Lázár János szerint a megszűnő ajánlószelvény-gyűjtés helyett a jelöltté válás módjára szóba jöhet az a nemzetközi minta, amely szerint aki már tagja a parlamentnek, annak semmilyen ajánlásra nincs szüksége. Mint mondta: ezt ő személy szerint nem támogatja. Aki pedig nem volt honatya, annak száz aláírást kell összegyűjtenie – ismertette, majd hozzátette: a lényeg az, hogy a jelenlegi ajánlási szabályoknál könnyebben lehessen jelöltté válni. A kauciót mint a jelöltté válás módját ahogyan Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető, úgy az államtitkár sem támogatja. Lázár azt is mondta, az ajánlószelvény-gyűjtés kiesése lerövidíti a kampányt, hiszen a választás előtt 30 nappal derül ki, kik a jelöltek.
Az ajánlószelvények eltörlése kapcsán a balliberális sajtó ismételt támadásokat indított, ami annak fényében roppant furcsa, hogy éveken keresztül annak eltörléséért szállt síkra. A végső törvényjavaslat benyújtása előtt egyébként még a kormánypárti frakción belül is vita van, mivel Kósa Lajos szerint nem lenne jó ötlet az ajánlások megszüntetése. Véglegeset majd csak a törvény elfogadása után lehet mondani, de addig is érdemes megnézni, hogy Európa néhány országában milyen módon válhat valaki képviselőjelöltté.
Vegyes rendszerek
Ausztriában annak, aki képviselőjelöltté szeretne válni, vagy három korábbi képviselő támogatását kell megszereznie, vagy pedig a választókerületek nagyságának megfelelően 100-500 ajánlást kell összegyűjtenie. Ezenfelül nyugati szomszédunknál létezik a kaució intézménye is, így jelöltenként 435 eurót kell befizetni, amit később sem kapnak vissza. Csehországban pártonként kell 10 ezer aláírást összegyűjteni, valamint 20 ezer koronát kell fizetnie a jelölteknek, amit csak akkor kapnak vissza, ha legalább hat százalékot érnek el a választáson.
Szlovákiában is létezik a kaució intézménye, így korábban 500 ezer koronát kellett fizetnie a pártoknak, amelyet csak kétszázalékos eredmény fölött kaptak vissza. Romániában regisztrált párt listáján kell indulni, vagy függetlenként a szavazók fél százalékának megfelelő ajánlást kell összegyűjteni jelöltenként, 30 nappal a választást megelőzően pedig regisztráció is szükséges.
Nem tenne jót
Lengyelországban 5000 ajánlást kell összegyűjteni jelöltenként, a választást megelőzően 40 nappal regisztrálni kell. Cipruson például lényegesen megengedőbb a szabályozás, mivel jelöltet négy regisztrált választó állíthat, de az Egyesült Királyságban is elég 10 szavazó ajánlása jelöltenként, míg ez a szám Görögország esetében 12. Nagy-Britanniában 500 fontot kell befizetni jelöltenként, amit ötszázalékos eredmény fölött visszatérítenek, míg a görögöknél 146 eurót kell letenni az asztalra, de ezt nem kapják vissza az aspiránsok.
A magyar szabályozást készítőknek bőven van miből válogatniuk az ajánlás kapcsán, így könnyen lehet, hogy a törvénybe a fönt felsorolt elemek bizonyos részei lesznek majd beépítve. Az ajánlószelvény-rendszer védelmezői 1990 óta azzal érvelnek, hogy ezzel egy olyan szűrő van a rendszerben, ami azonnal kizárja a teljesen komolytalan jelölteket. Ennek ellenére így is bőven volt példa arra, hogy hiába gyűjtött össze valaki több mint 750 cédulát, mégis a szavazatoknak csak kevesebb mint egy százalékát szerezte meg.
Természetesen az egész választási eljárásnak nem tenne jót, ha hirtelen akár többtucatnyian elindulhatnának egy választókerületben, mivel az jelentősen növelné a költségeket és az eligazodást a jelöltet között. Valóban, az eddigi ajánlási rendszernek sok hátulütője volt, ezért egy olyan szisztéma irányába kellene elmozdulni, amely a korábbiakkal szemben könnyítené az indulást, de emellett például egy közepesen magas kaucióval kizárná a komolytalan jelölteket.
