A bizottság nem támogatta azt a népi kezdeményezést, amely arról szól, hogy legyen önálló büntetőjogi törvényi tényállása a családi belüli erőszaknak. Salamon László, a testület KDNP-s elnöke emlékeztetett arra, hogy a júniusban elfogadott új büntetőtörvénykönyv (Btk.) országgyűlési vitájában 80 százalékos többséggel döntött úgy a parlament, hogy egy ilyen típusú tényállásra nincs szükség a Btk.-ban. Mint mondta, kormánypárti és ellenzéki képviselők egyaránt úgy gondolták, hogy az a szabályozás csak nehezítette volna az ilyen magatartások üldözését.
Salamon László ezzel az együtt élők közötti lelki bántalmazásról szóló tényállásra utalt, amelyet az új kódexben a kormány eredetileg bűncselekménnyé tett volna. Azonban ennek elhagyását javasolta a fideszes Varga István és a KDNP-s Salamon László mellett, Bárándy Gergely (MSZP) is, és bár a kormány nem értett egyet velük – az igazságügyi államtitkár tartózkodott a szavazáskor –, a parlament támogatta az előterjesztésüket, vagyis a lelki bántalmazás nem lett önálló tényállás a jövő július 1-jén hatályba lépő Btk.-ban.
Megfoghatatlan és bizonyíthatatlan
Bárándy Gergely szintén úgy vélte, hogy ez a tényállás nem tudta volna kezelni a problémát, dogmatikailag helytelen volt, ezért szavaztak úgy, hogy ne legyen része a Btk.-nak. Ugyanakkor jelezte: az MSZP nem zárkózik el attól, hogy kódex módosításával hatékonyan kezeljék ezt a kérdést.
A fideszes Varga István úgy vélte: a népi kezdeményezés szervezői nem tudták minek az élére álltak, ugyanis a Btk. jelenleg is bünteti a családon belüli erőszakot. Hozzátette: az a tényállás, amit kihagytak a Btk.-ból, megfoghatatlan és bizonyíthatatlan volt.
A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás a családon belüli erőszakkal érintett nők nehéz helyzetére hívta fel a figyelmet, és azt kezdeményezte, hogy az ülésen hallgassák meg a kezdeményezők képviselőjét is, de ezt az indítványt a testület kormánypárti többsége nem támogatta.
Az alkotmányügyi bizottság végül a Fidesz-KDNP-s tagok ellenszavazatával, az MSZP-s és jobbikos képviselők igen szavazata és egy tartózkodás mellett a népi kezdeményezést nem támogatta.
Safarov-ügy: betekinthetnek az iratokba
Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának tagjai betekinthetnek az azeri Ramil Sahib Safarov kiadatásával kapcsolatos iratokba – Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter ezzel kapcsolatos leveléről a testület hétfői ülésén adtak tájékoztatást. Salamon Lászlónak, az alkotmányügyi bizottság KDNP-s elnökének ismertetése szerint a testület egyik tagja, az MSZP-s Bárándy Gergely kért betekintést a Ramil Sahib Safarov büntetésének átadásával összefüggő ügyiratokba a minisztertől, aki erre reagálva közölte, hogy engedélyezi a betekintést, igény esetén az alkotmányügyi bizottság többi tagjának is.
Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az azeri katonatisztet, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek. Szerzs Szargszján örmény elnök aznap bejelentette, országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szeptember 2-án hivatalába kérette Azerbajdzsán budapesti nagykövetét, akit diplomáciai jegyzékben arról tájékoztatott, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tartja Azerbajdzsán lépését.
