A tájékoztatót azt követően tartották, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalt a Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége (Magosz) delegációjával a földtörvény alapvető céljairól. Így arról, hogy a termőföld maradjon magyar tulajdonban, a zsebszerződéseket fel kell számolni, illetve új tulajdon- és birtokviszonyoknak kell létrejönniük – vázolta a tárgyalás tartalmát Giró-Szász András kormányszóvivő. Jakab István, a MAGOSZ elnöke kifejtette, hogy stabil birtokviszonyt csak kétharmados törvény eredményezhet. Erről tárgyaltak a miniszterelnökkel, és a tárgyaláson szóba került a birtokpolitika, valamint a mezőgazdaság versenyképességének a fenntartása is.
Magyar tulajdonban
Lázár kifejtette, hogy a termőföldnek az uniós vásárlási moratórium lejárta után is magyar tulajdonban kell maradnia. Ezt úgy érik el, hogy a helyi földbizottságok vétójogot kapnak minden földvásárlásra. Vagyis csak az vásárolhat, illetve vehet használatba termőföldet, akinek azt a helyi termelőkből alakult szervezet megengedi. A kormány célja az, hogy a nagybirtokok helyett kis- és közepes gazdaságok jöjjenek létre – tette hozzá az államtitkár. Az állami földek használatára ezek a szabályok nem vonatkoznak.
A kormány az alaptörvény módosítását jövő hétfőn nyújtja be az Országgyűlésnek, amit Lázár számítása szerint december 17-én fogadhat el a parlament. Ezt követően folytatódik a földtörvény és néhány újabb jogszabály vitája, így azok már jövő nyáron hatályba léphetnek. Eredetileg 2014 első napja volt a hatálybalépés tervezett ideje.
Mindenki, aki ért a gazdálkodáshoz
Az MSZP ellenzi, hogy a földtörvény kétharmados, azaz minősített többséget igénylő jogszabály legyen. Gőgös Zoltán, a szocialisták szakpolitikusa hétfőn sajtótájékoztatón elmondta: nem értenek egyet azzal, hogy bármely gazdasági tárgyú törvény elfogadását, illetve megváltoztatását kétharmados többséghez kössék. Szerinte ezt a szándékot csak az magyarázza, hogy a Fidesz–KDNP arra számít: 2014-ben veszít a választáson, ezért saját földforgalmi szabályait akarja bebetonozni. Az MSZP több alapvető változtatást is javasol a földtörvényben. Egyrészt azt, hogy aki helyben lakik és jelenleg földműveléssel foglalkozik, vásárolhasson földet. Másrészt az állattartók érdekében a kormány által javasolt 1200 hektáros birtokmaximum felülírását kezdeményezik. Az MSZP szerint ez legalább százezer munkahely megvédését tenné lehetővé. Emellett elhalasztanák a földtörvény elfogadását mindaddig, amíg az üzemszabályokról szóló és a családi gazdaságok működésére vonatkozó törvényjavaslat nem kerül a parlament elé.
A vidék alkotmánya
Pénteken kiderült, hogy kétharmados, azaz minősített többséget igénylő jogszabály lesz az új földtörvény. A kormány kiemelt célja, hogy száműzze a zsebszerződéseket, de rengeteg tévképzetet kell eloszlatni a kérdés körül. A földtörvénnyel kapcsolatos tervekről Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke is beszélt a Hír TV Péntek8 című műsorában.
Az új magyar földtörvény lényege, hogy csak földműves vásárolhat földet Magyarországon, földműves pedig az, aki egy adott településen lakik és gazdálkodással foglalkozik, termel, jószágot tart; ez az álláspont megvédhető mind bel-, mind külföldön – jelentette ki korábban a vidékfejlesztési miniszter. Fazekas Sándor miniszter az új földtörvény megkezdődött általános parlamenti vitájáról szólva azt mondta: bár a jogszabály kapcsán vannak viták és eltérő nézetek, bízik benne, hogy végül sikerül majd konszenzussal elfogadnia az Országgyűlésnek. Az új földtörvény ugyanis a „vidék alkotmánya” lesz, mely 1100 év után kínál lehetőséget a birtokviszonyok rendezésére – jelentette ki a politikus.
