Surján László a Fidelitas szombati budapesti nemzetpolitikai konferenciáján kiemelte az egyházak, ifjúsági szervezetek, intézmények szerepvállalásának fontosságát is. A kereszténydemokrata politikus szerint a nemzetpolitika fő problémája, hogy a határon túli magyarság számára szűk az intézményi kapacitás az óvodától az egyetemig bezárólag, és nem adott megfelelő mértékben az anyanyelvi nevelés biztosítéka. Ugyanakkor jelentősen bővültek az anyaországi tanulás lehetőségei – mondta, hozzátéve: a magyar adófizetők pénzét határon túliak nevelésére, oktatására költeni helyes, de „finoman elvárható”, hogy ez ne az agyelszívást szolgálja.
A cél, hogy visszaadja a reményt
A magyar nemzetpolitikának célja kell legyen, hogy visszaadja a reményt: lehet és érdemes magyarként élni, kinek-kinek a szülőföldjén – rögzítette az EP alelnöke. Azt javasolta, hogy a Határtalanul! tanulmányi kirándulási program iskoláknak szánt támogatási rendszere a jövőben terjedjen ki a civil szervezetek kölcsönös látogatásaira is. Példaként említette a cserkészcsapatokat, ifjúsági énekkarokat, ifjúsági politikai szervezeteket, és beszélt a sportkapcsolatok pozitív szerepéről is.
A határon túli magyarságot fenyegető veszélyekről szólva kitért többek között az elvándorlásra, az asszimilációs nyomásra, és azt mondta: a vegyes házasság a beolvadás irányába való elmozdulás, de vannak jó példák is, amikor mindkét kultúrára nevelik a gyermekeket.
„Románia schengeni tagságát ne használják ki napi politikai célokra”
Surján László azt mondta, „e helyről üzenik” az Európai Unió vezetőinek, hogy Románia schengeni tagságát ne használják ki napi politikai célokra. Utalva a román belpolitikai történésekre és arra, hogy Románia schengeni tagságát az EU levette napirendről, azt mondta: a demokrácia alapelveinek betartása mindenkire nézve kötelező, ráadásul a tagság elnapolásával az embereket büntetik, akik nem tehetnek a kormányzati intézkedésekről.
Pártszempontoknak nem lenne szabad szerepet játszaniuk
Az EP-alelnök vitaindítója után tartott kerekasztal-beszélgetésen Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője azt mondta: semmi olyat nem írnak elő alkotmányos kötelezettségként a külhoni magyarokkal kapcsolatban, amit a magyar állam ne biztosítana az itt élő kisebbségeknek. Kiemelte: az állampolgárság, a választójog kérdésében, a határon túli magyar jogérvényesítésnél pártszempontoknak nem lenne szabad szerepet játszaniuk. Ma ugyanakkor alapkérdésekben sincs egyetértés a politikai erők között – állapította meg.
A külhoni magyarokat ért jogsérelmekről szólva, példaként említve Malina Hedvig ügyét és a Székely Mikó Kollégium körüli történéseket, azt mondta: jól működő jogállamban ilyen helyzet nem állhatna elő, ez egy európai jogállam legnagyobb szégyene. Azt kellene elérni, hogy a diszkrimináció tilalmát a nemzeti kisebbségekre is kiterjesszék – jegyezte meg.
Az elmúlt évek legfontosabb lépése az egyszerűsített honosítás
Az eseményen felszólalt Bíró Albert, a Rákóczi Szövetség elnökségi tagja – aki az elmúlt évek legfontosabb lépésének nevezte az egyszerűsített honosítást – és Nagy Bercel, a közigazgatási tárca nemzetpolitikai államtitkárságának titkárságvezetője is.
A külhoni magyar ifjúsági szervezetek képviselői hozzászólásaikban egyebek mellett a kétnyelvű feliratok fontosságát és az ezzel kapcsolatos problémákat emelték ki. Volt olyan felvetés, hogy ha egy magyar vállalat külhoni magyar területen létesít munkahelyeket, ott a magyarok alkalmazása élvezzen előnyt.
Anyanyelvhasználat és netes riadólánc
A tanácskozás résztvevői nyilatkozatot fogadnak el, amely azt rögzíti, hogy a határon túl élő magyarokat és közösségeiket megillető jogok közül kiemelten fontos az anyanyelvhasználat joga, ennek érvényesülését segítheti az etnikailag sokszínű területeken a kétnyelvű közigazgatás megteremtése és az anyanyelvű oktatás biztosítása. Mint írták, nyomon szeretnék követni a Kárpát-medence valamennyi országában élő magyarság mindennapi életét, és az őket ért jogsértésekre „online riadólánc” életre hívásával kívánják felhívni a világ figyelmét.
A dokumentumban kitértek arra is, hogy békés demonstrációk segítségével, a nyilvánosság minden eszközével szeretnék elejét venni a magyarokat nemzeti hovatartozásuk miatt érő atrocitásoknak.
