta a miniszter. Navracsics azt mondta, nem tud olyan európai nemzetről, amely ilyen nagy becsben tartaná államalapító királyát. Közlése szerint „a magyar nemzet nem csak abban kiváló és egyedi, hogy ilyen szépen emlékezik meg államalapító királyáról, hanem abban is, hogy ezt a megemlékezést az elmúlt évszázadok folyamán szervesen továbbfejlesztve, gazdagítva, néphagyománnyal kibővítve élő ünneppé tudta tenni”.

Navracsics szerint e nemzeti ünnep erejét jelzi, hogy nem volt olyan politikai hatalom, amely el merészelte volna venni a nemzettől augusztus 20-a ünnepi voltát. „Inkább próbáltak több jelentést varrni hozzá. Az 1949. évi XX. törvénytől kezdve a szocializmusban az alkotmány ünnepeként is kellett ünnepelni, s valóban, az alkotmány ünnepe is, ha nem is az 1949-es törvényé, de a Szent István-i alkotmány ünnepe, ami a kereszténységből és a magyar államiságból áll” – mondta a miniszterelnök-helyettes.

Augusztus 20-i események

A nemzeti összefogás és együttműködés szükségességét hangsúlyozták a csehországi magyar szervezetek képviselői hétfő este Prágában, a Szent István-napi közös megemlékezésen.

Szent István és Eger egyaránt áldozatot hozott a nemzetért; előbbi keresztény országgá tette Magyarországot, Dobó István és harcostársai pedig a törökök megállításával megvédték Szent István örökségét – jelentette ki L. Simon László.

A Muravidéken, Erdélyben, Kárpátalján, a Vajdaságban és a Felvidéken egyaránt rendeztek ünnepségeket a Szent István-nap alkalmából a hétvégén és hétfőn.

Az emberi jóságra hívta fel a figyelmet Böjte Csaba ferences rendi szerzetes a magyarok kenyerének megszegése és az állami ünnepség alkalmából tartott városi rendezvényen Pécsen.

Néhány honfitársunk kiemelkedő tettei előtt, és így végső soron a saját civilizációnk, saját gyökereink, saját múltunk előtt hajtunk fejet – mondta el Kövér László házelnök a Parlamentben, ahol augusztus 20-a alkalmából rangos állami kitüntetéseket adtak át hétfőn. A Magyar Érdemrend nagykeresztjét életművéért Jókai Anna Kossuth-díjas író, esszéista vehette át.

Kárpátalja magyarsága hétfőn ünnepi rendezvényekkel emlékezett meg Szent Istvánról. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Aknaszlatinán, a római katolikus templom kertjében felállított Szent István-szobornál tartotta augusztus 20-i központi ünnepségét.

Légi- és víziparádé, nosztalgiavillamos és nyílt nap a Parlamentben. Több tízezren voltak kíváncsiak az ingyenes állami rendezvényekre. Sokan vidékről, vagy a határon túlról utaztak a fővárosba.

Balog Zoltán szerint Szent István megteremtette a kereteket, és egy eszmével, a kereszténység eszméjével kötötte azt össze.

Az idén kilenc, határon túli magyar szervezet és személyiség kapta meg a Külhoni Magyarságért Díjat, amelyet Semjén Zsolt és Répás Zsuzsanna adott át.

István rendet teremtett, amely azonban nem a diktatúrák, hanem a normák érvényesülésének rendje volt – minderről Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője beszélt.

Kósa Lajos, Debrecen polgármestere a város ünnepségén annak a véleményének adott hangot, hogy Szent Istvánnak akkoriban szokatlan eszközökkel kellett élnie, amelyek eredményeként egy törzsszövetségi államból keresztény államot hagyott utódaira.

Augusztus 20-án a magyarság nemcsak az államot megálmodó és megteremtő nagy királyát, Szent Istvánt, hanem a saját fennmaradását is ünnepli – jelentette ki Lázár János hétfőn Hódmezővásárhelyen.

Viktor Janukovics ukrán elnök az államalapító Szent István ünnepe alkalmából üdvözölte Áder János magyar államfőt – közölte az ukrán elnöki hivatal.

Hende Csaba honvédelmi miniszter a tisztavatáson arról beszélt, hogy augusztus 20-a az összetartozás ünnepe, mert van közös múltunk és jövőnk. Magyar katonák, honvédek nélkül nem állhat meg a haza, honvédtisztekre mindig szükség lesz, és készen kell állniuk a kihívásokra.

Áder János köztársasági elnök szerint a magyar állam 21. századi sikeréért a nemzet tagjainak ma is úgy érdemes magukra tekinteniük, mint valódi alkotóira, újraalapítóira államunknak.

A Himnusz hangjaira Magyarország lobogójának ünnepélyes felvonásával kezdődött meg hétfőn Budapesten, a Kossuth Lajos téren az augusztus 20-i központi állami ünnep.

Rendkívüli érdeklődés

Továbbra is rendkívüli érdeklődés mellett zajlanak az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából „Együtt az ország!” szlogennel megrendezett nyitott állami rendezvények. Este hat óráig tízezer ember vett részt a parlamenti nyílt napon és csodálta meg az Országház épületét. A Clark Ádám térről induló aratómenetet is több ezren kísérték végig a Szent István-bazilikáig.

Az aratómenetet megelőzően, három órakor ünnepi köszöntővel kezdődött a kenyéráldás a Clark Ádám téren felállított színpadon, majd elindult a díszes aratómenet a Lánchídon át a Szent István-bazilikához. Az 5 órakor kezdődött ünnepi szentmisén Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke szentelte meg a mesterek kenyerét. Hat órakor a Szent István térről elindult a Szent Jobb-körmenet az Október 6. utca–József Attila utca–Széchenyi tér–Zrínyi utca–Szent István tér útvonalon.

A budai rakparton a nagy meleg ellenére továbbra is hömpölyög a tömeg a Magyar Ízek utcáján. A Várkert Kaszinó és a Bem tér között magyar termékeket kínálnak az árusok. Az érdeklődők megkóstolhatják Magyarország tortáját, Magyarország cukormentes tortáját is a különféle sajtkülönlegességek, lekvárok és ízletes kenyerek mellett. A Magyar Ízek utcája este tízig várja a látogatókat.

Az olimpikonokat köszöntik

A Puskás Ferenc Stadionban a londoni olimpiát megjárt magyar olimpikonok köszöntése este hét órakor kezdődik a Gyulai István Memorial – Atlétikai Magyar Nagydíjon, amelyre a belépés ingyenes. A programok késő estig tartanak, a hagyományos augusztus 20-i tűzijáték este kilenc órakor veszi kezdetét. A Parlamentet este nyolc óráig nézhetik meg az érdeklődők.

Lezárások

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tájékoztatása szerint több BKV-járat menetrendje is módosul. A 19-es és a 41-es villamosok – ugyancsak délután öt óráig – a Szent Gellért tér irányából a Clark Ádám térig járnak. Öt óra után a 41-es villamos a kiskörúton a Deák térig megy, míg a 19-es nem közlekedik. A 2-es villamosok csak a Közvágóhíd és a Kossuth tér között közlekednek délután öt óráig, majd a Boráros térig. A Boráros tértől a 115-ös busszal vagy villamospótlóval lehet utazni. A megnövekedett utazási igényekre való tekintettel a H7-es (csepeli) HÉV vonalán hosszabb, 3 helyett 6 kocsis szerelvények közlekednek.

Augusztus 20-án 9 órától kedd hajnalig megállási tilalomra és lezárásokra kell számítani a Szent Gellért rakparton, a Döbrentei téren és a Budai alsó rakparton az Üstökös utca és a Rákóczi híd között. A tűzijáték miatt pedig hétfőn lezárják a gyalogosok és kerékpárosok elől a Margit hidat, a Lánchidat, az Erzsébet hidat, és a Szabadság hidat is. A Budapesti Közlekedési Központ tájékoztatása szerint augusztus 20-án a metró és a HÉV gyakrabban jár majd.

Az augusztus 20-i rendezvények biztonságát az Operatív Törzs, illetve a Központi Bázis felügyeli a teljes ünnepi program ideje alatt. A Központi Bázishoz befutó információk legfontosabb eleme az Országos Meteorológiai Szolgálat félóránkénti jelentése. A szolgálat ezen felül a Hungarofesttel, az állami ünnepségek fő rendezőivel külön is állandó, forródrótos kapcsolatban lesz. Ennek keretében folyamatosan adják prognózisaikat, augusztus 17-étől 21-éig pedig rendszeres riasztást adnak az esetlegesen kialakuló veszélyes időjárási jelenségekről. Ezek bármelyike esetén a szervezők legalább 30 perccel a várható esemény előtt a Margit híd és az Erzsébet híd között elhelyezett hangosítók segítségével tájékoztatják a közönséget.