A lap szerint a nyomozó ügyészség azt a szisztémát másolja, amellyel annak idején sikerült Al Caponét is lebuktatni és börtönbe küldeni: V. László érdekeltségeinek a pénzügyeit, illetve az egyes érdekeltségek közti pénzmozgásokat vizsgálják. Nem zárható ki, hogy a nyomozás végén nem is a korrupció, sokkal inkább az adócsalás lesz a legsúlyosabb és a legjobban bizonyított bűncselekmény, amellyel a szórakozóhely-birodalom tulajdonosát megvádolják majd. A Magyar Nemzet viszont korábban nyilvánosságra hozta: a Hajógyári-sziget több szórakozóhelyének tulajdonosa ellen már üzletszerű kéjelgés gyanúja miatt is nyomoznak és hogy az is előfordulhat, hogy több aktát nyithatnak meg újra a Hajógyári-szigeten történt gyanús esetekkel kapcsolatban.
Feketekönyvelés
A Népszabadság úgy tudja, a nyomozó hatóság már megtalálta V. László cégeinek feketekönyvelését, és külön e célra berendelt, előzőleg gondosan ellenőrzött adóellenőrökkel vizsgáltatja a lefoglalt dokumentumokat, illetve összevetik az iratokat a legális könyveléssel. Az ügyészségi nyomozók nem csak a rendőrségen kutakodnak V. László kapcsolatai után, más hatóságoknál is keresik azokat, akik pénzért vagy más előnyökért segítettek megelőzni vagy legalábbis előre jelezték az esetleges ellenőrzéseket – értesült a lap. A Magyar Nemzet már korábban beszámolt róla, hogy kihallgatása során K. Tamás, a BRFK volt közrendvédelmi főosztályvezetője arról tájékoztatta a nyomozó hatóságot, hogy konkrétan milyen beosztású vezetőknek van és volt hatásköre szórakozóhelyek ellenőrzésére. K. nyolc oldalt kitevő nyilatkozatához egy állománytáblát is csatolt, amely alapján az ügyészség feltárhatja, miért kímélhették az adott kerületi kapitányságok V. László szórakozóhelyeit.
Kuriózum?
Nagy Gábor ügyvéd szerint védencének, V. Lászlónak az ügye jogtörténeti kuriózum: ő az első Magyarországon, akit bűnszervezet irányítójaként elkövetett vesztegetéssel és más bűncselekményekkel gyanúsítottak meg anélkül, hogy megnevezték volna a bűnszervezet tagjait és azt a bűncselekményt, amelynek az elkövetésére összefogtak. Az ügyvéd szerint ez azért volt sürgős, mert ez a minősítés jogot ad a hatóságoknak arra, hogy a gyanúsított hozzátartozóinak személyes vagyonára is rátegyék a kezüket, ami tudomása szerint meg is történt a napokban. A Magyar Nemzet ugyanakkor megírta: sem ingatlan, sem jelentősebb értékű ingóság nincs a nevén a Budapesten több mint negyven vendéglővel rendelkező, másfél hónapja letartóztatott vállalkozónak, miközben négyszázmillió forint készpénzt találtak nála a házkutatások során. A Blikk pedig korábban arról adott hírt, hogy akár ötmilliárd forintra is rúghat az a vagyon, amit a vesztegetés miatt letartóztatott V. László vállalkozó külföldre menekített.
A Magyar Nemzet beszámolt arról is, hogy hazánkban évek óta hatályos az a jogszabály, amelynek alapján a különféle értékeket akkor is le lehet foglalni a bűnszervezetek meggyanúsított tagjától, ha azok nem az ő, hanem például a családtagjai nevén vannak. A jogalkotók az Olaszországban bevett gyakorlatot vették alapul a passzus elkészítésekor, ahol az ottani nyomozó hatóságok éppen a fentihez hasonló esetek elkerülésére hozták létre a saját jogszabályukat.
Nem túl távoli jövő
Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője szerint a gyanúsítás módosításában nevesítették V. László jelenleg házi őrizetben lévő bűntársát, valamint utalásszerűen azokat a rendőröket, akiket az ügyben gyanúsítottként már kihallgattak. Fazekas a Népszabadság szerint sejteni engedte, hogy esetleg a nem túl távoli jövőben a letartóztatott rendőrökkel is közlik majd, hogy immáron bűnszervezet tagjaiként elkövetett vesztegetéssel gyanúsítják őket.
