Ha Lendvain múlna, ma is ott lenne a T. Ház tetején

Hamarosan törvény tilthatja, hogy Magyarország bármely önkormányzata fenntartsa a XX. század önkényuralmi rendszereinek emléket állító közterületi elnevezéseket.

Tippeljék meg, hány Lenin utcát gyűjtöttek össze az internetezők tavaly két hónap alatt Magyarországon. Negyvennégyet. Marxot mennyi közterület örökíti meg? Harminchat. Hát a Vörös csillag utcából mennyi van? Hat. Felszabadulás? Hatvanhat. Szamuely Tibor (a Tanácsköztársaság terrorszervezetének vezetője)? Kilenc. Kun Béla? Tizenkilenc. Münnich Ferenc? Hat. Néphadsereg? Nyolc. Munkásőr? Öt. Tanácsköztársaság? Tíz. Népköztársaság? Három. Népfront? Hat. Vöröshadsereg? Harminchárom. Összesen még mindig ezres nagyságrendben őrzi hazai közterület a XX. század diktatúráinak fájó emlékét akképp, hogy diktátor, politikus, gyilkos vagy a korszak meghatározó gondolkodója, emblematikus fogalma adja a nevét.

– Tavaly az Ifjúsági Kereszténydemokrata szövetséggel indítottunk egy honlapot, a Zsákutca.iksz.netet, a kezdeményezés arra irányult, hogy a kommunizmus emlékét őrző utcaneveket változtassák meg. Két hónap alatt több mint ezer, a diktatúrát üzemeltető személyiségekről elnevezett utcát jelentettek be a [email protected] levélcímen – fogalmazott az mno.hunak Stágel Bence, a szervezet elnöke, aki országgyűlési képviselőként most törvényjavaslatot is benyújt a Tisztelt Háznak, hogy ne maradhassanak fent az önkény évtizedeit őrző nevek.

A kereszténydemokrata politikushoz az elmúlt hónapokban több kritika is eljutott amiatt, hogy főleg  a kommunista diktatúra idején elnevezett utcaneveket szedték elő és tették közzé. Erre parlamenti expozéjában részletesen is reagált Stágel.

– Érthetetlenek ezek a bírálatok. Egyszerű az ok: az 1989-es rendszerváltást megelőzően több mint négy évtizeden keresztül kommunista diktatúra volt Magyarországon, és központi, ideológiai célzatból, felső utasításra köteleztek arra településeket, hogy a rendszert szolgáló, megalapozó, arra közvetlenül utaló elnevezések, személyek köszönjenek vissza az ország legkisebb településeinek közterületi tábláiról is.

Az IKSZ eredeti elképzelése szerint a szocializmusban elnevezett utcák visszakaphatnák eredeti nevüket – ez történt egyébként a „Moszkválmán” tér esetében –, ezek híján a kommunisták miatt indexre került kultúrtényezőkről, helyi hírességekről, közeli földrajzi nevekről javasoltak utcát, teret elkeresztelni. A kezdeményezést követően két budapesti Ságvári Endre utcát gyorsan át is neveztek egyébként: az egyiket Popieluszkóra (a lengyel kommunisták áldozata, katolikus pap), a másikat Sinkovits Imrére. A szélsőbaloldali csendőrgyilkos Ságvári emlékét néhány hónapja szerencsére már a XVI. kerületben sem őrzi utcanévtábla, mint ezt cikkünk megjelenése után egy kedves olvasónk bizonyítékkal ellátva közölte az MNO-val.

A Stágel által vitt törvény javasolt elemei a következők: széles körben megtiltanák az önkényuralmi rendszerekhez kötődő elnevezések használatát – nincs szó tehát kettős mércéről –, a közterület-elnevezés joga önkormányzati hatáskörben marad, az egyes hatósági igazolványok cseréje a névváltozás után ingyenes, cég, civil szervezet, közintézmény és sajtótermék sem viselhet az önkényuralmi rendszerekre utaló nevet. Vitás esetben az MTA-hoz ildomos fordulni.

A politikus az mno.hu számára elmondta, a javaslat általános vitáját jövő héten lefolytatják, és akár már ebben a hónapban megszülethet a törvény. És hogy miért aktuális ez most?

– Jelenleg nincs szabályozás erről, az önkormányzatok döntenek a fennhatóságuk alatt lévő közterületek elnevezéséről. Sok helyhatóság felismerte már a rendszerváltozás óta, hogy meg kell szabadulniuk számos utcanévtől, ám még mindig nagy számban vannak olyanok, amelyek a törvény hatályba lépése után már nem lehetnek majd – indokolt Stágel, akitől azt is megkérdeztük, a vörös csillag mint tiltott önkényuralmi jelkép utcanévként történő használata nem törvénytelen-e már önmagában. – A polgári törvénykönyv úgy fogalmaz ebben a kérdésben, hogy jelképként nem használható az ötágú vörös csillag. Megjegyzem, ha úgy gondolkodnánk, ahogyan Lendvai Ildikó a szerdai expozé után fogalmazott (erről lásd keretes írásunkat – a szerk.), a csillag még mindig ott lenne a Parlament tetején. A jó törvény megszületéséért az IKSZ a honlapon párbeszédablakot is nyitott.