„1956-ban ezeknek fiúknak és lányoknak köszönhetően megmozdult az ország, hogy visszahódítsa a szabadságot, és kezébe vegye a saját életét” – emlékezett vissza Hende a kormány nevében mondott beszédében. „Kalandunk a szabadsággal, a nagy közös utazás nem ért véget sem nekünk, sem Európa szerencsésebb felének” – fogalmazott a miniszter. Hangoztatta: ami most Európában történik, nem a pénzről, hanem a szabadságról szól.
Hende Csaba azt mondta: 1956-ban a Műegyetem falai közül indult el az a forradalom, amellyel újjászületett a magyar nemzet, „a nemzet, amely együtt kereste a szabadságot”. „Ne feledjük soha ezt a pillanatot, a pillanatot, ami megmutatta, hogy összetartozunk. Összetartozunk, mert csak együtt lehetünk szabadok” – fogalmazott.Péceli Gábor, az egyetem rektora az egyetemi autonómia fontosságát hangsúlyozta, ami - mondta - a szabadság alapvető eszköze. 1956-ban is az volt, és most, 56 évvel később is az kell hogy legyen – hangsúlyozta. Hajtó Ödön, a Műegyetem 1956 Alapítvány elnöke beszédében azt mondta: a megemlékezés 1956 minden egyetemistájáról szól, akik megfogalmazták gondolataikat, majd október 22-én a Műegyetemen pontokba foglalták a konkrét követeléseiket.
Köszönet
Kovács András, a Műegyetem hallgatói képviseletének elnöke köszönetet mondott az 1956-os forradalom hőseinek, hogy „tettükkel megalapozták azt a szabadságot”, amelynek következményeként a ma fiataljai szabadon járhatnak a világban, szabadon szólhatnak, és szabad választásokon vehetnek részt. A felsőoktatás átalakítása kapcsán Kovács András azt mondta: nem tudnak olyan megoldásokat elfogadni, amelyekben csak a fiskális szempontok érvényesülnek, és amelyek nem veszik figyelembe a nemzet, s ezáltal a magyar ifjúság érdekeit.
A beszédeket követően koszorút helyezett el az egyetem hősi halottjainak emléktáblájánál többek között Hende Csaba, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, Sólyom László volt köztársasági elnök, Tarlós István, Budapest főpolgármestere és Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke. A Budapesti Műszaki Egyetem diákgyűlésén 56 évvel ezelőtt, 1956. október 22-én fogalmazták meg azt a 16 pontos kiáltványt, amely elindítója lett az október 23-i eseményeknek.
Ezren vonultak
Mintegy ezer ember részvételével elindult az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett fáklyás menet hétfő délután Budapesten a Műegyetemtől. A felvonulás résztvevői – sokan fáklyával és nemzeti színű zászlóval – az után indultak el a Műegyetem elől, hogy ott befejeződött az 1956. október 22-i nagygyűlésre emlékező rendezvény.
A menetbe megemlékező beszéde után beállt Hende Csaba honvédelmi miniszter, és jelen volt Szőcs Géza korábbi kulturális államtitkár is. A Rákóczi Szövetség által szervezett hagyományos menet részvevői a Műegyetem rakpart – Szent Gellért tér – Döbrentei tér – Várkert rakpart – Ybl Miklós tér – Clark Ádám tér – Fő utca – Jégverem utca – Bem rakpart útvonalon jutottak el a Bem József térre.
'56-ban nem egy ideológia győzött, hanem egy ideológia halt meg
Az 1956-os magyar forradalomnak nem ideológiája, hanem ideológiai hatása volt – jelentette ki Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője hétfőn a Bem-szobornál rendezett 56-os megemlékezésen, ahová kora este érkezett meg a Műegyetemtől indult fáklyás menet.
Az egyes emberek tartozhattak egyes ideológiai irányzathoz, de a forradalom nem tartozott egyetlen ideológiához sem – hangoztatta Kozma Imre. Rámutatott: Magyarországon 1956-ban nem egy ideológia győzött, hanem egy ideológia halt meg.
Kozma Imre úgy fogalmazott: „a magyar október kisugárzó ereje abból táplálkozik, hogy egy legyőzhetetlennek tartott Góliát elnyomó hatalma összeomlott, hacsak rövid időre is, mert egy Dávid-nép egységesen nemet kiáltott neki, és ezt a lehető legnagyobb áldozattal szentesítette: az egyéni és nemzeti halál vállalásával.” 1956 októberének bátor és bölcs, mértéktartó és erkölcsileg feddhetetlen cselekvéssorozata visszaadta nemzeti önbecsülésünket, a sok kudarc és törés után alapot teremtett egy új közösségi identitástudat kialakításához – mondta. Kozma Imre beszédében arról szólt, hogy „a történelem nem ismétlődik, és mégis érleli gyümölcseit. Elég, ha ki-ki a maga lehetőségéivel él. Nekünk, 1956 örököseinek ma különösképpen gondolni kell erre, amikor Brüsszel konok állhatatossággal feszíti a magyar húrt.”
A megemlékezés végén a Bem-szobornál koszorúkat helyezett el többek között Hende Csaba honvédelmi miniszter, Orbán Viktor kormányfő nevében Szőcs Géza miniszterelnöki főtanácsadó, korábbi kulturális államtitkár, Paczolay Péter, az Alkotmányíróság elnöke, valamint Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke. Ugyancsak koszorúztak a Kereszténydemokrata Néppárt, a Jobbik, a Fidelitas, az Erdélyi Magyar Néppárt, a Magyarok Világszövetsége, a II. kerületi önkormányzat, valamint több magyarországi és határon túli magyar ifjúsági szervezet képviselői.
A Rákóczi Szövetség által szervezett megemlékezésre a legtöbben a Műegyetemtől indult ünnepi fáklyás menettel érkeztek.
Fellobbant a forradalom lángja
Fellobbantották a forradalom lángját a Parlament előtti 1956-os emlékműnél hétfő este, a korábbi évek hagyományainak megfelelően. Az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett ünnepség szereplőit két korabeli Csepel teherautó szállította a budai Bem téri megemlékezésről a Parlament előtti Kossuth Lajos térre. A fiatalok, akik közül többen korhű ruhát viseltek, az emlékmű lábánál égő fáklyákat helyeztek el. A téren megjelent néhány száz emlékező elénekelte a himnuszt.
A Forradalom lángja emlékmű felállításáról az Ötvenhatos Emlékbizottság döntött 1996-ban, Göncz Árpád akkori köztársasági elnök javaslatára. Az emlékmű az augusztusban elhunyt Lugossy Mária szobrászművész alkotása. A felül megtört fekete márványoszlopon a Kossuth-címer és az 1956 felirat látható. A forradalom lángja egészen november 4-ig, a forradalom leveréséig lobog.
Mint arról korábban beszámoltunk, az október 23-i megemlékezések miatt jelentős forgalomkorlátozásra és emiatt a közösségi közlekedés menetrendjének módosulására kell számítani. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) azt kéri, aki nem a rendezvényekre megy, az kerülje el a belvárost.
