Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország az ügy minden részletében az Európa Tanács (ET) nemzetközi kiadatási ügyeket rendező egyezménye szerint járt el. Az örmény katonatársa meggyilkolása miatt elítélt azeri férfi jogi képviselője kezdeményezte az igazságügyi miniszternél, hogy Ramil Sahib Safarov Azerbajdzsánban tölthesse le büntetését; ezek után az igazságügyi tárca vezetője megkereste az azeri hatóságokat, akik jelezték, hogy a budapesti ítélet alapját képező bűncselekmény az ő államuk büntető törvénykönyve szerint is bűncselekmény, és életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető, majd közölték azt is, folytatni kívánják az ítélet végrehajtását – fejtette ki az államtitkár.
Magyarország kívül akar maradni minden nemzetközi konfliktuson és a nemzetközi jogi egyezmények szerint jár el – hangsúlyozta az azeri kiadatási ügy kapcsán a Hír TV Kontraszt című műsorában Szijjártó Péter. Mint mondta: az 1983-as Európa tanácsi egyezmény minden pontját figyelembe vették, Azerbajdzsántól pedig hivatalos dokumentumot kaptak, amelyben az ország garantálta az azeri gyilkos elleni ítélet végrehajtását. Szijjártó kiemelte: hazánk nagyrabecsüli Örményországot, és más országoktól is azt várja, hogy hasonló esetekben a nemzetközi jog szerint járjon el. A politikus nyomatékosította azt is, hogy egy ilyen jogi helyzetnek nincs köze a gazdasági együttműködéshez. Mint mondta: intenzív tárgyalások zajlanak Azerbajdzsánnal az azeri piacra való belépést biztosító egyezményekről, de ebben a kérdésben számokról egyelőre nem lehet beszélni.
Azzal kapcsolatban, hogy az azeri fél végül nem az általa küldött hivatalos dokumentum szerint járt el, a magyar Külügyminisztérium vasárnap jelezte Azerbajdzsán budapesti nagykövetének: Magyarország elfogadhatatlannak tartja ezt az eljárást – közölte Szijjártó Péter.
„Tiszteljük és nagyra becsüljük Örményországot”
Megismételte: a kiadatási eljárás teljes egészében az ET-egyezménynek megfelelően történt, amely világos jogszabály arra vonatkozóan, hogyan és milyen feltételekkel kell végbemennie egy adott országban letartóztatott idegen állampolgár büntetés-végrehajtási célból való átadásának az anyaország számára. „Mi ezt egy nemzetközi jogi kérdésnek tekintettük és tekintjük” – rögzítette a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára, megjegyezve, hogy évente átlagosan 8-12 ilyen kiadatás van Magyarországon, „tehát ez egy bevett nemzetközi jogi eljárás, amelyben semmi különös nincsen, most is minden ennek megfelelően történt”.
Arra a felvetésre, hogy több médium is arról cikkezett, párhuzam lehet a kiadatási ügy és Azerbajdzsán esetleges magyar államkötvény-vásárlása között, Szijjártó Péter azt válaszolta: „sokaknak élénk a fantáziája, de a helyzet az, hogy egy száraz nemzetközi jogi eset és két ország gazdasági együttműködése semmilyen módon nincs hatással egymásra”.
Örményországgal kapcsolatban azt mondta: „mi tiszteljük és nagyra becsüljük Örményországot és az örmény népet, és természetesen biztosítjuk az örmény hatóságokat is arról, hogy Magyarország ezt az egész ügyet a nemzetközi jog keretein belül kezelte és kezeli egy Európa tanácsi egyezmény alapján”.
A külgazdasági államtitkár elismerte, hogy Safarov kiadatása szóba került a miniszterelnök júniusi bakui látogatásán, a titkos megállapodásról szóló híreket viszont cáfolta Szijjártó Péter. Mint mondta: azt kérték az azeri féltől, hogy mindenben a szabályokat követve járjanak el, és „természetesen Magyarország is a nemzetközi jogi előírásoknak megfelelő eljárást fog lefolytatni, ha az azeri kezdeményezés érkezik, és ott le is zártuk ezt a kérdést”.
Jegyzék
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára vasárnap diplomáciai jegyzéket nyújtott át Vilayat Guliyevnek, Azerbajdzsán budapesti nagykövetének. E szerint a magyar kormány megdöbbenéssel értesült az azeri fél azon döntéséről, amellyel amnesztiában részesítette Ramil Sahib Safarovot.
„Magyarország elfogadhatatlannak tartja és elítéli Azerbajdzsán lépését, amely ellentétes a vonatkozó nemzetközi jogszabályokkal, és szöges ellentétben áll az azeri fél ez ügyben tett ígéretével, amelyet a 2012. augusztus 15-i keltezésű, Magyarország Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumának továbbított levelében Azerbajdzsán Köztársaság igazságügyi miniszterhelyettese is megerősített” – olvasható a jegyzékben. A magyar külügyi tárca emlékeztet: az azeri fél levelében kötelezettséget vállalt arra, hogy Safarov az átadása után letölti jogerős büntetését, és feltételes szabadlábra helyezése is legkorábban az ítélet meghozatala után 25 év múlva történhet meg.
Az azeri fél lépése nem felel meg annak a bizalmi légkörnek, „amely országaink között az utóbbi időben kialakult, és amely jó feltétele lehetne ígéretesnek indult együttműködésünknek” – tudatta a minisztérium.
Hazudtak az azeriek
Az mno.hu birtokába került az a hivatalos levél, melyben Azerbajdzsán ígéretet tesz, hogy Ramil Sahib Safarov a legsúlyosabb büntetést kapja hazájában. Az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium magyar társszervének elküldött levelében nemzetközi megállapodásokra hivatkozva biztosítékot vállalnak, hogy Ramil Sahib Safarov Azerbajdzsánban folytatja büntetését, az ítélet bármiféle változtatása vagy újabb bírósági tárgyalás nélkül. Felhívják rá a figyelmet, hogy az azeri törvények értelmében, akit tényleges életfogytiglani börtönre ítélnek, legkorábban akkor helyezhető feltételesen szabadlábra, ha büntetéséből legkevesebb 25 évet letöltött.
Az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium ezután az augusztus 15-én keltezett levélben kijelenti, hogy végrehajtják a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megfontolt döntését.
Együttérzésükről biztosították az örmény keresztényeket
Vasárnap szolidaritásáról biztosította az örmény keresztényeket levelében Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke. Együttérzésüket fejezték ki a magyar református és evangélikus egyház vezetői is.
Nemzetközi jog
A magyar Külügyminisztérium és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szombaton kiadott közleményében hangsúlyozza: Magyarország minden állam vonatkozásában tiszteletben tartja a nemzetközi jogot. A Fidesz azt közölte: nemzetközi jogilag rendezettnek és lezártnak tekinti az azeri kiadatás ügyét. A magyar kormány álláspontja szerint Magyarország Ramil Sahib Safarov ügyében mindenben a nemzetközi jog szabályai szerint járt el.
Megszakadt diplomáciai kapcsolatok
Örményország megszakította diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal pénteken, miután Magyarországról Azerbajdzsánba szállították Ramil Sahib Safarovot. A Gurgen Margaryan örmény állampolgár megöléséért életfogytiglanra ítélt férfi kiadatása után hazájában elnöki kegyelemben részesült. Tiltakozásul Jerevánban paradicsommal dobálták meg és letépték a magyar tiszteletbeli konzulátus zászlaját a Köztársasági Párt hívei. Örményországban szombaton is folytatódtak a tiltakozó megmozdulások. Magyarország jereváni tiszteletbeli konzulátusa előtt vasárnap is folytatódtak a tüntetések. A diplomáciai képviselet csak annyit közölt: hogy az épület előtt mintegy 150 fiatal demonstrált a magyar kormány ellen, de rendbontás nem történt.
Az MSZP a külügyminiszter távozását követeli az azeri ügyben. Molnár Zsolt indítványozta, hogy a nemzetbiztonsági bizottság soron következő ülésén hallgassák meg a külügyminisztert, a miniszterelnök-helyettest, valamint az Információs Hivatal főigazgatóját. A szocialisták az Országgyűlés alkotmányügyi és külügyi bizottságának az összehívását is kezdeményezték. A Jobbik viszont jogszerűnek tartja a kormány döntését.
Párizsban tárgyaltak
Edvard Nalbandján örmény külügyminiszter vasárnap Párizsban a Ramil Safarov azerbajdzsán katonatiszt kiadatása nyomán kialakult helyzetről tárgyalt a Karabah ügyében közvetítő minszki csoport társelnökeivel – közölte a Novosztyi-Armenyija internetes portál. Az Oroszországot, Franciaországot és az Egyesült Államokat tömörítő csoport társelnökeivel tartott találkozón Nalbandján kijelentette, hogy Azerbajdzsán a legdurvább módon megsérti a nemzetközi jogot, a nemzetközi konvenciókat és egyezményeket, valamint vállalt kötelezettségeit, s akadályozza a társelnököknek a karabahi probléma békés rendezése érdekében tett erőfeszítéseit.
Az örmény külügyminiszter szerint Baku következetesen elutasítja a konfliktus rendezésére tett javaslatokat, megtorpedóz minden olyan kezdeményezést, amely a bizalomkeltésre irányul, és súlyos veszélyt jelent a térség békéjére és biztonságára nézve. – A nemzetközi közösség nem hunyhat szemet afölött, hogy Azerbajdzsán a tárgyalási folyamat mögé bújtatva folytatja kalandor politikáját – jelentette ki az örmény diplomácia vezetője.
