Közvélemény-kutatás: kis lépésekben erősödik a Fidesz

Erősödött a Fidesz és az MSZP is, a Jobbik ősszel „lefelé mozdult”, az LMP kissé javított, a Demokratikus Koalíció (DK) tábora változatlan.

Az Ipsos – az ország felnőtt lakossága körében október első felében végzett felmérése alapján készült, a távirati irodához csütörtökön eljuttatott – elemzésében azt írta, a Fidesz júliusban volt a legrosszabb helyzetben 16 százalékos támogatottsággal, azóta kis lépésekben – most például 1 százalékponttal – növelte tábora méretét. Az MSZP júliusban és augusztusban is 14 százalékot ért el, az azt követő két hónapban 1-1 százalékpontot szerzett. Jelenleg a Fidesz – 20 százalékos, 1,6 milliós táborral – az idei legjobb eredményét érte el, az MSZP – 16 százalékkal, 1,3 millió szimpatizánssal – a választások óta legmagasabb támogatottságát élvezi.

A biztos pártválasztóknál továbbra is a Fidesz vezet

A Jobbikot júliusban még a választásra jogosultak 10 százaléka támogatta, most 7 százaléknyian, közel 600 ezren sorakoznak fel mögéjük. Az LMP a nyári „lejtmenet” eredményeként szeptemberig 2 százalékra esett vissza, most 3 százalékos, azaz nagyjából negyedmillió követője van. A DK stabilan áll a 2 százalékon, őrizve a 150-200 ezres tábort. A pártoktól távolságot tartók aránya hónapok óta lényegében azonos, egy kicsivel meghaladja az 50 százalékot – közölte az Ipsos.

Szeptemberben sem történt áttörés a közvélemény-kutatási eredmények alapján a hazai pártviszonyokban, így továbbra is a Fidesz–KDNP a legerősebb erő.

Csak kismértékű piacszűkülés tapasztalható a politikai erőtérben, a pártok pozícióját illetően pedig szeptemberben sem látható szignifikáns elmozdulás – derült ki a Századvég szeptember végi közvélemény-kutatásából. A Fidesz jelentős előnnyel bírt a legnagyobb ellenzéki párthoz képest mind a teljes népesség, mind a biztos szavazó pártválasztók körében.

Szeptemberben tíz százalékkal vezetett a Fidesz–KDNP az MSZP-vel szemben a biztos szavazók körében – derült ki a Tárki felméréséből. A kutatásból az is kiderült, hogy a Fidesz, az MSZP és a DK hívei a legelkötelezettebbek a feliratkozást illetően, míg a Jobbik és az LMP hívei kevésbé aktívak.

A biztos pártválasztók körében a cég szerint a Fidesz 41, az MSZP 33 százalékot ér el, a Jobbik 15 százalékon áll, az LMP 6, a DK 4 százalékos.

Az MSZP a fővárosban erős

Az elemzés kitér arra: a különböző időközi választások kapcsán gyakran felvetődik a kérdés, hogy milyen területi egységekben lehet szoros a kormánypárt és az ellenzék versengése. Az Ipsos szerint megállapítható, hogy az MSZP a fővárosban folyamatosan tartja a lépést a Fidesszel, sőt az elmúlt fél évben, mint ahogy most is, rendszeresen meg is előzi: 25 százalékon áll, a kormánypártnak 22 százaléka van. A megyeszékhelyek kategóriájában a Fidesz–MSZP százalékos arány 17-14, a közepes és kisvárosokban 21-15 százalékot érnek el, míg a falvakban 17 illetve 13 százalékos támogatottsággal rendelkeznek.

A régiók többségében a Fidesz vezet, legnagyobb mértékben Közép- és Dél-Dunántúlon. Mindkét országrészben 23 százalékon áll a kormányerő, az MSZP 13 illetve 12 százalékon – írja az elemzés. Dél-Alföld az egyetlen vidéki földrajzi egység, ahol a szocialisták pozíciója egyértelműen erősebb, mint a Fideszé: 20 százalékuk van, a kormánypárt 14 százalékos. Észak-Magyarország az a régió, ahol a Fidesz és az MSZP versengésébe a Jobbik is beleszól: 19, 18 illetve 14 százalékos a támogatottságuk.

A regisztráció hatása

Bár a regisztrációról számos információ jelent meg az elmúlt egy hónapban, a szavazói magatartásra gyakorolt hatása keveset változott az Ipsos szerint. Szeptemberben a lakosság 54, most 56 százalékának volt valamilyen mértékű választási részvételi hajlandósága. Közülük a múltkor 41 százaléknyian mutattak aktív érdeklődést a regisztráció iránt, ezúttal 43 százaléknyian, tehát továbbra is azt látni, hogy a potenciális szavazók egynegyedét lemorzsolja az előzetes feliratkozás intézménye.

Amíg a múlt hónapban az Ipsos nem tapasztalt a jelentkezési tervekben párthovatartozás szerint különbségeket, addig most érzékelt eltéréseket a szándékokban. A Fidesz és az MSZP táborának közel hasonló a parlamenti választáson való részvételi hajlandósága: 86 illetve 84 százalékuk rendelkezik valamilyen mérvű elmeneteli szándékkal. A regisztrációra viszont egyértelműen aktívabbnak mutatkoznak a kormánypártiak, 79 százalékuk vetetné fel magát a szavazóközönség soraiba, az MSZP-seknek 68 százaléka. A Jobbik lehetséges támogatóit még inkább visszaveti az előzetes feliratkozás intézménye: potenciális szavazóik egynegyede lemorzsolódik vele.