Fülöp Attila – aki korábban Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár kabinetfőnöke volt – szeptember 5-étől vezeti a helyettes államtitkárságot. A fogyatékosügyet a kormányzati átalakításig önálló miniszteri biztos felügyelte, most pedig más területekkel együtt egy államtitkársághoz tartozik. A helyettes államtitkár kedden az MTI-nek azt mondta, ezzel a lépéssel a fogyatékosügyet „feljebb emelték”.
Mindenkinek biztosítani kell, hogy teljes életet élhessen
A politikus szerint a döntés azt jelzi, hogy a fogyatékkal élő embereket a kormányzat nem másoktól elkülönítve, hanem a társadalom részeként akarja segíteni, ezért is kapcsolták össze a területet az államtitkárságon belül például a család-, illetve az ifjúságpolitikával. Fülöp Attila hangoztatta, mindenkinek biztosítani kell, hogy teljes életet élhessen, az esélyteremtés célja pedig az, hogy „ne szétválasszunk, hanem integráljunk társadalmi csoportokat”. Elmondta, a fogyatékossággal élőket képviselő nagyobb szervezetekkel a lehető legjobb kapcsolatra törekednek, ahogy korábban is tették.
Hozzátette, ezt az elkötelezettségüket jelzi az is, hogy támogatásuk a mostani kormányzat idején nőtt, és több szervezetet emeltek ebbe a körbe. Közölte, azért is számít a segítségükre, a véleményükre, mert ezek a szervezetek tudják a legjobban közvetíteni az érintettek igényeit. Jelezte, a civilek részvételével működő Országos Fogyatékosügyi Tanács a kapcsolattartás intézményes formája, de annak keretein kívül is számít a szervezetek együttműködésére.
1200 embernek jelentenek segítséget
Kósa Ádám, a Fidesz európai parlamenti képviselője arról beszélt, hogy az eddigi választási szabályozás nem felelt meg a fogyatékkal élők számára, nagy hátrányban voltak ezek az emberek. Ismertetése szerint minden településen lesz egy olyan szavazókör, amelyet akadálymentesíteni fognak, így a mozgássérültek számára nem csak a mozgóurna lehetősége lesz meg.
Fülöp Attila elmondta, Magyarországon a 2001-es népszámlálás adatai alapján mintegy 600 ezer fogyatékos ember él, és azt szeretnék, ha a kormányzati támogatásokkal, az Új Széchenyi Terv pályázataival minél több embert el tudnának érni. A tárca eddigi eredményei között említette a látássérülteknek – részben az Új Széchenyi Terv keretein belül meghirdetett, részben hazai forrásból – felállított hét rehabilitációs központot, melyek 1200 embernek jelentenek segítséget.
Arról is beszámolt, hogy a hallássérülteknek egy a jelnyelvi szolgáltatás bővítését célzó pályázat jelent meg, az autistáknál pedig a lakóotthonok támogatását tudták 100 millió forinttal megemelni. A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy nemrég kiterjesztették a gépkocsiszerzési támogatásra jogosultak körét, és a korábbi 300 ezer forintos támogatási összeget használt autó esetében 600 ezerre, új gépkocsinál 900 ezer forintra emelték. A támogatás lehetősége már nemcsak mozgásszervi fogyatékosoknak nyitott, hanem például az értelmi fogyatékosok, hallás-, látássérültek és autisták (illetve az őket szállító hozzátartozók) számára is.
A minisztérium tervei között említette Fülöp Attila a közintézmények akadálymentesítési programját is az Új Széchenyi Terv forrásaiból. Mint mondta, azokat az épületeket kívánják átalakítani első körben akadálymentessé, amelyekben nagyobb ügyfélforgalom várható, így például a járásközpontokban a kormányhivataloknál.
