A 2011 végén elfogadott kibocsátási terv összesen 1230 milliárd forint összegű aukciós államkötvény-kibocsátással számolt, ehhez képest az év eddig eltelt időszakában 1163 milliárd forint összegben értékesített forint államkötvényeket az ÁKK. Szeptember közepéig ezzel a 2012. évi forint államkötvény-kibocsátási terv 95 százaléka teljesült – jelentette az ÁKK.
A költségvetési bizottság csütörtökön beterjesztett javaslata lehetőséget teremtene arra, hogy a kormány a költségvetés főszámainak változtatását javasolhassa, ha az IMF–EU-megállapodás azt szükségessé tenné. Közben Kövér László házelnök strasbourgi látogatásán azt mondta: az IMF/EU-támogatásnak csak gazdasági természetű feltétele lehet, politikai nem. Rogán Antal fideszes frakcióvezető pedig arról tájékoztatott: a gazdasági bizottság október 1-jei ülésén kész tájékoztatni az ellenzéki képviselőket és a nyilvánosságot arról, hogy mit tartalmaz az IMF-nek és az Európai Bizottságnak megküldött kormányálláspont. A magyar kormány válasza egyébként már megérkezett az Európai Bizottsághoz, amelyet tanulmányoznak. Iryna Ivaschenko, a valutaalap budapesti irodavezetője még szerdán tudatta, hogy az IMF megkapta a kormány módosító javaslatait a tárgyalások folytatásához.
A kötvényaukciókon a meghirdetett 824 milliárd forintnyi összeggel szemben az átlagosan 2,5-szeres keresletre reagálva összesen 985 milliárd forint összegben fogadott el ajánlatokat az adósságkezelő. A 161 milliárd forint összegű aukciós többleteladáson felül az aukciót követő átlagáras értékesítési tender alkalmával további 178 milliárd forintnyi államkötvényt vásároltak meg az elsődleges forgalmazók.
Jók a számok
Az állampapírok lakossági felvásárlása, valamint a hozamok csökkenése kapcsán egyre több elemzői vélemény szerint nem biztos, hogy az országnak szüksége van az IMF-megállapodásra. Ennek kapcsán Giró-Szász András kormányszóvivő a Népszabadság szombati számában úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalások elhúzódásának egyetlenegy oka lehet, hogy Magyarország túl jó a számai alapján. Az ország finanszírozhatósága kapcsán Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója elmondta, még egy jó ideig finanszírozni lehet a piacokról az országot, de ez a nemzetközi befektetői hangulat függvénye.
A Morgan Stanley londoni befektetési részlegének elemző stábja azt közölte: széleskörű konszenzust tapasztaltak Budapesten arról, hogy pusztán finanszírozási szempontból nincs szükség IMF-megállapodásra, mivel a kormány készpénztartalékai bőségesek. A Barclays forgatókönyve az, hogy az IMF/EU-megállapodás 2013 első negyedéve előtt nem valószínű. A ház szerint a menetrendet gyorsíthatja, ha romlanak a külső feltételek, és ez emeli a magyar befektetési eszközöket terhelő kockázati felárakat, gyengítve egyben a forintot.
Sikersztori IMF-módra
Az IMF sikersztorinak nevezte a 2008–09-es térségbeli tevékenységét, ami hazánk esetében a nyugdíjak csökkentését, a közszféra béreinek befagyasztását, valamint a gyes és a gyed idejének lerövidítését jelentette. A Nézőpont Intézet Magyar Nemzet számára készített közvélemény-kutatásából ráadásul kiderült: nemcsak a Fidesz-, de az MSZP-szimpatizánsok is elfogadhatatlannak tartják az IMF megszellőztetett feltételeit.
Stabilabb finanszírozás
A költségvetés és az államadósság finanszírozásának szempontjából mindegy, hogy az állampapírokat kik veszik meg, a lényeg, hogy minél olcsóbb legyen a finanszírozás.
Ugyanakkor az, hogy a lakossági állampapírok aránya jelentősen nőtt az elmúlt hónapokban, mindenképpen pozitív, mert stabilabb forrást jelent. Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető makroelemzője korábban az mno.hu-nak elmondta, hogy „a lakosság kevésbé ugrál ki-be”, mint egyes intézményi befektetők a világpiaci rezdülésekre reagálva.
