A kormánynak ragaszkodnia kell a munkahelyvédelmi akciótervhez, annak ellenére, hogy talán ezzel kapcsolatosan alakult ki a legtöbb vita a nemzetközi hitelezők szakembereivel. Varga kifejtette: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) azt állítja, hogy az intézkedésektől semmilyen pluszbevétel nem várható, azaz a 300 milliárd forintos csomag nem hoz megtérülést a költségvetésnek. „Én ezt nem tartom reálisnak, kizártnak tartom, hogy ez a program valamilyen módon ne tudna visszacsatolódni a költségvetésbe” – tette hozzá a miniszter.
A magyar kormány továbbra is azt vallja, hogy ez a program szükséges a magyar gazdaság növekedésének stabilizálásához. „Ha csak fiskális intézkedésekkel próbáljuk a költségvetést kiegyensúlyozni, az a növekedést nem segíti. Ez egy jó kezdeményezés, a kormánynak pedig ragaszkodnia kell hozzá” – mondta Varga.
Pozitív választ várnak az IMF-től és az EU-tól
Varga Mihály csütörtök reggel elmondta: bízik benne, hogy pozitív válasz érkezik a magyar kormány IMF-nek szerdán elküldött levelére, és a tárgyalások megállapodáshoz vezetnek, de ehhez a valutaalapnak is engednie kell néhány kérdésben.
A miniszter szerint van esély arra, hogy a levelében kifejtett intézkedések elegendőek a 2013-as költségvetésben tervezett hiánycél eléréséhez. Varga hangsúlyozta: ez a kormány nem kíván olyan megállapodást kötni, mint amilyet 2008-ban kötött a kabinet.
Az IMF sikersztorinak nevezte a 2008–09-es térségbeli tevékenységét, ami hazánk esetében a nyugdíjak csökkentését, a közszféra béreinek befagyasztását, valamint a gyes és a gyed idejének lerövidítését jelentette.
Bíznak a megállapodásban
A Budapest Alapkezelő szakértői bíznak benne, hogy Magyarország megállapodik a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval, ennek idejét azonban nem kívánták megjósolni szerdai budapesti sajtótájékoztatójukon.
Egyetlenegy oka lehet a hiteltárgyalások elhúzódásának, mégpedig az, hogy Magyarország túl jó a számai alapján – mondta el korábban Giró-Szász András. A kormányszóvivő reálisnak és valósnak nevezte azt a listát, amelyet a miniszterelnök ismertetett korábban a Nemzetközi Valutaalap feltételeiről – ezt a Magyar Nemzet közölte elsőként.
Nemcsak a Fidesz-, de az MSZP-szimpatizánsok is elfogadhatatlannak tartják az IMF megszellőztetett feltételeit – derül ki a Nézőpont Intézet a Magyar Nemzet számára készített közvélemény-kutatásából.
A politikus szerint egy megállapodás további hozamcsökkenéshez vezethet. Elmondta, elemzők kétféle állásponton vannak: egyesek azt mondják, hogy már beárazta a piac a megállapodást, s nem várható lényeges változás, mások pedig azt gondolják, hogy még előttünk áll a kockázati felárak jelentős csökkenése. „Én utóbbira hajlok” – tette hozzá.
Javulhat az adósságszerkezet
A hiteltárgyalásokért felelős miniszter várakozásai szerint az adósságszerkezetben is lényeges javulásra van kilátás, amennyiben megszületik a megállapodás. Elmondta: keveset beszélünk arról, hogy ugyan csökkentek a hozamszintek az állampapírokon – most már az 5 éves papírok is 7 százalék alatt vannak –, de ez még mindig magas.
Rámutatott: ezek a hozamszintek a következő évek adósságszerkezetében rögzülnek, tehát a kötvények a következő években is 7 százalékon fognak „ketyegni” az eladó és a vevő számára. Az adósságszerkezet változásában is nagyon komoly megtakarítási lehetőség van – mutatott rá.
Változatlan szándékok
A miniszter szerint már a megállapodás másnapján hatással lesz a magyarországi befektetésekre a pozitív hangulati változás. Úgy fogalmazott: az elmúlt hónapokban a külföldi sajtóban olyan hírek jelentek meg, hogy húzódik a tárgyalás, hogy Magyarország még nem állapodott meg. „Ha van megállapodás, attól kezdve a hírek is pozitívabbak lehetnek, mivel a valutaalap bizonyos piaci szereplők számára garanciát jelent, hogy ebben az országban simábban történnek a gazdaságpolitikai döntések” – mondta.
Varga Mihály az interjúban leszögezte: a magyar kormány szándékai változatlanok 2011 novembere óta; lehet megállapodás, mivel a kormány erre törekszik. Kijelentette: a mostani segítségnyújtás nem a 2008-as hitelnek megfelelő készenléti hitel lenne, hanem elővigyázatossági hitel.
A magyar tárgyalódelegáció vezetője szerint reális esély van arra, hogy ebben az évben megszülessen a megállapodás. Jelezte: nem valószínű, hogy jövőre átcsúszik, mivel a tárgyalások túl vannak azon a ponton, amikor az álláspontokat ismertették. Most már a részletek következnek – tette hozzá.
Az ÁKK kivár
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára is a munkahelyteremtésre hívta fel a figyelmet. Szerinte a megszorítás vagy növekedés közötti választásról szóló elvont és meddő vita uralja a brüsszeli dialógust, miközben figyelmen kívül marad a munkahelyteremtés nehezebb és gyakorlatiasabb feladata.
Továbbra is tartja magát az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ahhoz, hogy csak az EU/IMF-megállapodás után várható devizakötvény-kibocsátás. Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese a Gazdasági Rádiónak elmondta: egy novemberi hitelmegállapodás esetén 1 hónapon belül a piacra tudnának bocsátani egy feltehetőleg dolláralapú kötvényt.
Az ÁKK szeptember közepéig 329 milliárd forint értékben értékesített lakossági állampapírokat, mely az egész évre tervezett 36 milliárd forint csaknem tízszerese. Az államkötvény-kibocsátás az éves terv 95 százalékánál tart. Ennek következtében könnyen lehet, hogy hazánknak nem lesz szüksége az IMF-megállapodásra, amelyet több nyilatkozat is alátámaszt.
Nem lehet politikai feltétele az IMF-nek
A Fidesz nyomatékosan kéri Mesterházy Attilát, az MSZP elnök-frakcióvezetőjét és párttársát, Veres János volt pénzügyminisztert, hogy a parlament gazdasági bizottságának hétfői ülésén adjanak tájékoztatást a Nemzetközi Valutaalappal 2008-ban kötött megállapodásról – közölte pénteken Selmeczi Gabriella
Az IMF/EU-támogatásnak csak gazdasági természetű feltétele lehet, politikai nem – szögezte le Kövér László újságíróknak beszámolva arról, hogy ebben egyetértésre jutott a német Bundestag elnökével csütörtökön Strasbourgban folytatott megbeszélésén.
