Ugrásszerűen megemelkedett az uzsoraügyekben tett feljelentések száma – erről tanúskodik az Országos Rendőr-főkapitányság a Magyar Nemzet kérésére készített kimutatása. Az összesítés szerint 2009-ben hatvan jelzés érkezett uzsorázás miatt, egy évvel később már több mint 250 esetben kezdeményezték a nyomozás elrendelését, tavaly pedig majdnem 360 ügy került a rendőrség elé. A növekedés az idén sem állt meg: a nyomozó hatóság 2012 első hét hónapjában országszerte 532 uzsora-bűncselekményre utaló bejelentést vizsgált meg. A bűnügyi összegzésből az is kiolvasható, hogy a keleti megyékben, Borsodban és Szabolcsban az átlagnál több feljelentés érkezett.
Az uzsorázás voltaképpen a gazdasági visszaesés, a társadalmi elszegényedés egyik sajátos fokmérője, minél többen kerülnek kilátástalan helyzetbe, annál terebélyesebbé válik az uzsorások ügyfélköre – így kezdte a jelenség okainak ismertetését Kó József szociológus. Az Országos Kriminológiai Intézet (Okri) tudományos munkatársa az eddigi szakmai kutatások megállapításait felidézve lapunknak arról beszélt: rendszerint azok a személyek fordulnak az uzsorásokhoz, akiknek semmi esélyük rá, hogy legális keretek közt, a bankrendszertől jussanak kölcsönhöz. A túlnyomórészt segélyből élő érintetteknek többnyire nincs vagyonuk, legfeljebb csak az a csekély értékű – s nemegyszer jelzáloggal terhelt – ingatlan van a nevükön, amelyben laknak.
Pénzügyi nehézség esetén az emberek elsőként a családjuktól kérnek támogatást, ám a társadalom legalsó rétegeinél a hozzátartozók is igen rossz anyagi helyzetben vannak – magyarázta a szociológus, megjegyezve: munka, bankhitel, családi hozzájárulás híján sokaknak az uzsorakölcsön az egyetlen pénzszerzési lehetőség. – Uzsorázás az ország minden szegletében létezik, a keleti megyék pusztán abban különböznek a többitől, hogy ott kevesebben tudják visszafizetni a tartozást – mondta Kó József.
További részletek a szombati Magyar Nemzetben.
A vádirat ismertetésével megkezdődött a „gádorosi csicskáztatásként” ismertté vált ügy tárgyalása csütörtökön a Hódmezővásárhelyi Városi Bíróságon.
Egy év nyolc hónap börtönbüntetésre ítélte, mellékbüntetésként két évre kitiltotta a falujából a Kaposvári Városi Bíróság szerdán meghozott nem jogerős határozatában azt a 44 éves csökölyi férfit, aki különböző összegű kölcsönöket adott a hozzáforduló helybelieknek, majd a következő hónapban annak kétszeresét kérte vissza.
