A külhoni magyarokat ért jogsérelmekről szólva, példaként említve Malina Hedvig ügyét és a Székely Mikó Kollégium körüli történéseket, azt mondta: jól működő jogállamban ilyen helyzet nem állhatna elő, ez egy európai jogállam legnagyobb szégyene. Azt kellene elérni, hogy a diszkrimináció tilalmát a nemzeti kisebbségekre is kiterjesszék – jegyezte meg.
Az elmúlt évek legfontosabb lépése az egyszerűsített honosítás
Az eseményen felszólalt Bíró Albert, a Rákóczi Szövetség elnökségi tagja – aki az elmúlt évek legfontosabb lépésének nevezte az egyszerűsített honosítást – és Nagy Bercel, a közigazgatási tárca nemzetpolitikai államtitkárságának titkárságvezetője is.
A külhoni magyar ifjúsági szervezetek képviselői hozzászólásaikban egyebek mellett a kétnyelvű feliratok fontosságát és az ezzel kapcsolatos problémákat emelték ki. Volt olyan felvetés, hogy ha egy magyar vállalat külhoni magyar területen létesít munkahelyeket, ott a magyarok alkalmazása élvezzen előnyt.
Anyanyelvhasználat és netes riadólánc
A tanácskozás résztvevői nyilatkozatot fogadnak el, amely azt rögzíti, hogy a határon túl élő magyarokat és közösségeiket megillető jogok közül kiemelten fontos az anyanyelvhasználat joga, ennek érvényesülését segítheti az etnikailag sokszínű területeken a kétnyelvű közigazgatás megteremtése és az anyanyelvű oktatás biztosítása. Mint írták, nyomon szeretnék követni a Kárpát-medence valamennyi országában élő magyarság mindennapi életét, és az őket ért jogsértésekre „online riadólánc” életre hívásával kívánják felhívni a világ figyelmét.
