Arra a felvetésre, hogy több médium is arról cikkezett, párhuzam lehet a kiadatási ügy és Azerbajdzsán esetleges magyar államkötvény-vásárlása között, Szijjártó Péter azt válaszolta: „sokaknak élénk a fantáziája, de a helyzet az, hogy egy száraz nemzetközi jogi eset és két ország gazdasági együttműködése semmilyen módon nincs hatással egymásra”.
Örményországgal kapcsolatban azt mondta: „mi tiszteljük és nagyra becsüljük Örményországot és az örmény népet, és természetesen biztosítjuk az örmény hatóságokat is arról, hogy Magyarország ezt az egész ügyet a nemzetközi jog keretein belül kezelte és kezeli egy Európa tanácsi egyezmény alapján”.
A külgazdasági államtitkár elismerte, hogy Safarov kiadatása szóba került a miniszterelnök júniusi bakui látogatásán, a titkos megállapodásról szóló híreket viszont cáfolta Szijjártó Péter. Mint mondta: azt kérték az azeri féltől, hogy mindenben a szabályokat követve járjanak el, és „természetesen Magyarország is a nemzetközi jogi előírásoknak megfelelő eljárást fog lefolytatni, ha az azeri kezdeményezés érkezik, és ott le is zártuk ezt a kérdést”.
Jegyzék
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára vasárnap diplomáciai jegyzéket nyújtott át Vilayat Guliyevnek, Azerbajdzsán budapesti nagykövetének. E szerint a magyar kormány megdöbbenéssel értesült az azeri fél azon döntéséről, amellyel amnesztiában részesítette Ramil Sahib Safarovot.
„Magyarország elfogadhatatlannak tartja és elítéli Azerbajdzsán lépését, amely ellentétes a vonatkozó nemzetközi jogszabályokkal, és szöges ellentétben áll az azeri fél ez ügyben tett ígéretével, amelyet a 2012. augusztus 15-i keltezésű, Magyarország Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumának továbbított levelében Azerbajdzsán Köztársaság igazságügyi miniszterhelyettese is megerősített” – olvasható a jegyzékben. A magyar külügyi tárca emlékeztet: az azeri fél levelében kötelezettséget vállalt arra, hogy Safarov az átadása után letölti jogerős büntetését, és feltételes szabadlábra helyezése is legkorábban az ítélet meghozatala után 25 év múlva történhet meg.
Az azeri fél lépése nem felel meg annak a bizalmi légkörnek, „amely országaink között az utóbbi időben kialakult, és amely jó feltétele lehetne ígéretesnek indult együttműködésünknek” – tudatta a minisztérium.

















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!